üzenetek

hozzászólások


Doze
(aktív tag)
Blog

Nagyon jó cikk, köszönöm.... mint mindig :D

Ha már magyar vonatkozás, nem meglepő hogy volt magyar pilóta bőven akikből lehetett válogatni. Mondjuk rossz nyelvek szerint Magyari Béla szimpibb volt mint Berci, a fene tudja hogy mi döntött. :C

Kísérletek, és az ahhoz tartozó műszerek... Az űrkemence, leírások alapján itt Miskolcon 1984 óta fejlesztették, azt tudom hogy az Interkozmoszhoz van köze, de hogy hamarabb volt e magyar részről fejlesztés, valamint lőttek e fel hamarabb ilyen űrkemencét a ruszkik amit itt raktak össze/fejlesztettek nem tudom.

A fent említett kemencéből a NASA rendszerváltás után bevásárolt, majd még a továbbfejlesztett változatot bő 2000-es évek derekán is használták.

Ami így hirtelen beugrott a "habosítás", én fogtam a kezemben pl Habosított aluminiumot... Valamint a különböző műholdak vázának/fém alkatrészeinek gyártása, speciális ötvözetekből. ADMATIS, ők többek közt bedolgoztak ESA, NASA,AIRBUS, jelenleg ahogy nézem a horizon 2020-ban vannak benne, nem kevés millió eurós nagyságrenddel

Lehet csak a lokálpatriotizmus, de azért kelet eu-ban még mindig toppon vagyunk ötvözetileg, a közelben nem nagyon van senki.... köszönhető a rendszerváltás előtti generációnak, nem is tudom mennyit szenvedtem a mindenféle TTT diagramokkal vagy a izotermikus átalakulási diagramok folyamatos hűtésre... aztán ez meg még csak egy igen kis szelete az egésznek... és én még csak vasról tanultam. :W
A lényeg volt egy igen nagy tudású generáció, akik azért nagyjából tovább tudták adni ezt a tudást.... és minő csoda, ha csak igen kis szeletét is uraljuk az űriparnak, de ha ötvözet kell akkor hozzánk jönnek

Ezt olvassátok végig: [link] tanulságos :)

[ Szerkesztve ]


Cifu
(nagyúr)
Blog

Hoi!

Ha olvasod a sorozatot, akkor lehet rémlik, hogy még az 1960-as évek legvégén tesztelték először a Vulkan hegesztő-apparátust, majd Krisztall kemence a Szaljut-5-ön jelent meg először. Mivel a Szaljut-6 már 1977-ben elindult a világűrbe a Szplav és Krisztall kemencével a világűrbe, a honlap alapján a magyar tudósokat csak utólag vonták be a programba.

Olvastam korábban arról, hogy az ISS-re is megy magyar űrkemence, de bevallom nem jött szembe több info vele kapcsolatosan, kicsit el is felejtkeztem róla... :U


doberman
(senior tag)

köszönjük szépen a színvonalas írást! :R
:C :C :C


Doze
(aktív tag)
Blog

Lényeg az hogy mi is hozzáraktuk a magunkét.


Doze
(aktív tag)
Blog

Kicsit szemezgettem a fenti honlapot, és szeretnék kicsit szemezgetni a cikkek közül.

Jelenleg Magyarországon van egy olyan szervezet ami az Űripar után érdeklődő cégeket fogja össze: Magyar Űripari Klaszter alias HUNSPACE

Ahogy nézem a teljesség igénye nélkül ezek a cégek vesznek részt:
Admatis Kft. (ő fogja össze őket/képviseli), -Tervezés, Miskolc
Aluinvent Zrt. - Alumínium hab, valamint alapanyagok gyártása, Felsőzsolca
Borsodi Műhely Kft.- Gépi munka, Győr
CAD-Terv Mérnöki Kft.- Tervezés, szimuláció, Budapest
C3S Elektronikai Fejlesztő Kft.- Szoftver, IT, Budapest
DINAS Mérnökiroda Kft.-Gépmunka (csak kivágás, -lézer,-víz,-Plazma,-Láng), Varbó
eCon Engineering Kft.-Végeselem szimuláció, Biatorbágy
stb...

