Nagyon nagy dicséret a cikksorozatnak! 
Ha már dolgozni kell ma, beleolvasok kicsit. 
üzenetek
hozzászólások
dark2
(tag)
aelod
(veterán)
Hihetetlen, hogy a '70-es években már küldtek szondát a Marsra és a Vénuszra. Kár, hogy nincs kép..
[ Szerkesztve ]
Igen... pont ki akartam emelni, hogy erről a zárójeles részről is szívesen olvasnék egy későbbi részben!
( Most persze nem találom, de a múltkor találtam egy oldalt, ahol mai technikával feljavított képek voltak pl a Vénuszon készült fotókról... vagy pont Cifu linkelte az egyik cikke után 
)
Újabb remek cikk, jó volt olvasni!
Szerk: Csak megvan: fotók.
[ Szerkesztve ]
doberman
(senior tag)
Köszönjük ismét a színvonalas olvasnivalót!
Azért belegondolva, rengeteg időt, pénzt, energiát pazaroltak el a különböző irodák közötti rivalizálásra, politikai sakkjátszmákra - nem ritkán az űrhajósok veszélyeztetésének árán... ha ezeket az erőforrásokat egy célra sikerült volna összpontosítani mennyivel "előrébb" jártak volna.
ha két kommunista nem tud együtt dolgozni, akkor ott az egyik áruló, szóval most kapnak 20 percet, hogy eldöntsék mi legyen.
ez a legszovjetebb gondolat, amit eddig olvastam 
Van egy 1975-ös kiadású könyvem „Emberek a világűrben” címmel (Galambos Tibor tollából). Főleg fekete-fehér fotókkal illusztrált és érdekes a szerkesztése is. Felváltva vonultatja fel a szovjet és USA technológiát. Valamiért kimaradtak a szerkesztésből a fent olvasott kém/vadász űrhajók.
Megmosolyogtató olvasni, hogy az akkori propaganda hogyan tolja, hogy a szovjet technika mennyivel előtte is jár a nyugati eszközöknek. Persze, biztos voltak nekik is okos megoldásaik. De az a pátoszos szöveg, amit mögé rittyentettek az nem semmi. 
Remélem, a cikksorozat elmegy egészen a Buran siklóig. És még tovább is, a jelenlegi orosz űrtechnika vonatkozásában.
Élmény olvasni!!!
Mérnök emberként lelkesen olvasom a híreket a marsi Opportunity szondáról. Ahhoz képest hogy 90 napra tervezték, az 5000. marsi sol működés nem semmi. Persze már húzza az egyik kerekét (mert beragadt), de még mindig megy, működik és bővíti ismeretinket a Naprendszerről. Amikor a testvére a Spirit „elhalálozott” megkönnyeztem… Ugyanúgy, amikor a Cassini szonda elégett a Szaturnusz légkörében.
Élőben néztem a NASA közvetítéseket, és hát át tudom érezni, hogy mit érez egy mérnökember, amikor a szeretett szerkezetet „elveszíti”…
Persze a Marson ott van a Curiosity is, de össze sem hasonlítható a két szerkezet!
[ Szerkesztve ]
DjFlanker
(aktív tag)
így igaz, én is súlyosan felröhögtem 
És a szokásos kiváló minőségű írás
szazbolha
(addikt)
Köszi! Ismét élvezetes írás volt.
.
Esetleg tudsz adni erre olvasni valót: Skylab program - "űrlázadás"
Így hirtelen: Angolul a wikin.
A történet röviden annyi, hogy a harmadik (és utolsó) Skylab misszió alatt a három űrhajós (Gerald P. Carr, Edward G. Gibson és William R. Pogue) súlyosan túl volt terhelve munkával, és egyre nehezebben tűrték a földi irányítás szigorú ütemtervét a feladatok terén. Hat hét után, 1973 december 28-án bejelentették, hogy mára szabadnapot vesznek ki, és kvázi kikapcsolták a rádiót (e téren vannak ellentmondások, a lényeg, hogy nem kommunikáltak a földdel). Mindhárom űrhajós főleg azzal töltötte az idejét, hogy az ablakon kibámulva a Föld látványát élvezték, vagy a napmegfigyelő űrteleszkóp előtt ültek.
