A cikkbe nem szándékoztam belevenni, de nem lehet szó nélkül elmenni a mellett, hogy van egy Szaljut-7 c. orosz film - ami úgy is fel lesz hozva, tehát most megelőzőm a kérdést a válasszal. Már csak azért is fel kell hozni, mert jelenleg ha beírja valaki a keresőbe akár angolul, akár oroszul a Szaljut-7-et, szinte elvétve fog szembejönni a "történelmi" űrállomással kapcsolatos találat, szinte mind a filmről szól...

Ami a filmet illető, nos, hol is kezdjem... egyszerűbb azt mondani, miben van köze a filmnek a valósághoz: két szovjet űrhajós felment a világűrbe, hogy a működésképtelen Szaljut-7 űrállomást megjavítsa - és sikerrel jártak... Ennyi.

De a teljesség igénye nélkül pár sarokpont, ahol látványosan eltér a valóság és a film (spoileres, szóval aki érzékeny az ilyenre, és még nem látta a filmet, ne olvassa tovább!):

-Az űrhajósok nevét megváltoztatták (Vlagyimir Dzsanyibekov -> Vlagyimir Fjodorov, Viktor Szavinih -> Viktor Aljohin).
-A film elején felidézett űrsétán valójában nem történt semmi rendkívüli, sőt, szovjet/orosz űrsétán még sose sérült meg az űrruha kesztyűje.
-A filmben mikrometeoritok rongálták meg a Szaljut-7 napelemeit, a valóságban az akkumulátorokat figyelő szenzor hibásodott meg, és egyszerűen nem zárta a megfelelő áramkört, amikor az adott aksi lemerült. Emiatt szépen sorban lemerültek az aksik, és a végén az űrállomás egyszerűen áram nélkül maradt...
-A Szaljut-7 már nem "katonai" űrállomás volt (mint az Almaz programhoz tartozó OPSz űrállomások (Szaljut-2, -3 és -5), a fedélzetén járt francia és indiai űrhajós is. De egyébként is kevés valóban hasznos információt szerezhettek volna a visszahozásával Szóval miféle érdeke lett volna az amerikaiak "ellopni" a Szaljut-7-est?
-Az amerikai űrsikló 14,4 tonnát tudott elvben visszahozni a Földre - a Szaljut-7 tömege több, mint 20 tonna volt. Szóval sehogy se tudták volna "ellopni".
-Az űrsikló rakterének méreteit rosszul mutatják: a filmben 6x15m, a valóságban 4,6x16m.
-Az amerikaiak sose tervezték, hogy "ellopjanak" egy szovjet űrállomást. A szovjetek sem tartottak igazából ettől sose (attol igen, hogy katonai műholdakat "ellopnak)...
-Csendben hozzátehetjük, hogy a VKK (ismertebb nevén: Burán) űrrepülőgép-programban volt olyan terv, hogy visszahozzák a Szaljut-7-et. Csakhogy a VKK képes is volt visszahozni 20 tonnát a földre...
-Az STS-51G teljesen eltérő pályára ment fel (353.3 x 354.9 km @28.45 fokos hajlásszög), mint amilyenen a Szaljut-7 akkor volt (198 x 222 km @ 51.6 fokos hajlásszög). Érthetően így a film végén mutatott "tisztelgésre" sem lett volt lehetőség.
-Az űrállomás noha nem volt irányítás alatt, valójában nem pörgött, mikor dokkolt hozzá a Szojuz (ez esetben esély se lett volna a dokkolásra)...
-Viszont azt nem mutatták be, hogy valójában egy lézeres távolságmérőre volt szükség a távolság és a relatív sebesség megállapítására (ahogy a cikkben volt említve).
-Az állomáson valóban volt probléma a súlytalanságban "elszabaduló" vízzel, de messze nem annyival, mint a filmben mutatják.
-A kalapácsos jelenet teljesen kitalált, ahogy az elgörbült napszenzor-ház is.
-Nem volt tűz a fedélzeten (az a Mir esetében fordult elő).
-Nem került sor űrsétára az űrállomás megjavítása előtt. Később igen (eleve két igen elhasznált szkafander volt az űrállomáson ekkor, később egy Progressz teherűrhajó vitte fel azt a két Orlan-DM űrruhát, amit aztán az űrsétakor haszáltak Dzsanyibekovék).
-Az Űrséta esetén eleve mindig mindkét űrhajós beöltözött az Orlan-DM szkafanderbe, így a filmben bemutatott tűzesetnél látott sérülésekre se nagyon lett volna esélye az űrhajósnak.
-Amerikai űrrepülőgépen sose ült a pilóta ill. a parancsnok székében nem amerikai űrhajós (integetés a film végén).

