üzenetek

hozzászólások


hege8888
(tag)
Blog

Ááá, itt az újabb epizód!

Köszi a reggeli olvasnivalót!


vottokar
(senior tag)

Remek folytatás. :R Így legalább jól kezdődik a műszakom...


Ashitaka
(tag)

Nos igen,a széthúzásnak( főmérnökök közt) és az elhibázott döntéseknek ez lett az eredménye. Ugyanakkor a szovjet gazdaság állapotától függetlenül végül mégiscsak lett volna remény a sikerre. Erre mindent törölnek. Pedig szerintem meg tudták volna valósítani a Holdra szállást és utána jöhetett volna holdbázis is. Lehet kicsit más irányt vett volna az űrkutatás. Szerintem többre mentünk volna ezzel mint az űrállomásokkal. Ugyanakkor érthetetlen, hogy az akkori vezetés már csak a presztízs okán is nem valósította meg a szovjet holdraszállást! Köszönöm az újabb cikket,ez is nagyon jól sikerült! Grat


Csarlee
(tag)

Megérte felkelni!!! :C


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Lehet kicsit más irányt vett volna az űrkutatás. Szerintem többre mentünk volna ezzel mint az űrállomásokkal.

Az biztos, hogy más irányt vett volna az űrkutatás, ám az űrállomások roppant hasznos tapasztalatokat hoztak a súlytalanság kapcsán, amit egy holdbázis nem adott volna meg (vagy másképpen). A kettő együtt kellett volna. Csakhogy arra nem volt pénz...

Ugyanakkor érthetetlen, hogy az akkori vezetés már csak a presztízs okán is nem valósította meg a szovjet holdraszállást!

Egy későbbi részben lesz ez kifejtve, de röviden arról szól a történet, hogy 1972-ben az Egyesült Államok döntéshozása megszavazta a NASA űrrepülőgép-programjának végrehajtását, márpedig az űrrepülőgép-programnak katonai vonulatai is voltak, és a szovjetek egyre betegesebben kezdtek el félni tőle. Eközben kialakult egy kisebbségi komplexus is, hiszen az amerikaiak (és a nyugat) mindenben az élen jártak, a szovjetunió lemaradt, így "elfogadott" lett, hogy másolnak (hogy a legegyszerűbb példát említsem: Concorde -> Tu-144), Dimitrij Usztyinov (a védelmi ipar minisztere és befolyásos tagja a párt vezetésének), Jurij Andropov (a KGB vezetője, szintén befolyásos párttag) és Msztyszlav Keldis (a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke) az amerikai űrrepülőgép képességeitől megrettenttek, és egy pontos másolat elkészítését követelték egyre hangosabban (1974-ig Misintől, aztán Gluskotól). Hiába dédelgettek a szovjet űrprogram vezetői holdprogram-álmokat, a pártvezetés űrrepülőgépet akart. Így aztán a prioritás az űrrepülőgép lett....


hege8888
(tag)
Blog

Cifu!

Erről a putyini bejelentésről mi a véleményed?
Tarthatnak ilyen nívón technikailag/anyagilag most az oroszok?


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Röviden: blöff.

Hosszabban: Az orosz fegyverek képességei terén persze van egy kettősség: sokszor csak utólag derül ki egy-két fegyverrendszerről, mennyire hatékony is lehet (pl. P-700 hajó elleni robotrepülőgépek), de azért a nagy álltalánosság az, hogy túlzóak a képességek ecsetelésekor.

Példa: az Sz-400 légvédelmi rendszer esetén folyamatosan 400km-es hatótávolságot említenek (vagyis ilyen messzire lévő célpontot képes leküzdeni), ehhez viszont a 40N6 jelű rakéta kellene. Amit még senki sem látot (közben meg a Youtube tele van már a leírás szerint Sz-500-at ábrázoló felvételekkel is, amelyeken valójában Sz-300P és Sz-400 látható...). Az orosz médiában viszont szépen lefilmezik, hogy a kezelőpult képernyőjén viszont csak a 48N6 rakéta távolságadatai vannak feltűntetve...