Másnap a földi irányítás belement, hogy kevesebb feladatot kapnak az űrhajósok, és több szabadidejük legyen. Végül 84 napnyi világűrben tartózkodás után tértek vissza a Földre, kb. a tervezettek szerint.
Carr és Pogue a Skylab fedélzetén
A kiváltó okokat sokan sokféleképpen értelmezték. Ez volt az addigi ideig leghosszabb űrben tartózkodás, a három űrhajós mind "újonc" volt, még sose jártak a világűrben korábban (az előző két Skylab misszió rövidebb volt és mindegyikük tapasztalt űrhajós volt már). Az is a probléma oka lehetett, hogy az előző Skylab küldetés személyzete szabályosan több feladatot kért a földi irányítástól, mert hamarabb végeztek a kiosztott feladatokkal, mint azt előre számolták. A harmadik Skylab misszió ennek tanulságából fakadóan igen feszített munkatempót írt elő, amit viszont egyre kevésbé tudtak az űrhajósok tartani.... És végül egy lázadás lett a vége...
A NASA számára óriási arcvesztés lett az egészből, az első időkben próbálták elkenni a dolgot, és nem nagy ügyet csinálni belőle, míg a felszín alatt forrtak az indulatok, hiszen korábban a bevett gyakorlat az volt, hogy az űrhajós végrehajtja azt, amire utasítják. Az, hogy egy egész napra sztrájkoljanak, teljesen kifordult helyzet volt, amivel először senki sem tudott semmit tenni. A három űrhajós rövid időn belül távozott a NASA-tól, a pletykák szerint gyakorlatilag minél hamarabb meg akartak szabadulni a "megbízhatatlan" űrhajósoktól, akik szégyent hoztak az űrügynökségre...
Félig-meddig hasonló egyébként történt a szovjeteknél is, ott viszont a részletek nem ismertek (lesz róla bővebben szó, röviden: a személyzetett idő előtt visszahozták, pszichológiai és fizikai problémák miatt).
[ Szerkesztve ]
MaCS_70
(félisten)
Ismét egy kiváló rész! Köszönet érte!
Hihetetlen, hogy dacára a rendszeres súrlódásoknak, milyen hihetetlen teljesítményre voltunk, vagyunk képesek.
MaCS
batagy
(őstag)
Sziasztok!
Szerdán megint előadás a Kőrösiben. Hátha érdekel valakit még.
Március 14. A szovjet-magyar űrrepülés előkészítése, a konferenciákon, a startnál és a leszállás helyszínén szerzett élmények.
Előadó: dr. Szabó József ny.áll. vezérőrnagy
Helyszín: Kőrösi, 33-as terem
17:00
A belépés díjtalan
Farkas Berci nyilvánvalóan ott kell legyen. 
Más nemzetek űrbe történő útjáról is tervezel hasonló novellákat?
Bevallom, nagyon élvezem a cikkeket. Bele se merek gondolni, hogy milyen mélyen ástad bele magad a témába...
Épp itt tartok írás terén. A fene vigye el, valahogy megpróbálok eljutni oda.
Tervezni.... sok mindent tervezek.
Végrehajtani... hát a szabadidőm szűkössége miatt sokkal kevesebb lehetőségem van ezekből. Eleve ebben a sorozatban is be fog lassulni a megjelenés, nem fogom tudni tartani az ütemet, hiába szeretném.
Egyszer, középtávon (2-5 év) tervezem, hogy kibővítem és frissítem az amerikai űrsiklóról szóló cikksorozatot, ami anno az SG-n jelent meg, és akkor már lehet beleveszem a Mercury / Gemini / Apollo programot is.
A kínai űrprogramról anno az SG-re írtam, azt is lehetne frissíteni, de pl. azzal kapcsolatban azóta bővebb forrásokkal nem találkoztam szembe. Ciki, de ez van.
Az európai űrprogram története is érdekes, átfogó anyagot arról sem láttam még magyarul, de az megint egy évek múlva sorra kerülhető dolog.
Szóval a válaszom egy határozott talán...
Az amerikai űrprogram ugyanez pepitában.
