Ez gyönyörű volt.
Látva ezeket az eredményeket úgy érzi az ember hogy keveset fejlődött az űrtechnika. Van fejlődés, de külső szemlélő számára úgy tűnik, mintha tyúklépésben toporognánk az elhibázott fejlesztési irányok és kudarcok miatt; egy lépés előre, fél lépés hátra.
A Salyut 6 egy gyönyörű sikerszéria, az apróbb problémákkal együtt is.
A szovjet űrprogram meghatározó alakjai, egy kis sorvezető, noha inkább a korábbi részekhez illik.
[ Szerkesztve ]
Még csak most írom, kb. 3 hét.
A következő a Szaljut-6 történetének második fele (Farkas Bertalan űrrepülésével együtt)
Aztán a Szaljut-7 történetének érdekesebbik fele.
Utána jön az Enyergia, VKK űrrepülőgép, Poljus történet.
[ Szerkesztve ]
Én a Salyut 7cikket várom.
Van egy ilyen című orosz űrhajósfilm: [link]
Kíváncsi vagyok az eredeti eseményekre is!
szerk: a mester már meg is válaszolta a fel sem tett kérdésem egyel feljebb.
[ Szerkesztve ]
Már egy hsz is meg van előre írva a fontosabb különbségekről, már ami a valóság és a film kapcsolás illeti... 
A szokásos kiváló minőség, köszönöm 
Az USA ekkor már gondolom 100% a Space Shuttle-re koncentrált, és nem foglalkozott űrállomásokkal.
Szuper, szokás szerint!
Arról egyébként lehet tudni, hogy a kísérletek alapján milyen lehetett az élelmiszerek íve a súlytalanságban?
MaCS
Abban az időszakban (főleg az elején), amit a mostani írás feldolgoz, még foglalkozott az USA is űrállomással. Ugyanis még pályán volt a Skylab és űrrepülővel akarták újra használatba venni. Ezen túl a Freedom űrállomás tervezésének kezdete bőven a szovjet Szaljut program idejére esett. (a Freedom többször újragondolt, majd csonkolt változatából, a MIR-2 egy részének hozzáadása és fél világ bevonása után lett az ISS)
Az STS egyik tervezett fő képessége az űrállomás építése és kiszolgálása volt (tehát min. gondolatok szintjén volt folyamatosan űrállomás). Amit először a szovjet (majd orosz) MIR-nél tudtak élesben kipróbálni...
[ Szerkesztve ]
A Saljut-7 mellett ajánlom figyelmetekbe Vremya pervykh című filmet is. Leonov űrsétája.
Ehhez már csak annyit tudok hozzátenni, hogy a NASA lobbizott az űrállomás-programért, de 1984-ig erre nem kaptak pénzt (elvitte az Űrsikló). 1984-ben a Szaljut-6 és -7 sikere miatt Reagen viszont utasította a NASA-t, hogy tíz éven belül építsen fel egy űrállomást a világűrben...
Ami egy közepes kaliberű rémálom lett a NASA-nak... 
Talán még egy kicsit lehetne DjFlanker 100%-ban STS-re koncentrálós felvetéséhez hozzáfűzni:
A Szaljut-6 első időszakába (kb. '70-es évek utolsó negyede) az Enterprise légköri tesztjei estek, ezt leszámítva az STS szempontjából némileg várakozással és célkereséssel töltött "holtidő" volt ez a NASA számára. A tervezéseken rég túl voltak, már javában épültek a hardverek és az infrastruktúra, de ezt beszállítók-alvállalkozók végezték. Pont ekkor volt némi kapacitás mással foglalkozni, máson is gondolkodni.
[ Szerkesztve ]
Nagyon jó a cikk, mint mindíg... 
Viszont mennyire tipikus arcok! Nevek nélkül is azonnal meg lehet mondani a csehszlovákról, vagy a lengyelről meg az oroszról, hogy melyik-melyik
A cikk szerint mégis kísérleteztek a kiderítésére...
MaCS
"Viszont mennyire tipikus arcok!"
Mivel ezek a küldetések legalább annyira (vagy jobban) propaganda célokat szolgáltak, mint tudományosat, még azt sem tartom lehetetlennek, hogy az utolsó válogatásokon egy nagyon picit ez is számított (Mint ahogyan Gagarin esetén a származás)
Ez jókis rész volt ismét
"a csillagok fényének változása légkör felső részén való átszűrődésekor, amit amerikai és szovjet űrhajósok is megfigyeltek, de magyarázat ekkor még nem volt rá"
Ez mit takar? Vagy későbbi részben írsz róla?
Köszönöm! Ismét le lettem nyűgözve! Szépen összeáll a töredezett kép a fejemben, amit a témáról eddig hallottam, tudtam.
"Szépen összeáll a töredezett kép"
A szovjet vonallal én is így vagyok Mondjuk USA vonalon is vannak témák, amiről még bőven lenne mit olvasnom (Mercury progamról több részletet, MOL, nem emberes programok), de ott a Gemini-Apollo-STS programok részleteit próbáltam a legtöbb forrásból megismerni (már a net korszak előtt is, az STS utolsó évtizedét már szinte "élőben" követtem).
Szovjet-orosz vonalon Gagarin - Voszhod-1 - balesetek - N1 - ASTP - Farkas Bertalan (szülőházától légvonalban ~3,65km-re lakom) - Enyergija-Buran - Shuttle-Mir megvannak (nagyjából a részletei is), de ezek között-körül sok olyan "fehér folt" van, amiről ugyan olvastam már, de sok időt és energiát nem szántam a részletek keresgélésére. Vannak dolgok, amit olyan korszakban született irományokból ismertem meg, amikor sok részlet nem volt nyilvános. Így, hogy egy helyre, programokon belül időrendbe lettek összerendezve a lényegesebb-érdekesebb részletek, mindez magyar nyelven, szerintem vastagon illik rá a "hiánypótló" jelző. Számomra egyértelműen az
Szombat délután műhelyembe befűtve (ott nem zavar senki), PC elindítva, idő rászánva: Hol a X. rész???