Szóval én úgy vélem, hogy az elképzelhető, hogy fejlesztés alatt vannak esetleg ilyen fegyverrendszerek, de hogy a bevetéstől kb. olyan messze vannak, mint a B-21...

[ Szerkesztve ]


ncc1701
(PH! addikt)

Ez nagyon jó rész volt, konkrétan hangosan nevettem a drága "tüzijátékokat" gyártó ruszkikon. :)


MaCS_70
(PH! kedvence)

Újabb nagyszerű rész, remekül indult a hétvége!

MaCS


Rive
(PH! kedvence)
Blog

...sokan vélik úgy, hogy a 30 hajtómű alkalmazására vezethető vissza az N1 kudarca...önmagában ez aligha lehet mérvadó

Nem önmagában, hanem együtt a környezettel bizony elég fontos szerepe volt. Az adott technológiai szinten a kiforratlan, teszteletlen hajtóművek halmozásának logikus és realisztikus következménye volt az az egy százaléknál kisebb esély a sikerre az első lövésnél.

Más technológiai szinten persze merőben mások az esélyek.

Az F-1 hajtómű szerepét a jól elkapott gazdasági okokkal együtt lehet értelmezni. Amikor azt elkezdték fejleszteni, a holdprogram még kanyarban sem volt - egyszerűen egy erős gazdaságból nagyobb kanállal lehet meríteni, és esélyes, hogy nem csak sárgarépa vagy bab kerül a lébe, hanem mondjuk hús is.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Nem önmagában, hanem együtt a környezettel bizony elég fontos szerepe volt.

Ha végigolvasod, hol jön ez ki látványosan?

N1-3L: A baleset a kialakult tűz következménye, amely gyártási hibás csatlakozásokhoz és csővezetékekhez köthetőek.
N1-5L: A 8-as hajtómű oxigénpumpája felrobban, majd a KORD leállítja az összes hajtóművet (kivéve a 18-ast)
N1-6L: Az indítóállást elkerülő manőver és a hajtóművek illetve az első fokozat alsó része miatt kialakuló áramlás hatására elkezd forogni a rakéta, és nincs egyszerűen olyan kormányfelület vagy hajtómű, amely ilyen irányú erőket semlegesíthetne.
N1-7L: A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a belső 6 hajtómű leállításakor a folyékony-oxigén vezetékhálózatban kialakuló túlnyomás szétszakítja a csőhálózatot, ami robbanáshoz vezet.

A négy indításból én igazából csak az 5L-nél látom azt, hogy összefüggésbe hozható a sok hajtóművel a kudarc (noha ott is véleményes a téma, lévén a hibához kellett a felrobbanó oxigénpumpa).

Én inkább látom a kudarcot a kiforratlan NK-15 hajtóművekben és a kapkodva való tervezés és építés problémáinál (rögötn a 3L és a 4L első fokozatában repedéseket találnak az oxigén-tartályban - például), illetve a hiányzó tesztlehetőségekben.

Az UR-500 / Proton szintén sok indítási kudarcot élt át, holott ott volt lehetőség a tesztelésre...

[ Szerkesztve ]


Elf
(újonc)

És mindezekről semmi tudomása nem volt akkoriban a közvéleménynek ?
Csak az éritett tervező irodák és felettes szerveik, meg esetleg a CIA tudott az egészről?


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Honnan lett volna tudomásuk? A szovjet média nem foglalkozott vele, nem ismerte a létezését, nem esett szó róla sehol.

A CIA és az MI6 a nyílvánosságra került adatok alapján ismerte a létezésüket, ám a program pontos állapotára nem volt rálátásuk. Ők sem akarták nyilvánosságra hozni, mert nem akartak esetleg egy pofonba belefutni, ha rosszul mérik fel a szovjetek szándékát...

De már 1968-ban a N1M1 makettet lefotózta egy KH-8 kémműhold...


doberman
(senior tag)

:R
köszönöm!

az kép, ahol a bunkerből periszkópon néznek ki... :DDD


Rive
(PH! kedvence)
Blog

Ha végigolvasod, hol jön ez ki látványosan?

Pont azért írtam, mert nem végigolvasással nem jön ki...

