A cikkbe nem szándékoztam belevenni, de nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, hogy van egy Szaljut-7 c. orosz film - ami úgy is fel lesz hozva, tehát most megelőzőm a kérdést a válasszal. Már csak azért is fel kell hozni, mert jelenleg ha beírja valaki a keresőbe akár angolul, akár oroszul a Szaljut-7-et, szinte elvétve fog szembejönni a "történelmi" űrállomással kapcsolatos találat, szinte mind a filmről szól...

Ami a filmet illető, nos, hol is kezdjem... egyszerűbb azt mondani, miben van köze a filmnek a valósághoz: két szovjet űrhajós felment a világűrbe, hogy a működésképtelen Szaljut-7 űrállomást megjavítsa - és sikerrel jártak... Ennyi.

De a teljesség igénye nélkül pár sarokpont, ahol látványosan eltér a valóság és a film (spoileres, szóval aki érzékeny az ilyenre, és még nem látta a filmet, ne olvassa tovább!):

-Az űrhajósok nevét megváltoztatták (Vlagyimir Dzsanyibekov -> Vlagyimir Fjodorov, Viktor Szavinih -> Viktor Aljohin).
-A film elején felidézett űrsétán valójában nem történt semmi rendkívüli, sőt, szovjet/orosz űrsétán még sose sérült meg az űrruha kesztyűje.
-A filmben mikrometeoritok rongálták meg a Szaljut-7 napelemeit, a valóságban az akkumulátorokat figyelő szenzor hibásodott meg, és egyszerűen nem zárta a megfelelő áramkört, amikor az adott aksi lemerült. Emiatt szépen sorban lemerültek az aksik, és a végén az űrállomás egyszerűen áram nélkül maradt...
-A Szaljut-7 már nem "katonai" űrállomás volt (mint az Almaz programhoz tartozó OPSz űrállomások (Szaljut-2, -3 és -5), a fedélzetén járt francia és indiai űrhajós is. De egyébként is kevés valóban hasznos információt szerezhettek volna a visszahozásával Szóval miféle érdeke lett volna az amerikaiak "ellopni" a Szaljut-7-est?
-Az amerikai űrsikló 14,4 tonnát tudott elvben visszahozni a Földre - a Szaljut-7 tömege több, mint 20 tonna volt. Szóval sehogy se tudták volna "ellopni".
-Az űrsikló rakterének méreteit rosszul mutatják: a filmben 6x15m, a valóságban 4,6x16m.
-Az amerikaiak sose tervezték, hogy "ellopjanak" egy szovjet űrállomást. A szovjetek sem tartottak igazából ettől sose (attol igen, hogy katonai műholdakat "ellopnak)...
-Csendben hozzátehetjük, hogy a VKK (ismertebb nevén: Burán) űrrepülőgép-programban volt olyan terv, hogy visszahozzák a Szaljut-7-et. Csakhogy a VKK képes is volt visszahozni 20 tonnát a földre...
-Az STS-51G teljesen eltérő pályára ment fel (353.3 x 354.9 km @28.45 fokos hajlásszög), mint amilyenen a Szaljut-7 akkor volt (198 x 222 km @ 51.6 fokos hajlásszög). Érthetően így a film végén mutatott "tisztelgésre" sem lett volt lehetőség.
-Az űrállomás noha nem volt irányítás alatt, valójában nem pörgött, mikor dokkolt hozzá a Szojuz (ez esetben esély se lett volna a dokkolásra)...
-Viszont azt nem mutatták be, hogy valójában egy lézeres távolságmérőre volt szükség a távolság és a relatív sebesség megállapítására (ahogy a cikkben volt említve).
-Az állomáson valóban volt probléma a súlytalanságban "elszabaduló" vízzel, de messze nem annyival, mint a filmben mutatják.
-A kalapácsos jelenet teljesen kitalált, ahogy az elgörbült napszenzor-ház is.
-Nem volt tűz a fedélzeten (az a Mir esetében fordult elő).
-Nem került sor űrsétára az űrállomás megjavítása előtt. Később igen (eleve két igen elhasznált szkafander volt az űrállomáson ekkor, később egy Progressz teherűrhajó vitte fel azt a két Orlan-DM űrruhát, amit aztán az űrsétakor haszáltak Dzsanyibekovék).
-Az Űrséta esetén eleve mindig mindkét űrhajós beöltözött az Orlan-DM szkafanderbe, így a filmben bemutatott tűzesetnél látott sérülésekre se nagyon lett volna esélye az űrhajósnak.
-Amerikai űrrepülőgépen sose ült a pilóta ill. a parancsnok székében nem amerikai űrhajós (integetés a film végén).