Nem győzöm felhozni az Apollo-8 esetét, hatalmas betli volt, ha akkor történik az a baleset, ami később az Apollo-13 esetében, akkor lesz újabb 3 halottjuk, és esélyes ott helyben beszántják az Apollo-programot.
Az űrsikló dettó orosz rulett lett, 14 áldozattal...
Szóval a szomorú helyzet az, hogy nem csak a szovjet űrprogram volt ilyen...
llax
(senior tag)
"Nem győzöm felhozni az Apollo-8 esetét, hatalmas betli volt"
Igazából az összes holdraszállás a leszállás megkezdésétől. Ha az Apollo-13 esetén a tartály egy kicsit még kibír, akkor lettek volna igazán nagy bajban...
Kis SpaceX:
Kijött egy offisöl összefoglaló videó, amiben valami olyan részelt is látható, ami eddig nem
Elf
(aktív tag)
Elképesztő mennyi erőforrás ment el arra hogy fellövöldözték ezeket a túlméretés bojlereket amik aztán vagy felmentek vagy nem, vagy dokkoltak hozzá legalább egyszer vagy még az sem, végső esetben bele is haltak, csak azért hogy elsők legyenek.
De ne legyek igazságtalan. Ha nem lett volna űrverseny csak ICBM-eket fejlesztettek volna hogy adott esetben minél hatékonyabban atomozzák szét a másikat. Így legalább lett valami hosszú távú eredmény.
llax
(senior tag)
"Elképesztő mennyi erőforrás ment el arra hogy fellövöldözték ezeket a túlméretés bojlereket"
Pici töredéke, mint háborúkra és összességében kicsi tétel volt hidegháború fegyverkezési versenyében is.
"Ha nem lett volna űrverseny csak ICBM-eket fejlesztettek volna"
Szerintem addig kell örülni, amíg a kicsit nagyobbra és jobbra sikerült ICBM-eket békés célokkal lövöldözik az ég felé ... és az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztés, oktatás nagyrészt civil fronton zajlik.
[ Szerkesztve ]
Köszönöm szépen ezt a nem is tudom szenzációs cikket. Alig várom a következőt, meg az Amerikai és kínai oldalt is Őrült meló lehet!
mármint, hogy a Core modul diszkréten belefarol a hajó mellé az óceánba? no igen, azt tegnap, amikor először láttam a videót, én is azonnal kiszúrtam, hogy anno az élőben ezt nem nagyon mutogatták
persze még ezzel együtt valami elképesztő teljesítmény volt az egész Falcon Heavy teszt
[ Szerkesztve ]
llax
(senior tag)
Pontosan
Szerintem nem is volt arról a kameráról élő kapcsolat VAGY a szokásos dolog történt, a booster érkezésekor megszakadt a kapcsolat. Lehet bővíteni a "hogyan ne szállj le" videójukat
Es kepzeld ,mi lenne akkora,ha a vilag osszes talalmanya,fejlesztese felkerulne a netre ...
Az ilyen cikksorozat a Prohardvert nagyon felértékeli. Ez NG színvonalú több, mint ismeretterjesztő írás. Ha a szovjet űrkutatásról akar valaki magyarul informálódni, ésszerűen megkerülhetetlen.
Szép, alapos, érdekfeszítő írás. Nagyon köszönöm és szívesen olvasom!
[ Szerkesztve ]
A szerzőnek milyen más opció lennének, úgy őszintén?
Saját oldalt üzemeltetni lehet, de akkor nekem kell kismillió dologgal pluszba foglalkozni, így jobbára csak a tartalomgyártásra koncentrálhatok, a többit intézi a Logout stábja.
A könyv jó dolog, de egy horror lenne a különféle fotók jogdíjainak elintézése. És sacc per kábé mennyi költsége lenne egy ilyen könyvnek? Hány darabot lehetne eladni belőle?
Hozzávetőleg 1000 ember olvassa végig ezeket a cikkeket, de erősem kétlem, hogy ezért a tartalomért sokan fizetnének. Figyelembe véve mit hallok a könyvpiacon dolgozó ismerősöktől, csodát nem várhatnék egy ilyen könyvtől.
Javíts ki kérlek, ha rosszul látok valamit.
Nincs gond a Prohardverrel. Egyszerűen az oldalon ilyen alaposságú írásmű nem általános.