Ha a több hajtómű vs. kevés hajtómű közötti difit akarja valaki boncolgatni, akkor az (rendszerszinten) magában foglalja nem csak a hajtóművek összegzett hibaesélyeit, hanem az összeköttetéseiken, vezérlésükön, de még a rögzítési pontok anyagfáradásán túl az okozott szervezési, tervezési és minőségbiztosítási problémákat is.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Ok, így már értem - hogy félreértettem.

Szvsz az adott esetben nem lett volna kevesebb gond egy F-1 szintű hajtóművel...


doberman
(senior tag)

ezek azok a helyek ahol az N1 kilövések voltak?
45°57'48.24"É
63°18'30.46"K

még ahhoz a képhez is illene ahol az igazi és a makett N1 állt.

Gugli Earth-ben a környéket végignézve - siralmas a látvány... inkább a pusztulat ami az eszembe jut. Azt hiszem 2002-2003-ban kerültek fel az első nagyobb felbontású képek a környékről, kb azóta "nézelődöm" arrafelé.


Rive
(PH! kedvence)
Blog

Ha versenyezni akartak, akkor nem volt más választásuk mint a sok kicsivel megpróbálni. Más kérdés, hogy (szerintem) mire csináltak volna egy F-1 kaliberű hajtóművet, addigra nem okozott volna gondot a megfelelő rakéta összehozása se....


MaCS_70
(PH! kedvence)

Egy nyilvánvalóan haszontalan gondolatkísérlet a múltra:

Hogyan alakult volna ez a történet, ha egy bizonyos von Braun nevű fickó nem szerepel az amerikai tudóslistán, esetleg éppen a szovjet oldalt erősíti?

Ha jól tudom, nélküle az amerikaiak is kudarcot kudarcra halmoztak, az F-1 megtervezése során szó szerint nélkülözhetetlen volt a zsenije.

MaCS


Rive
(PH! kedvence)
Blog

Mindkét oldal begyűjtötte a maga németjeit, számosat. Ennek a hatása az első, tapogatózó lépések idején jelentős volt, de nagyon gyorsan eljutott a dolog addig, hogy a kinevelt saját mérnökök hatása már nagyobb. A holdprogramok idejére ez lényegében befejezett folyamat volt, amihez gyorsan felsorakozott vezető tényezőnek a ráfordítás mérete is.

Az Apollo programon a wiki szerint 'csúcsidőben' ~ 400000 ember dolgozott. Akkoriban a még néhány maradék aktív németnél már sokkal-sokkal többet számított, hogy ezek jól megfizetett, jól képzett emberek voltak jól működő ipari/gazdasági háttérből.


MaCS_70
(PH! kedvence)

Persze, teljesen igazad van, meg aztán ez csak játék az ötletekkel.

Viszont!

Von Braun egymaga kimagaslott a mezőnyből. A keletre hurcolt német tudósokkal persze csak közvetetten lehet összehasonlítani, de már a Reichben is ő tűnt a szellemi vezérnek.

Amerikában meg volt egy időszak, amikor nagyon egyértelműnek tűnt a megfeleltetés: nélküle felrobbantak a rakéták, vele felemelkedtek. Volt alkalmuk tesztelni ezt a teóriát, mivel politikai okokból egy időre mellőzték -- aztán visszahívták.

Persze tudom, hogy egy ilyen baromi összetett folyamat hihetetlenül sztochasztikus, és nem lehet az elején nyert/elveszített időt egy az egyben érvényesíteni a végén. Valamennyit azért biztosan számít: von Braun a 40-50-es években sokat tolt a rakétafejlesztés szekerén. Az itt nyert idő és tapasztalat pedig biztosan kihatással volt a 60-as évek folyamataira is.

Von Braunnak pedig nagyon meghatározó szerepe volt éppen az F-1 fejlesztésében. Egyáltalán nem biztos, hogy nélküle egyáltalán sikerült volna-e megtervezni. Ez pedig döntő jelentőségű tényező volt.

MaCS


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Yupp, ezek azok.