Ezzel együtt a film látványvilága olyan jó, hogy akit érdekel az űrhajózás és a világűr valóságosabb arca, annak mindenképpen ajánlom, hogy nézze meg. Gyakorlatilag a Gravitáció c. film óta nem láttunk ennyire látványos űrhajós filmet, és bizony annál azért jobban ügyelt a fizikai realitásokhoz való hűségre. Igazán sajnálatos, hogy a történelmi hűség nem jellemző rá, az pedig különösen fájdalmas, hogy "valós történetként" propagálják a filmet.

[ Szerkesztve ]

Nagy orommel lattam, hogy megjelent az uj epizod, mindig varom es szinte unnepi a hangulat ilyenkor. Kituno es olvasmanyos mint mindig. Koszonet erte. (Remelem meg sok-sok epizod var kozlesre es sokaig lesz olvasnivalonk!)

[ Szerkesztve ]

Durva, hogy milyen helyzetekben kellett helyt állniuk ezeknek az űrhajósoknak... Én ezekhez az emberekhez képest egy rovar szintjén állok kb.

Élvezet volt olvasni ezt is! Köszönöm! A következő rész jöhet akár ma délután is!

Ne kicsinyeskedj. A rovarok nagyon jól bírják a gyürödést.

Már lengetem be egy ideje, hogy lassulni fog a tempó.
Per pillanat egy cikk áll korrektúra alatt (szegény UnA már nagyon utálhat ), és írom a következőt, de az a Mir lesz, ami és rengeteg háttéranyagot kellene átolvasnom. Így is utólag kapom a javításokra vonatkozó privát üzeneteket, e-maileket, mert itt vagy ott pontatlanságok vannak benne, ami nekem is fel kellett volna tűnjön, ha kellő alapossággal járok el...

Nagyon jó sorozat!!

A betegséggel kapcsolatban eszembe jutott, hogy most már olvasható Szavinih naplója. Ebben leírja, hogy Vaszjutyinnak már a repülés előtt több hónappal urológiai problémái voltak, csakhogy eltitkolta ezt valahogy a repülőorvosai előtt és privátban kezeltette magát. A témáról még itt lehet pl. olvasni (angol neyelven).

p.s.: Én is gratulálálok a sorozathoz!

[ Szerkesztve ]

Szeretném megkérdezni, hogy az Űrállomások normál körülmények között a Föld felé mindig ugyanazt a felüket mutatják-e mint a Hold, vagy elképzelhető/értelme van-e más sebességű, tengelyű forgásnak is?

Fizikailag nyilván lehetséges bármilyen tengelyű, fordulatszámú forgást összehozni értelmes keretek között, de azt gondolná az ember, hogy esetleg u-gravitációs kísérleteket befolyásolhat, ha 90 percenként forog egyet a tengelye körül az űrállomás...

J.

[ Szerkesztve ]

Köszi az írást , megint jó, bár mintha ez olvasmányosabb lett volna, bár a technikai megvalósítás már adott volt.

Azért jó nagy szeletét kiharapták a ruszkik az űrállomás és a felmerülő problémák megoldásában. Ami aztán később megalapozta az ISS-t is.... wiki-t nézve ISS-hez 44 Szojuz űrhajó, 62 Progressz ment fel 2015-ig... azért ez sejtet valamit...