Ha én mondjuk határterületen kutatnék, diplomamunkát írnék, bátran felhasználnám. Rengeteg munka van benne. Meg kell becsülni.
szazbolha
(addikt)
Igazad van.
De itt legalább sokan örülünk ennek a csemegének, és kapsz visszajelzést is.
BatchMan
(senior tag)
Lehet igazságod, de én pl. soha nem találtam volna rá erre a cikkre, mert évekig nem volt semmi hasonló, és nem szoktam keresni, hátha valaki végre írt valamit a témában.
Ashitaka
(tag)
Köszönöm az újabb érdekfeszítő írásodat. Szívből kívánom-önzően magamra is gondolva-hogy tudd tartani a tempót😃 Ugyanakkor az megdöbbentő és sajnálatos egyben,hogy a prohardver lapcsalád pár 100000-es tagságából mindössze kb. 1000 ember olvassa rendszeresen a cikkeidet.Majd el felejtem:már írtad egyszer a cikkek témájának megjelenési sorrendjét de már nem emlékszem rá. A műholdakkal fogsz külön foglalkozni?
[ Szerkesztve ]
A műholdak alatt mit értesz pontosan?
A félkész cikkek között egy műholdas van, amely a kockaműholdak (cubesat) foglalkozna. Az kb. 10%-ban van kész, és a őszintén szólva a fene tudja, mikor fogom befejezni. :\
llax
(senior tag)
"pár 100000-es tagságából mindössze kb. 1000 ember olvassa rendszeresen"
Szerintem kissé "el vannak dugva" ezek az írások. Legalábbis ha magamból indulok ki:
Van néhány éve annak, hogy ide regisztráltam, még látogatom is a lapcsaládot, de főleg az híreket-teszteket olvasgatom, a Logoutra valahogy kevésbé figyeltem. Úgy általában érdekel az űrhajózás-űrkutatás témakör, nagyjából követem is az aktuális fejleményeket (hírek témában a magyar ferdítések helyett inkább a történésekhez közelebbi forrásokat túrom). Cifu téma körüli írásai midig nagyon tetszettek. Mégis, csak a Falcon Heavy indítás körül vettem észre, hogy Cifu újabban ide ír.
Mondjuk azóta az összeset (említett téma+navi) elolvastam
Ashitaka
(tag)
Műholdak alatt a teljes szovjet/orosz műhold programot értem. Számomra a te írásodból derült ki-meg is lepődtem rendesen-hogy milyen korán eljutottak a szovjet műholdak a Holdra,a Vénuszra vagy a Mars közelébe. Ilax : igen, szerintem is túl kevesen nézik olvassák a logautot.Pedig megjelennek itt érdekes írások.Cifu írásai pedig ha jól tudom a megjelenés után a főoldalon vannak. Szerintem könnyen meglehet találni. Persze nem ártana,ha az embereket érdekelnék az ilyesfajta tudományos cikkek!
[ Szerkesztve ]
littlelion21
(addikt)
A korábban más oldal(ak)on publikált cikkeid milyen linken érhetők el? Úgy olvasnék még hasonló témákról
@Ashitaka: A kutatószondákról nem terveztek írni rövid / közép távon. Sajnálom, de belátható időn belül ez a téma aligha kerül sorra. Persze ez nem jelenti azt, hogy egyszer nem lesz hirtelen kedvem belevágni a témába....
@littlelion21: Haditechnikai cikkek terén a Birds of Prey-en (egy ma már nem működő oldal) voltak cikkeim, de azok még nagyon kezdetlegesek voltak stilisztikai és minőségi téren, megvan mind lementve, terveztem, hogy majd revampolom őket, és újra kirakom valahova. De hogy mikor... azt nem tudom.
Az SG-n megjelent cikkeket egy kis Google szaktudással megtalálhatod, de tessék, katt ide.
Molnibalage 2017-es haditechnikai összefoglalójába írtam pár fejezetet, azt erre találod. Az egyik fejezetet némileg bővítve (a navigáció rövid története) már megjelent itt a Logouton is, a hadihajók légvédelmével foglalkozó fejezetet pedig középtávon (fél-egy év) kibővítve, átszabva szeretném ide is kitenni.
A Logout cikkeimet pedig erre találod.