Bajkonur elég siralmas, de hát az oroszok lassan két évtizede azon vannak, hogy "elhagyják" Bajkonurt, hogy ne kelljen tovább fizetni Kazakhsztánnak a használatért, márpedig emiatt egyre kevesebb onnan az indítás, egyre kevesebb a pénz rá, amiből következik, hogy egyre nagyobb a pusztulat....

A Pleszeck űrrepülőtér Moszkva közelében mondjuk nagyon északon van, de ugye 2016-tól már a távol-keleti Vosztocsnij űrrepülőtér is lassan működésbe kezd. Mivel pénz nincs ezeknek az indóállásoknak a karbantartására, de még az állagmegóvására se, így erős a gyanúm, hogy pár évtized múlva Bajkonur végleg az enyészeté lesz...


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Ebben igazad van, de ők meg akarták előzni az amerikaiakat. Ráadásul Glusko támogatása nélkül. Ettől lett az egész tiszta agyrém.

Én csak arra akartam kilyukadni, hogy a sok hajtómű nem feltétlenül jelenti azt, hogy több a leküzdendő probléma. Más jellegűek a leküzdendő problémák...


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Én Von Braun-t is kissé túlértékelt szereplőnek nevezném. Nem vitatom el a tehetségét, de jól el tudta adni magát, ennyi.

Az F-1 fejlesztésében inkább Robert Briggs-et emelném ki, ő volt a vezető fejlesztő a Rocketdyne-nál.

Hogy Von Braun nélkül megvalósult volna-e az F-1? Én azt mondom, hogy sok más tehetséges mérnök nélkül sem valósult volna meg. Szóval ezt a kérdést kissé más szemszögből látom...


dabadab
(Jómunkásember)
Blog

"Pedig szerintem meg tudták volna valósítani a Holdra szállást és utána jöhetett volna holdbázis is"

Azért egy holdbázis felépítése sokkal-sokkal több pénzbe került volna, mint azok a kis űrállomások és azokra is alig volt pénz - én nem látom, hogy azt a programot hogyan lehetett volna végigvinni.


Fred23
(PH! addikt)

Köszi ezt is, élvezet volt olvasni!


MaCS_70
(PH! kedvence)

Kettőnk közül nyilván Neked van igazad.

Anno elég sokat olvastam arról, hogy von Braun valahogy máshogy látta a rakéták működését, mint a legtöbb mérnök. Teslához hasonlították a komplex látásmódját. Egy ilyen szakember pedig nagy kincs, még ha százával is veszik körül az egyébként szenzációs mérnökök.

Egyébként felfoghatatlan számomra, hogy milyen szellemi kapacitás jött össze mindkét oldalon.
A működő, pláne a Holdig repítő rakéta persze jobb, mint a felrobbanó, de bármelyik pórul járt N1-es döbbenetes mérnöki teljesítmény volt.

MaCS


dabadab
(Jómunkásember)
Blog

"Teslához hasonlították a komplex látásmódját. "

Tesla is erősen túlértékelt szerintem. :)


MaCS_70
(PH! kedvence)

Ezen nem fogunk összeveszni, de Tesla nálam a legnagyobbak között van még az alternatív tudományos vonal nélkül is.

MaCS


Auratech
(PH! addikt)
Blog

Gyerekkoromban A csillagok felé c. könyvből kupálodtam. Aztán a könyvtárban a Техника — молодёжи magazinokat olvasgattam. Ott sok űrhajózással kapcsolatos cikken átszenvedtem magam. Most üdítő élmény a sorozatot olvasni. Nagyon köszönöm! Várom a folytatást.


cybermanus
(senior tag)

Cifu köszönet a remek folytatásért. Nincs esetleg képed a felrobbant N1 rakéta indítóállomásáról ? Láttam valahol de persze mikor kellene nem találom. Csak egy nagy gödör maradt az egész kilövő állomás helyén. Gondolom ez is nagyban hozzájárult hogy elveszítették a hold hajszát.


Robert_F
(kvázi-tag)

Ez marhajo kis iras mar-mar udito hangvetellel.

En elsosorban es alapjaiban kulturalis kulonbsegekre vezetnem vissza a kudarcot.

Masodik lehet a szervezeti kiegyensulyozatlansag es harmadik a penzhiany.