Lassan közeledünk a végefelé, nem tudom mi lesz a következő megvalósítható cél. A tervezgetés, emberes utazás a Marsra stb szerintem csak hangzatos lózungok.... a spaceX is inkább a minél gazdaságosabb megoldásokra megy rá, és utólag belegondolva kicsit nagy a hype körülette. Egyenlőre nem nagyon van aki Milliárdokat költene egy komolyabb ugrásra, új technológiák kifejlesztésére.

Köszönöm.

@Darkness1: Köszi a linket, érdekes! Amit én olvastam, ott az adott esetről kb. két oldalt írtak, de nem ennyire részletesen. Minden esetre ott azt írták, hogy Vaszjutin már enyhe tünetekkel bírt induláskor, és erről az orvosai is tudtak, ám nem gondolták komolynak a problémát - vagy legalábbis nem annyira, hogy kiemeljék a személyzetből. Érdekes az a vonulat, hogy a légierő (VVSz) ez esetben is fentről beleszólt / beleavatkozott a vizsgálatokba...

@Joysefke: Szeretném megkérdezni, hogy az Űrállomások normál körülmények között a Föld felé mindig ugyanazt a felüket mutatják-e mint a Hold, vagy elképzelhető/értelme van-e más sebességű, tengelyű forgásnak is?

A Szaljut-6 / -7 és a Mir tudomásom szerint főleg un. gravitációs gradiens állapotban keringtek, a hossztengelyük a Föld felé nézet (általában az elülső dokkolóport nézett arra). Az ISS szintén stabilizált módon kering, folyamatosan azonos oldalát mutatva a Földnek.

A kérdésedre válaszul akadtak olyan kísérletek, ahol pl. egy egész napig dolgoztak a Szplav űrkohóval, és a kísérlet alatt végig abszolút mikrogravitációs környezettet akartak biztosítani, így az űrállomás pozícióját szabályzó rendszereket kikapcsolva "szabadon" keringett.

@Doze: Egyenlőre nem nagyon van aki Milliárdokat költene egy komolyabb ugrásra, új technológiák kifejlesztésére.

Jeff Bezos évi 1 milliárdot költ a saját Blue Origin cégére. Persze a New Glenn rakétája semmi ugrásszerű fejlődést nem hoz pl. egy Falcon 9-hez képest, csak jobban optimalizált, hatékonyabb megoldás lesz.

Jelenleg senki sem akar dollármilliárdokat ugrásszerű fejlődésre költeni. Sajnos ez van...

Erre továbbra is csak ez lehet a reakcióm:

Én is annak találtam. Belefutottam ugyanennek az esetnek a rádió transscript-jébe is, de annak a linkje nincs meg, pedig tanulságos. Amiről nem találtam semmit, pedig érdekelne, hogy milyen tanulságot szűrtek le az esetből és mit tesznek ma, hogy ilyesmi ne forduljon elő.

Az is érdekes, hogy annak ellenére megkapta a teljes személyzet Hero of the USSR medált, hogy két tagját nem javasolták rá.

Nekem egyébként Farkas Berci űrrepülése az első személyes emlékem, még a 100 Ft-os emlékérem is megvan, amit az MNB bocsátott ki az esemény alkalmából.

Bocs, de a Hero of the USSR-nek van becsületes magyar neve is: a Szovjetunió Hőse. Az űrhajósok mind megkapták, ha nem tévedek. Szerintem minimum Usztyinovot kellett volna leönteniük romlott vodkával, hogy ne kapják meg.

[ Szerkesztve ]