A 'Tipikus arcokra' azért itt egy kis szemezet:
Interkozmosz repülések:
Cseh: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Lengyel: Fő személyzet, Tartalék Személyzet
Kelet-Német: Fő személyzet, Tartalék Személyzet
Bolgár: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Magyar: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Vietnám: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Kuba: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Mongol: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Román: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Francia: Fő személyzet, Tartalék személyzet
India: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Szír: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Bolgár 2.: Fő személyzet (az első repülés tartalékja), Tartalék személyzet
Afgán: Fő személyzet, Tartalék személyzet
Francia 2.: Fő személyzet (ugyan az, aki elsőre is repült),Tartalék személyzet
A Föld légköre még 100km felett (Mezoszféra) is befolyásolja a fénytörést, sőt, fényeket lehet látni bizonyos feltételek mellett, ezt vizsgálták, vagyis próbálták megfigyelni.
"a dokkolórendszerrel foglalkozó mérnökök szerint Kovaljonok hibázott a kézi irányításnál"
Mindig is szimpatikus volt a problémamegoldásnak ez a módja. 
Köszönöm, már kezdtem félni, hogy elmarad a húsvét miatt.
Érdekes, hogy anno az űrhajósok elhasználódásáról két verzió volt. A pletyka, hogy járni se tudnak, és a hivatalos, hogy csak egy kicsit viseli meg őket, és azért ülnek a visszatéréskor, mert az űrruha rajtuk 150 kg.
Még tipikusabb arcok
Mondjuk főleg a fő személyzet, a tartalék már kevésbé, lehet mégis volt benne valami szándékosság...
jó cikk lett !
viszont a 2. oldalon át kéne nézni az évszámokat.
Először azt irod : "1977. december 11-én Romenyenko és Grecsko elindult a Szojuz-26-tal az űrállomáshoz", majd kicsit késöbb: "1977. január 3-án már a személyzet kérte, hogy kapjanak több feladatot,"
ez igy nemigen lehetséges
Idődilatáció a nagy SZSZSZR-ben... (vö: szicsasz)
MaCS
Köszönet!
Olyan a szovjet / orosz űrhajózásról szóló cikksorozat itt, mint a Netflix saját gyártású sorozatai. 
Mondjuk a mieink közül engem inkább Magyari Béla emlékeztet a "tipikus" szocializmus korabeli, műszak előtt a presszóban alapozó vasgyári jómunkás / megkeseredett értelmiségi arcokra. Viszont azon egészen meglepődtem, hogy az afgánok még 88-ban amikor már nyakig sűlyedtek az országot azóta is uraló káoszban, még küldhettek egy (egyébként elég "tipikus" nevű) embert az űrbe.
[ Szerkesztve ]
A Szokol űrruha, amit a Szojuz űrhajósok viselnek induláskor és leszálláskor, kb. 10kg-ot nyom. 
A politika az politika... kellett a példa, hogy a márpedig a Szocialista világbirodalom gondoskodik kis barátairól, és például a történelemkönyvekbe berakja őket. Gondolj bele azért, hogy Afganisztán elmondhatja magáról, hogy már járt űrhajósa a világűrben, és előbb, mint mondjuk Kína, Japán, Dél-Korea, Belgium, Svédország vagy Ausztrália űrhajósa...
Na en azt a film vs valosag leirast varom mar nagyon! 
Szerintem az "élelmiszerek ívét" fordulatot is érdemes lenne javítani a 3. oldalon. A jelek szerint túl ironikus voltam...
MaCS
Az írásban benne van a válasz.
A dokkolószerkezetek alapvetően egyformák voltak, de üzemanyag áttöltésre csak az egyiknél volt mód. Az űrállomás számára üzemanyagot a Progressz vitt fel.
Na, ez megint jól sikerült... persze nem meglepő, az eddigiek is jók voltak. 
jó sorozat
kicsit darabos az út felfelé: [link]
középső űrhajóst figyeljétek
vannak itt agyak.. mennyivel kell menni minimum pl egy repülővel Budapest 47.498333,19.040833 magasságában, K-NY irányba, hogy ne érjen utol minket az éjszaka? elég földfelszin adat, magasság nem lényeg. thx
Jesszus, csak nehogy a laposföld hívők lássák ezt a golyószerű valamit az űrben.... 
47,5° északi szélességi körön számolva 27123,84km a kerület (kb. tengerszinten), ezt elosztod 24 órával, ami hozzávetőleg 1130,16km/h.
[ Szerkesztve ]
Fryskitt > nem mind síküveg a kabinablak, halszem van közte + go pro sincs korrigálva - ilyen egyszerü
Cifu > thx
Aztán a végén nehogy kikapjanak az USA szervezeteitől, mert merészelnek az űrben kamerázni és a Földet mutogatni.
[ Szerkesztve ]
Szuper írás ismét! Csak nekem tűnik megbízhatóbbnak a személyzet nélküli űrhajók dokkolása?
Köszi ismét ezt a fantasztikus cikket Cifu ! És kiderült,hogy akkor is tudsz olvasmányosan érdekfeszítő cikket írni ha nincs tele technikai adatokkal. Számomra ugyanakkor meglepő volt,hogy mily kevés probléma adódott ebben a korszakban. Ez persze jó dolog,úgy tűnik mintha eddigre azaz a 70-es évek végére fort volna ki technikailag a szovjet űrutazás.
[ Szerkesztve ]