Termeszetesen maganvelemeny:

Az elso, a kulturalis kulonbsegek fobb erovonalai: amig az amerikai szellemiseg nagyon eros vallalkozoszellemet es sikerorientaltsagot tudhat magaenak, addig az orosz mentalitast (es most ezen nem kell fejreallni) egyfajta hanyagsag vagy forditva nezve megalapozatlan optimizmus lengi korbe.

(Hogy ez tul altalanosito, vagy egyeseknek serto, meg az is lehet. Ismet jelzem: maganvelemeny.)

Mindenesetre en nem tudok finomabb jelzot talalni azokra a hianyossagokra, amik a tesztelest sulytottak...

Part utasitas ide vagy oda, kimerito teszteles nelkul - mint a peldak is mutattak - egyszeruen felelotlenseg es erosen kontraproduktiv az inditasok eroltetese...

A masodik, hogy ennyire kevesse osszefogott es elaprozott szervezetek (a kozottuk levo versenygest nem is emlitve) egyszeruen nem vihettek sikerre...

A kulturalis kulonbsegekhez sorolnam meg a kommunista rezsim legsulyosabb hibajat: t.i., hogy maganak is hazudik... Ezzel megmasitva az eredmenyeket es kilatasokat... Az idosebbeknek meg nem kell bemutatni... Es ebbol talan a mai napig nem tudta kikuralni magat...

Na. Bocsanat, kisse elkapattam magamat.

De a cikksorozat nagyon jo! Varom a folytatast!

[ Szerkesztve ]


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Kettőnk közül nyilván Neked van igazad.

Korántsem törvényszerű, ha esetleg olyan információ birtokában vagy, ami a Te nézetedet támasztja alá, akkor hajrá, tessék megcáfolni!

Anno elég sokat olvastam arról, hogy von Braun valahogy máshogy látta a rakéták működését, mint a legtöbb mérnök.

Ezt sok más mérnökről is el lehet mondani. Robert Goddard (akinek a munkásságából amúgy rengeteget tanult von Braun) az 1920-as években "megfordította" a hajtómű elhelyezését: a tartályok alul voltak, tetején egy azbeszt hővédő kúppal, a rakétahajtómű pedig felette, egy kereten volt elhelyezve, amely egyben a hajtóanyag csővezetéke is volt. Elég szürreális megoldás, ám annyira nem rendkívüli - a mentőtornyok esetén is a rakétahajtóművek a jármű elején vannak, ugye... ;)

Goddard rakétjának elve:

Ezt inkább linkként: Goddard és rakétája


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Az elso, a kulturalis kulonbsegek fobb erovonalai: amig az amerikai szellemiseg nagyon eros vallalkozoszellemet es sikerorientaltsagot tudhat magaenak, addig az orosz mentalitast (es most ezen nem kell fejreallni) egyfajta hanyagsag vagy forditva nezve megalapozatlan optimizmus lengi korbe.

Én nem állnék neki ilyen következtetések levonásának. Noha az előbb leszóltam Von Braunt, valójában ő volt az, aki többször is visszarántotta a földre az általad "megalapozatlan optimizmust" képviselő amerikai mérnököket és projektvezetőket. A Redstone-Mercury program alatt simán megvétózta az emberes MR-3 indítást, amíg nem lesz még egy, a hajtóanyag-pumpák terén kisebb módosításokkal repülő pilóta nélküli repülés (MR-Booster Development, MR-BD), hogy egy kockázati tényezőt lehúzhasson a listáról. A március 24-ei repülés sikeres volt, viszont a túlzott óvatossága miatt a Vosztok-1 megelőzte az MR-3 repülést, így az első ember, aki a világűrben járt, nem Alan Shepard, hanem Jurij Gagarin lett (igen, Gagarin valójában orbitális pályára állt, míg Shepard csak egy űrugrást hajtott végre, ám ettől még egy elsőségtől fosztotta meg a döntés az amerikaiakat).

Ez csak egy példa, de sorolni lehet a többit, én mindig előhozom az Apollo-8-at, gyakorlatilag irgalmatlan nagy kockázatot vállaltak, hogy ők tehessék meg az első Hold-megkerülést, hiszen az LM modul nélkül nem volt tartalék hajtómű, ha az Apollo műszaki modul egyetlen hajtóműve nem indul be, vagy olyan robbanás történik, mint később az Apollo-13 esetében, akkor az Apollo-8 személyzete odavész....