Durva sok pénzbe kerülhetett mindenesetre a szovjet űrprogram a 70-es/80-as években, persze gondolom a katonai kiadásokhoz képest elenyésző volt. Érdekes, hogy mennyi gond volt még a szojuzokkal még a T széria idején is, azért manapság elég nagy blama lenne, ha nem tudna egy szojuz dokkolni az ISS-hez, nem tudom előfordult-e egyáltalán. Vagy egy T-10-1 féle baleset (ahhoz hasonló sem volt azóta ha jól tudom). A szétfagyott Szaljut-7 sztori pedig nagyon nagy, nem csoda hogy megfilmesítették (csak kár volt elrugaszkodniuk a valóságtól, persze gondolom úgy nem lett volna elég érdekes), a Miren is volt egy-két meredek helyzet később, de gondolom a későbbi részek kitérnek majd ezekre.
Egyébként emlékszem anno pl. a TKSz-ek rajzát is leközölte a sajtó (az Élet és tudományban voltak viszonylag informatív cikkek az űrhajózás eseményeiről, Almár Iván írta őket, ha jól emlékszem), csak persze egy szót sem ejtettek róla, hogy ez eredetileg egy szémélyszállító űrhajónak lett tervezve (bár a rajz alapján nekem akkor is gyanús volt, gondolom másoknak is). Bár érthetőnek tartom, hogy Usztyinov lelőtte az ezzel való űrutazást (a Cselomej elleni ellenszenve nem hiszem hogy az egyedüli ok volt), mert sok értelme nem lett volna ezekkel felváltani a Szojuzokat, a drágább és mérgező üzemanyagú Protonnal lehetett csak felküldeni, csak az emberek szállítására az űrállomásra és vissza pedig feleslegesen nagy volt.

"azért manapság elég nagy blama lenne, ha nem tudna egy szojuz dokkolni az ISS-hez, nem tudom előfordult-e egyáltalán"

ISS-hez menet ilyen nem fordult elő. A mai Szojuzokkal már a manuális dokkolásra is sokkal jobb esélyek vannak. De ez nem jelenti azt, hogy nem is lehetnek problémák... Az azonos alapokra épülő Progresszel és azt szállító Szojuz rakétával (ami azonos az emberes Szojuzhoz használttal) már voltak gondok, a legsúlyosabbak mindegyike ebben az évtizedben... A legutóbbi 32-ből 4 nem ért célba (legutóbbi 11-ből 2), az azt megelőző 37+1 Progressz sikeres volt, ez nem túl biztató, gyorsulva romló statisztika.

Hatalmas köszönet ezért az írásért is, végig nagyon élveztem!

Anno a VDNH-n láttam az űrzuhanyt a Kozmosz pavilon tartalmának szétlopása előtt. Tényleg így nézett ki. Ami baromira meglepő volt, az a tetején levő, az itthon is közismert Rakéta porszívóhoz kísértetiesen hasonlító valami a tetején, amiből a légzést lehetővé tevő gégecső jött ki. Először azt hittük, a kiállítás takarítószemélyzete rakta oda, hogy ne kelljen mindig cipelni, de alaposabb megszemlélés után arra jutottunk, hogy az bizony bele van építve.

(A VDNH-n jelenleg a Vosztokból és a Buran BTS-001-ből is makett van kirakva.)

Szavickaja ruhája se nem praktikus, se nem csinos (ha annak szánták) - igazi orosz ízlés.
Ha jól emlékszem, vele kapcsolatban tartotta magát a piszkos fantáziákban létrejött urban legend, hogy azért a szovjetek csak teszteltették vele a "rezonáns" kísérlet egy másik válfaját. Ha értitek, mire gondolok.

Viszont most megint miattad nem feküdtem le időben.

@llax: pül egy új ASDS a FH miatt - két hajóval össze lehet hozni egy extrém olcsó (/kg) konfigurációt: Ha a két oldalsó booster hajóra száll, a középsőt eldobják, a max teherbírás alig csökken, árban meg nem sokkal drágább a F9 egyszer használatos változatánál... Talán kettesével-hármasával-négyesével akarnak GTO-ra műholdakat küldeni??? (a megszellőztetett árat figyelembe véve, már 2 GTO műhold esetén is vastagon alávágnak minden konkurens minden tervezett árának...)

Figyelembe véve milyen ordenáré sok műholdat kell pályára állítani a StarLink-hez, én inkább úgy vélem, hogy első sorban több száz kis MEO műholdat fog felvinni.

Ha megnézed az F9 és az FH GTO / GEO képességét, feltűnhet mennyire kicsi a különbség (jelenleg FH újra-felhasználható: 8 tonna, F9 egyszer használatos: 5,5 tonna). Hiába tud az FH jóval többet LEO-ra felvinni, a GTO / GEO pályához egy jó képességű 2. vagy 3. fokozat kellene, mint a az ULA Centaur-ja vagy az ArianeSpace ESC-A-ja. Na ilyenje a SpaceX-nek (legalábbis még) nincs.