Admatis kft vezetője szerint, mi csak labdaszedők vagyunk a pálya szélén, de 1-2 momentumra kitér hogyan is gyártanak egy-egy alkatrészt. Pl a Sentinel 2 műhold vázszerkezet, ami egyben a hűtésért is felelős. Az esa kiír egy pályázatot, XY alkatrész gyártására, a szabványok tartalmazzák a megfelelőségi kritériumokat. Annyi kritérium van hogy nyomtatott formában még tanulmányozni is nehéz: példának okáért, egy Iso 9001 szabvány 30 oldal, egy repülőgép szabvány 100 oldal, az esa által használt ECSS szabványrendszer több 10.000... így az adott cég jóformán értelmezni sem tudja a szabványt, így az ESA besegít. (rezgés, hő, alak, súly, anyag stb)..

Ha kritérium rendszer világos, akkor tudják elvállalni vagy nem. Egy egyszerűbb műhold, 3-5 év, bonyolultabbak 10-15 évig is tervezés/gyártás alatt állnak. Nem elhanyagolható hogy évente olyan 200 műholdat lőnek fel, így eléggé a húsosfazék kategória. Azonban egyszerű kiesni pixisből, ugyanis ha adott cég olyat vállal be amit nem tud teljesíteni leírja magát, így több megbízást nem kap. A legyártott alkatrészek költsége gyakorlatilag független, nincs árverseny, az kapja meg a megbízást aki képes megcsinálni, persze biztos van egy pofátlannál nagyobb összeg amit már nem fizetnek érte.

De álljon itt egy fenti műhold, alumínium lemez "darabjai", az alapanyag cca 3000kg ebből lesznek kb az összesen 23kg-ot kitevő elemek. Míg az alapanyag olyan 5euro/kg, addig a kész termék olyan 15.000euro/kg, ez a csillagászati összeg (szójáték on), abból ered hogy több ezer mérnöki munkaórát raknak bele. DE így is vannak olyan kimunkált alkatrészek amik nem felelnek meg a szabványnak de beépíthetőek, üzemet nem veszélyeztető problémái vannak, ha meg olyan baja van akkor újragyártják. De hogy teljes legyen a kép mindig van olyan momentum a gyártásban amit nem tudnak megcsinálni, ezért hívnak valakit aki megtudja: pl speciális űripari festék félfújása ezekre az alkatrészekre pl egy karosszéria fényező fújta fel a műhelyében... Elég jó lehetett ha kilőtték az űrbe (persze az enyém málik 2 év után :DDD )

Ha kicsit összefoglaljuk a fenti cégek mind 5-20 fős cégek, és nagyon fontos hogy mindenki a saját feladatát hibátlanul teljesítse.... ez egy szovjet űriparban még talán egyszerűbb is lehetett volna, mert minden állami volt, de mégsem ment gördülékenyen.


Alchemist
(addikt)

Ismét egy remek cikk és érdekes kiegészítések a hozzászólásokban! :)

Bár tapasztalt űrhajós volt, az űrrepülés során Kubaszov nystagmus problémákkal küzdött, a korabeli felvételeken látszik, hogy eléggé mereven tartotta a fejét a szédülés érzésének csökkentésére.


Lenry
(félisten)
Blog

köszönöm ismét a cikket, élvezetes volt olvasni.

két kérdésem merült fel olvasás közben:

egyrészt a szovjet űrhajók neve legtöbbször 7K-val keződik. mi a "7K"?

másrészt írtad, hogy Farkas Bertalanék szinte mindennap adtak TV interjúkat. ezek fellelhetők valahol? gyorsan körbenéztem a YouTube-on, de nem találtam csak egy rádiófelvételt.

[ Szerkesztve ]


Cifu
(nagyúr)
Blog

Ha visszaolvasol az első részek felé, még Koroljov terjesztett elő egy három elemből álló Hold-megkerülő tervet. Ez a 7K űrhajóból, a 9K gyorsítófokozatból és 11K üzemanyag-tankerből állt volna. Mindhárom elemet R-7 alapú rakéta vitte volna fel, és a világűrben sokkolták volna össze.

Ebből végül a 7K maradt meg, mint űrhajó, ami később Szojuz néven vállt ismertté. A család típusjelzése azóta is 7K.