Szóval úgy látom, hogy az általad leírt nem igazán korrekt meglátás...

A kulturalis kulonbsegekhez sorolnam meg a kommunista rezsim legsulyosabb hibajat: t.i., hogy maganak is hazudik... Ezzel megmasitva az eredmenyeket es kilatasokat...

Lásd még űrrepülőgép-program a túlparton. Ugyanez pepitában...


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Erre a képre gondolsz? Igaz ez már a helyreállítás közben készült.

Ilyen hatalmas gödör dologról nem tudok, de persze lehet tévedek. A szovjetek a tapasztalatok alapján (szinte) mindig hatalmas tágulási helyet hagytak a rakéták alatt, hogy egy esetleges hajtóműrobbanáskor az energia ne oldalra (a tartóállványok felé), hanem lefele távozhasson. Ha megnézed az R-7 (Vosztok/Voszhod/Luna/Molnyija/Szojuz/stb.) rakéták indítóállására, azok tipikusan ilyenek voltak:

Ha megnézed, az N1 indítóállásoknál három hatalmas árkot ástak, amely lehetővé tette, hogy az energia eltávozhasson.

Volt példa gödörre, de az az 1990-es évek béli Zenyit indításnál következett be - ahol nem volt hova távozzon a robbanásszerűen keletkezett energia...

[ Szerkesztve ]


kpityu2
(senior tag)

Talán az szól Von Braun mellett, hogy addigra már jó sok tapasztalata volt felrobbant rakétákkal, ezért nem csak elméleti síkon tudta a dolgokat, átérezte a precízség és az alapos tesztelés szükségességét.


Darkness1
(senior tag)

Nemrég futottam bele ebbe a dokumentumfilmbe, biztos sokan ismerik már, de belinkelem, mivel a témához kapcsolódik. Főleg az NK-33 fejlesztéséről szól, de az N1-ről is esik szó benne. Angolul értők előnyben!

The Engines That Came In From The Cold

Szerintem a szovjet holdprogram legfontosabb hozadéka az NK-33 és az abban használt staged combustion technológia, amit a mai napig használnak és ebben a formában csak az oroszok tudták eddig megcsinálni.

[ Szerkesztve ]


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Szerintem a szovjet holdprogram legfontosabb hozadéka az NK-33 és az abban használt staged combustion technológia, amit a mai napig használnak és ebben a formában csak az oroszok tudták eddig megcsinálni.

Ezt az amerikai űrrepülőgép SSME hajtóműve is tudja (tudta), és az ráadásul folyékony hidrogén üzemanyaggal. Csak éppen irgalmatlanul bonyolult egy szörny...

Ettől függetlenül az NK-33/-39/-43 tényleg zseniális hajtómű...

[ Szerkesztve ]


Darkness1
(senior tag)

Viszont folytatása nem lett és a meglévő példányokra is nagyon ügyelnek. Nekem ez azt sugallja, hogy ma nem lennének képesek új példányokat gyártani. Érdekes, hogy az amerikaiak annyi mindent megcsináltak hatalmas munkával és pénzzel, majd elhagyták az egészet és ma a nulláról kell ugyanazt kifejleszteniük.

Egyébként az NK-33 a nehezebben megvalósítható változatot alkalmazza (oxidizer rich). A szerkezete pedig zseniálisan egyszerű. Hogy mennyire zseniális az egész, a filmben elhangzik, hogy mikor kiderült, hogy az oroszok ilyen technológiát használnak évtizedek óta, a Pentagonban nagyokat nyeltek a tisztviselők. A kongresszusban is elég nehéz volt elmagyarázniuk, hogy ez miért van.

Meg kell mondjam, csodálom azt a teljesítményt, amivel ezt megcsinálták. Az N1 problémái és bukása ellenére is.

[ Szerkesztve ]


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Viszont folytatása nem lett és a meglévő példányokra is nagyon ügyelnek.