@ph0nak: Bár érthetőnek tartom, hogy Usztyinov lelőtte az ezzel való űrutazást (a Cselomej elleni ellenszenve nem hiszem hogy az egyedüli ok volt), mert sok értelme nem lett volna ezekkel felváltani a Szojuzokat, a drágább és mérgező üzemanyagú Protonnal lehetett csak felküldeni, csak az emberek szállítására az űrállomásra és vissza pedig feleslegesen nagy volt.

Én más véleményen vagyok. A TKSz előnye volt, hogy sokkal nagyobb élet / munkatérrel bírt, mint a Szojuz. A MIR-ig a szovjet űrállomások bizony szenvedtek a kis beltérből adódó problémáktól (pl. az Almaz-örökségként magukkal hurcolt kémkamera-háztól, ami az űrállomás hátulsó részén rengeteg teret foglalt), a Szaljut-7 is igazából egy hozzá kapcsolt TKSz-el volt teljesen kihasználható. Ráadásul a TKSz feleslegessé tehette volna a Progressz-t, hiszen több tonnányi ellátmányt és hajtóanyagot cipelhetett magával.

A Proton mérgező hajtóanyag ellenérzést nehezen tudom hova rakni - a Szojuzok űrhajókban a mai napig ugyan az a hajtóanyagpáros van használatban, amit a Proton használ. Gyakorlatilag talán csak a Mercury űrprogramban nem volt embert szállító űrhajó fedélzetén hidrazin-alapú üzemanyag.

Azt is tegyük hozzá, hogy az Enyergia tervezőmérnökei is dolgoztak egy "szuper-szojuzon", a Zarján, ami a Zenyit hordozórakétával juthatott volna fel, és valahol félúton volt a Szojuz és a TKSz között egy csavarral - a rakteret is visszahozta, így akár másfél tonnát is lehozhatott a Földre.

A végére pedig egy apró gondolat: az 1980-as évek elejére hét kész TKSz űrhajó volt a Hrunyicsevi gépgyárban. 1981-re három TKSz indítást készítettek elő, megvolt a személyzet, a feladat, a hardver. Itt a TKSz-2 út személyzete, érdemes megfigyelni, hogy az űrruhájuk nem a Szojuzokon használt Szokol, és hogy a jobb mellkason ott a Szaljut felvarró. Megvolt minden az űrrepüléshez, és itt fújták le. Ez nettó pazarlás volt, akár hogy is nézzük....

@Joghur: A VDNH-n jelenleg a Vosztokból és a Buran BTS-001-ből is makett van kirakva.

Pardon, de nem a BTSz-001 (aka OK-ML1) hanem az OK-TVA van kiállítva. Persze Buran felirattal, csakmertazért....

A hivatalos tájékoztató szövegét írtam, nem a valóságot.

Gratulálok a cikkhez.

Bevallom mi tegnap a párommal megnéztük a Szaljut-7 című filmet és azért jöttem kutakodni a logoutra, hátha valaki leírja, elemzi : ) Szóval köszönöm.

Musk februárban tweetelte ki az általam említett konfigurációt (oldalsó boosterek hajóra, középső exp.), a full expendable kapacitás 90%-a körül várható, ami 20t felett lenne GTO-ra (hirdetett full exp.: 26,7t), ami jelenleg mindenkinél nagyobb a piacon és emellett "piszok olcsó" is.

Várjuk meg ennek a végét. Én továbbra is élek a gyanúval, hogy az említett, a teljesen feláldozotthoz képest 10%-al alacsonyabb teherbírású, 2x hajóra és 1x feláldozott Core fokozat változat csak LEO-ra vonatkozik. Csodálkoznék, ha 20 tonnát tudna GTO-ra vinni ebben a kontexusban...