Farkas Bertalan repüléséről, interjúiról én sem találtam semmit... :(


Lenry
(félisten)
Blog

ez oké, de miért 7, és miért K? :)


Cifu
(nagyúr)
Blog

A 7-es a sorszáma (Vosztok volt az 1K), a K azt hiszem a "hajó" kezdőbetűje (de láttam olyan magyarázatot, hogy kozmosz, világűr).

Ez az űrrepülőgépig így ment (OK - cirka űrrepülőgép, 1K1 - első széria első példány). A "Burán" volt ugye az 1K1.

[ Szerkesztve ]


Pötyi
(őstag)

Terence Hill: -Á, most jut eszembe, mit jelent az, hogy K1-es?
Buffy Dee: -Semmit, a világon semmit sem jelent. Megtetszett nekem, hogy K1 és felvettem ezt a nevet. Mert olyan titokzatos, nem gondolják?

(Nyomás utána 1983.)

:DDD


Cifu
(nagyúr)
Blog

Na, akkor gép előtt ülve, egyértelműbben:

A Szovjetek típusjelzés-fetisíszták. Az oroszok is, amúgy. Mindennek van legalább három azonosítója, típusjelzése. A "K" általánosan a terveket jelentette - a legtöbb helyen a 'komplex' megfelelőjeként írják le, de van ahol a "корабль" vagyis hajó rövidítéseként írják le.

A sorszám a terv sorszáma:

1K - Vosztok, embert szállító űrhajó
2K - Zenyit, a fentivel azonos elemekre épülő fotó-felderítő műhold
3K - Voszhod, a fentiekkel azonos elemekre épülő, több embert szállítani képes űrhajó
...
5K - Szever, két modulból álló, 3 embert világűrbe vinni képes űrhajóterv, a Szojuz elődje
...
7K - Szojuz, a Vosztok / Voszhod vonal utáni űrhajóterv, a Szever tökéletesített változata három modullal


VS461
(tag)
Blog

A GRAU-kódok tanulmányozása is hasznos lehet, a szovjet-orosz észjárás tanulmányozására. Pl. a 2K12 komplexum 3M9 rakétája, amelyet 9M9-ként is ismerhetünk, a rá szerelt 1SzB4 félaktív keresőfej, meg persze a hozzá tartozó 1Sz91 radarberendezés. Ezt az egészet persze nyugaton is elnevezték, SA-6-nak meg Gainfulnak, a radart meg Straight Flush-nak. Ahogy Balogh Tibi mondaná: "Na, hogy egyszerű legyen..." :)


joghurt
(addikt)
Blog

a szovjeteknél volt egy ideje volt már

Farkas Berci anno a mi sulinkban is járt élménybeszámolni. A konkrét történetekre nem emlékszem, csak hogy ott ül mindenki a tornaterem padlóján.
Az úttörőcsapatnak néhány felvarró mellett ott hagyott egy készlet űrkaját is. Jó lenne tudni, az most hol van, mert komoly értéket képviselhet már fogyaszthatatlan állapotban is. :)

Rjumin kezében az a fémfűrész eléggé hi-tech látvány. :DDD Kíváncsi lennék, a szétlebegő fémfűrészpor mennyire zavarja az elektronikus áramköröket.


Cifu
(nagyúr)
Blog

Köszönöm, javítottam... :D


Alchemist
(addikt)

Miért, az NCC-1701D mennyivel egyszerűbb..? :)

Vagy a K-2SO? :)

[ Szerkesztve ]


DjFlanker
(aktív tag)

Én sajnos túl kicsi voltam (78 végén születtem) hogy emlékezzek a Farkas Bertalan repülésre vagy "jelenségre" (amit tök pozitívan értek)


Fred23
(nagyúr)

Köszi megint, ez is szuper volt!

Erre meg rákerestem, mert érdekelt.


doberman
(senior tag)

én meg arra emlékszem, hogy a tv-ben Televíziós mesék felnőtteknek című magyar film ment. egyszercsak monoszkópra kapcsoltak és kb fél óráig nem történt semmi. majd oroszul valami Intervízió vagy mi monoszkóp majd elkezdődött a közvetítés... persze felvételről..
Aztán a félbemaradt filmet nem is tudom, hogy megismételték-e..


adler741
(tag)

Ez volt az a szignál sztem:
https://www.youtube.com/watch?v=p5NB5dSwOS4&index=2&list=WL&t=0s

üzenetek