Az SLS hordozórakéta ezeket a hajtóműveket használja az első fokozatban majd.

Nekem ez azt sugallja, hogy ma nem lennének képesek új példányokat gyártani.

Dehogynem, képesek lennének, sőt, folyik a fejlesztés is, rögtön két irányba, egyszer az SLS számára egy olcsóbb változat (függően attól, hogy is fog ez alakulni, lehet az RS-25E vagy RS-25F, mindkettő egyszer használatos, egyszerűbb megoldás, mint az SSME (alias RS-25A/B/C/D), csak különböző mértékben), illetve a DARPA XS-1 számára az Aerojet Rocketdyne fejleszti az AR-22-őt, amely az SSME-re épül.

Egyébként az NK-33 a nehezebben megvalósítható változatot alkalmazza (oxidizer rich).

Az NK-33 és társai azért oxigénban gazdag előégető megoldást választottak, mert a kerozinhoz ez alkalmasabb. A folyékony hidrogén esetén ez nem feltétlenül van így, plusz ott extra problémák vannak (a folyékony hidrogén hőmérséklete miatt), szóval ez összetettebb kérdés ennél. Szerintem...

A szerkezete pedig zseniálisan egyszerű. Hogy mennyire zseniális az egész, a filmben elhangzik, hogy mikor kiderült, hogy az oroszok ilyen technológiát használnak évtizedek óta, a Pentagonban nagyokat nyeltek a tisztviselők. A kongresszusban is elég nehéz volt elmagyarázniuk, hogy ez miért van.

Azért tegyük hozzá, hogy ezt a dokufilmet nem ok nélkül így vágták össze és fogalmazták meg.
A történetet én röviden úgy árnyalnám, hogy az USA-ban alapvetően két véglet alakult ki, a csúcstechnikás folyékony hidrogén hajtóművek (pl. RS-25/SSME vagy RS-68) vagy egyszerűbb "jó lesz ez" kerozin hajtómű (erős túlzás persze, de az RS-56 tartozik ide). Aztán jött hidegháború vége, és ott volt az NK-33 vagy az RD-180... Hát megvették, mert egyszerűbb volt, mint kifejleszteni hasonlót (egyébként volt szó róla, hogy a Rocketdyne licencgyártja).

A tisztségviselők pedig azért nyeltek nagyott, mert rohadtul nem erre tolták a fejlesztések szekerét, hanem a csúcstechnika felé (mert azért a LOX / LH2 hajtóanyag a csúcstechnika, nem a LOX / RP-1, de még csak nem is a LOX / CH4). Ők nem a LOX / RP-1-ből akartak minél jobb hatásfokot kisajtolni, hanem a LOX / LH2-ből...

Meg kell mondjam, csodálom azt a teljesítményt, amivel ezt megcsinálták. Az N1 problémái és bukása ellenére is.

Ezt a részét nem vitatom. Csak éppen ma már nem az NK-33 vagy az RD-180 az, ami izgalomban tartja a rakétahajtóműveket fejlesztő mérnököket. Hanem inkább a Raptor vagy a Be-4....

[ Szerkesztve ]


cskv
(tag)

Köszi ezt is! A sok információ, név, űrhajótípus arra késztetett, hogy újraolvassam mind a hat cikket. Van egy kis oda-vissza ugrálás az időben, ezt zavarónak találtam. Azonkívül alapos munka, a sok kép, videó pedig feldobja az olvasottakat.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Ezt a megoldást választottam, mert kronológiai sorrendben még nagyobb káosz lenne.

1965 -> mi történt az N1-L3 kapcsán, mi történt a Szojuz 7K-OK űrhajóval, mi történt a Spiral űrrepülőgéppel, mi történt az Almaz projekttel, mi történt a Holdmegkerülés programmal...
1966 -> mi történt az N1-L3 kapcsán, mi történt a Szojuz 7K-OK űrhajóval, mi történt a Spiral űrrepülőgéppel, mi történt az Almaz projekttel, mi történt a Holdmegkerülés programmal...
1967 -> ...