De az is kérdés, Dél-Texasból terveznek-e reusable küldetést (onnét csak korlátozott számú GTO indítás várható, akkor ált. kell az ASDS).

Én pont arra számítok, hogy hamarosan csak a NASA / USAF indítások lesznek Floridából és a Vandenbergről megoldva, a kereskedelmiek pedig költöznek Texasba...

Amúgy egyébként a Starlink megvalósulásával kapcsolatban vannak enyhébb kételyeim (sok az a műhold, annyira sok, hogy a pályáik menedzselése is problémás lehet) és a fizetőképes kereslettel kapcsolatban is... A szükségessége nem kérdés, a Föld lakosságának egy jelentős hányadához még sokáig nem fog elérni semmilyen kábel, de a gyérebben lakott (vagy nagyon elmaradott) területekre mobilnet sem.

Én pedig egyre kevesebb kétellyel bírok. Hajók, repülőgépek is jönnek majd a műholdas netre, és szinte garantált, hogy a GEO műholdas internet-szolgáltatást oda meg vissza agyonvágja. A kérdéses inkább a verseny kimenetele lesz. A OneWeb gőzerővel dolgozik, vértapasztalt és/vagy tőkeerős cégekkel a háta mögött. Nem féltem a SpaceX-et, de ez nem lesz lefutott verseny, az fix.

"Csodálkoznék, ha 20 tonnát tudna GTO-ra vinni ebben a kontexusban..."

Ha valós a hirdetett 26,7t GTO kapacitás full exp. módban, akkor én nem csodálkoznék. A core booster teljes kihasználása óriási előnyt jelent és a hajóra szálláshoz is jóval kevesebb üzemanyag tartalék kell.

"a kereskedelmiek pedig költöznek Texasba..."

Az eddigi kommunikációjuk szerint csak GTO és maximum 12 start/év. A Mexikói-öböl és karibi térség "alakja" miatt nagyon komoly range safety korlátok vannak, a 12 startos korlát az öbölben lévő olajkutak miatt van, ugyanis a startok idejére ezek közül többet is el kell hagynia a személyzetnek + a hajóforgalom is sokkal nagyobb probléma, mint a floridai startoknál. Korábban még mást (többet) terveztek (Spacex féle optimizmus), de mindenféle hatósági és egyéb egyeztetés után "ennyi maradt".

A Starlink szükségességét egy pillanatig sem vitatom (és remélhetőleg verseny is lesz). Csak félelmetesen nagy a két szolgáltató műholdjainak száma...

Az eddigi kommunikációjuk szerint csak GTO és maximum 12 start/év. A Mexikói-öböl és karibi térség "alakja" miatt nagyon komoly range safety korlátok vannak, a 12 startos korlát az öbölben lévő olajkutak miatt van, ugyanis a startok idejére ezek közül többet is el kell hagynia a személyzetnek + a hajóforgalom is sokkal nagyobb probléma, mint a floridai startoknál. Korábban még mást (többet) terveztek (Spacex féle optimizmus), de mindenféle hatósági és egyéb egyeztetés után "ennyi maradt".

Na erről a hírről lemaradtam, mint a borravaló...
Hiába, ez a cikksorozat sacc per kábé most kitölti az életem...

A Szaljut-6 cikkben ámuldozva olvastam, hogy hagymát/fokhagymát vittek a kedves látogatók. Örömmel olvasom, hogy '82-re megjött az eszük ...
Kiváló írás ismét, köszönöm!

Ezt a cikket is köszi.

Friss, kapcsolódó hír..

[link]

Megintcsak köszönöm szépen! A filmet pedig mindenképp megnézem. Szuper. Varom a folytatást

Akkor azért készül olyan lassan a Boca Chica-i indító, mint a luca széke...
Kiürítik az olajkutakat, majd halaszták a kilövést pár napig: jó kis termeléskiesést kell megtéríteni...

ki vette észre, hogy volkov mivel szedi össze a levágott hajtincseit?

igen, rakéta porszívóval.

Rakéta porszívó.
A Mir-en is rendszeresítve volt belőle egy piros...

de csak azért piros, mert az ment a műbőr ülésekhez.