A válasz az időrendi sorrend.
A dokkolás - űrsétával átszállás az 1967-68-69 időszakban futott, és alapvetően azért kísérleteztek vele, mert egyszerűbb volt, mint a zsilipajtós dokkolás. Mivel a Holdraszállás volt a cél, ezért ha visszanézel az azt taglaló részre, láthatod, hogy az egész e köré lett felhúzva. Épp elég megoldásra váró probléma volt, az űrsétát már tesztelték (egyszer...), és könnyebb, egyszerűbben kivitelezhető (hiszen eleve űrruhában volt az űrhajós a Holdraszálláshoz) megoldásnak tűnt, mint kifejleszteni és legyártani a dokkolózsilipet.
A cél ugye az volt, hogy legkésőbb még 1969-ben megtörténhessen a Holdraszállás, és megelőzhessék az amerikaiakat.
Aztán jött az űrállomásprogram, ahol viszont az űrsétával való átszállás nem volt logikus - eleve űrruhát se akartak felvinni, csak ha űrsétára kerül sor (márpedig hosszú ideig nem került sor ilyesmire űrállomás esetén). Ki is fejlesztették az ehhez szükséges dokkolózsilipet (a konkurenseknél), de ekkor már 1970-et írunk.
A Holdraszállás későbbi terveiben (L3M program) már "egyből" a Holdra szállt volna a leszállóegység, és csak a gyorsító fokozattal való dokkolásra került volna sor, átszállásra már nem volt szükség. Ez viszont nem valósult meg (1976-ban lőtték le amúgy végleg a holdraszállás terveit).
Különféle leszállóegység-tervek a szovjet holdraszálláshoz (évszámokkal), ezek közül csak az LK 1964 valósult meg:
Térjünk vissza a cikkben is említett űrsétás átszállásra. Ezeket még eredetileg 1966-ban, majd a nem elkészült Szojuz miatt 1967-ben tervezték végrehajtani. Ugye 1967-ben a Szojuz-1 ezért indult a világűrbe. Csakhogy történt egy tragédia, és a program megcsúszott. Legyártották, elkészítették a Szojuz 7K-OK űrhajókat, amelyeknek csak ez volt a feladatuk - nem voltak másra alkalmasak. Misinnek óriási fejfájást okozott, hogy is tudná ezt a Szojuzt "használhatóvá" tenni, hiszen ekkoriban a következő szojuz programok futottak:
Szojuz 7K-OK -> Űrbéli dokkolás tesztelése
Szojuz 7K-L1 -> Holdmegkerülés, 1968 decembere után (Apollo-8) már nem volt célja, emberrel nem repült
Szojuz 7K-LOK -> Holdraszállás, a személyzet Holdhoz juttatása, ez futott, ám nem volt kész semmi a Holdraszálláshoz
Szojuz 7K-VI -> Katonai kéműrhajó, nem dokkolt volna semmihez, és félig-meddig kivették Misin kezéből, Kozlov irodájában ügyködtek rajta, a Katonaság felügyelte
Szojuz 7K-PPK -> Katonai harci űrhajó, nem kapott ekkor már sok támogatást, Kozlov irodájában ügyködtek rajta, a Katonaság felügyelte
E mellett volt két konkurens program, a katonaság a Spiral mini-űrrepülőgép programot futtatta (erről majd lesz szó később), amely a Szojuz 7K-VI és a 7K-PPK feladatára jelentett veszélyt. A nagyobbik probléma Cselomej irodája volt, aki az Almaz katonai kéműrállomáson dolgozott és a hozzá való TKSz űrhajón.
Misin dilemmája az volt, hogy a ha a Holdraszállást elbukják, akkor hirtelen nem lesz mit csinálnia a CKBEM-nek, a saját tervezőirodájának. A 7K-L1 programot lelövik, a 7K-LOK programot lelövik (nélküle nem lesz mit vinnie az N1-nek, ha nem rendelik meg a hatalmas TKMSz űrállomást, márpedig nem rendelték meg), a katonai programok nem az ő kezében vannak... marad a 7K-OK program, ami eredetileg csak az űrrandevú és a dokkolás - űrsétával átszállás tesztelésére készült. Innen jött egy vargabetű, a szovjet űrállomás-program. Erről is lesz szó, jó nagy vargabetű minden szinten.
A lényeg, hogy Misin elérte, hogy az űrállomásokat a Szojuz (egy 7K-OK alváltozat) szolgálja ki. Az űrállomáshoz viszont dokkoló-zsilip rendszer kell, amit Cselomej Almaz programjához fejlesztettek ki. Hirtelen nem sok értelme lett a Szojuz 7K-OK dokkolás - űrséta terveihez, viszont ha ez nincs, akkor nincs miért menni a világűrbe. Nincs kész emberes űrprogram-elem, az űrállomás ugye csak 1971-re lesz realitás... Évekig ne menjenek a világűrbe? Az nem volt opció, fogták hát a 7K-OK űrhajókat, és az eredetileg tervezett dokkolás - átsétálást hajtották végre többször. Gyakorlati haszna is volt, mert sok tapasztalatot szereztek a dokkolás és az űrrandevú terén. De ennyi...
[ Szerkesztve ]