Sajnos jó megoldás nincs... :(

[ Szerkesztve ]


cskv
(tag)

Nem a cikkek hibája a sok szálon futó, szétágazó, átalakított, leállított, bedöglött orosz projektek :) Jó ez így. Ekkora információmennyiség mellett karácsonyig olvasgathatunk mire elérjük a jelenkori űrhajókat.


DjFlanker
(tag)

Engem nem zavar ez a kronológia, bízom a döntésedben :)


BatchMan
(senior tag)

Teljesen jó a módszer, csökött agyam így sokkal jobban tudja követni, mintha időrendben lenne minden. Ráadásul gondolom a párhuzamos projektek nem igazán tudtak minden részletet egymásról (nem volt "sharepoint" ;] ), így ez a valóságot is jobban tükrözi.
Az adott technika mellett csodálom, hogy rájöttek, hogy melyik hajtóműnél volt a galiba a 30-ból, és mi minden történt pár másodperc alatt. Ez még a mai műszerettség/telemetria mellett is teljesítmény.
Rengeteg az utalás a Protonra, remélem nem azért mert kimarad a fejezete a saga-ból :F
És még lesz Burán, meg Szaljut, meg Mir, meg... hmmm :D


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Az adott technika mellett csodálom, hogy rájöttek, hogy melyik hajtóműnél volt a galiba a 30-ból, és mi minden történt pár másodperc alatt.

Egyfelől volt telemetria, tehát bizonyos adatokat továbbított rádión a rakéta a földi központnak. Másfelől a roncsokat tüzetesen átvizsgálták, főleg a hajtóműveket.

Rengeteg az utalás a Protonra, remélem nem azért mert kimarad a fejezete a saga-ból

Bevallom a Cselomej-féle UR-500K (ami a Proton eredeti jelölése) csak érintőlegesen volt korábban is említve, igaz már elég sokszor. Részletesebben azért nem foglalkoztam vele, mivel embert végül sose szállított (a holdmegkerülő Szojuz 7K-L1 kapcsán állt a legközelebb ehhez). Akad pár másik hasonló rakéta (Rokot, Dnyepr, Kozmosz-1/-2/-3, Zenyit, stb.). Mivel viszont a mai napig használatban van, lehet, hogy egy picit részletesebben fogok még vele foglalkozni később, mert amúgy érdekes technikai megoldásokat használ.


MaCS_70
(PH! kedvence)

Ami Nálad megalapozott tudás, az nálam egy felületes műkedvelő emlékkupaca. De legalább kisgyerekkortól gyűjtögetve... :)

Ami talán érdekesebb adalékaim vannak a témáról (ismétlem: nem lényegesek, legfeljebb egy kicsit érdekesek), azokról, főleg a forrásukról, pedig nem beszélhetek. Kábé csak annyit, hogy egy, NASA Hold-programjában vezető szerepet betöltött tudós családja szerint von Braun munkásságára nagyon-nagyon nagy tisztelettel tekintettek -- ami egybe is vág a népszerű tudományos forrásokból összeguberált ismereteimmel.

MaCS


doberman
(senior tag)

hú de izgalmasra sikerült ez a mondatod: ...főleg a forrásukról, pedig nem beszélhetek. Kábé csak annyit, hogy egy, NASA Hold-programjában vezető szerepet betöltött tudós családja szerint ... a manóba.. de szívesen olvasnék róla.. :K


MaCS_70
(PH! kedvence)

Annyira sajnos nem érdekes. Főleg családi és személyes dolgokról volt szó -- az általam megismert családtagok nem voltak tudósok. Ráadásul az illető szakterülete számomra mérsékelten volt csak izgalmas, de von Braun hatása őt is elérte annyira, hogy a családjának is átadjon belőle.

A titoktartás meg ettől teljesen független, általános kötelezettség.

MaCS


Doze
(senior tag)
Blog

Én azért vagyok oda az űrkutatásért, mert adott kor legmagasabb technikai színvonalát képviseli... persze kell a pénz de koponyák nélkul nem ér semmit... a nasa de akár a szovjet oldalt nézem, a tudás legjavát adják. frappáns megoldásokat találva stb..

Egyébként India.... most olvasgattam róluk... de olyan kevés info van...

[ Szerkesztve ]

üzenetek