Ezzel együtt a film látványvilága olyan jó, hogy akit érdekel az űrhajózás és a világűr valóságosabb arca, annak mindenképpen ajánlom, hogy nézze meg. Gyakorlatilag a Gravitáció c. film óta nem láttunk ennyire látványos űrhajós filmet, és bizony annál azért jobban ügyelt a fizikai realitásokhoz való hűségre. Igazán sajnálatos, hogy a történelmi hűség nem jellemző rá, az pedig különösen fájdalmas, hogy "valós történetként" propagálják a filmet.

[ Szerkesztve ]

Nagy orommel lattam, hogy megjelent az uj epizod, mindig varom es szinte unnepi a hangulat ilyenkor. Kituno es olvasmanyos mint mindig. Koszonet erte. (Remelem meg sok-sok epizod var kozlesre es sokaig lesz olvasnivalonk!)

[ Szerkesztve ]

Durva, hogy milyen helyzetekben kellett helyt állniuk ezeknek az űrhajósoknak... Én ezekhez az emberekhez képest egy rovar szintjén állok kb.

Élvezet volt olvasni ezt is! Köszönöm! A következő rész jöhet akár ma délután is!

Ne kicsinyeskedj. A rovarok nagyon jól bírják a gyürödést.

Már lengetem be egy ideje, hogy lassulni fog a tempó.
Per pillanat egy cikk áll korrektúra alatt (szegény UnA már nagyon utálhat ), és írom a következőt, de az a Mir lesz, ami és rengeteg háttéranyagot kellene átolvasnom. Így is utólag kapom a javításokra vonatkozó privát üzeneteket, e-maileket, mert itt vagy ott pontatlanságok vannak benne, ami nekem is fel kellett volna tűnjön, ha kellő alapossággal járok el...

Nagyon jó sorozat!!

A betegséggel kapcsolatban eszembe jutott, hogy most már olvasható Szavinih naplója. Ebben leírja, hogy Vaszjutyinnak már a repülés előtt több hónappal urológiai problémái voltak, csakhogy eltitkolta ezt valahogy a repülőorvosai előtt és privátban kezeltette magát. A témáról még itt lehet pl. olvasni (angol neyelven).

p.s.: Én is gratulálálok a sorozathoz!

[ Szerkesztve ]

Szeretném megkérdezni, hogy az Űrállomások normál körülmények között a Föld felé mindig ugyanazt a felüket mutatják-e mint a Hold, vagy elképzelhető/értelme van-e más sebességű, tengelyű forgásnak is?

Fizikailag nyilván lehetséges bármilyen tengelyű, fordulatszámú forgást összehozni értelmes keretek között, de azt gondolná az ember, hogy esetleg u-gravitációs kísérleteket befolyásolhat, ha 90 percenként forog egyet a tengelye körül az űrállomás...

J.

[ Szerkesztve ]

Köszi az írást , megint jó, bár mintha ez olvasmányosabb lett volna, bár a technikai megvalósítás már adott volt.

Azért jó nagy szeletét kiharapták a ruszkik az űrállomás és a felmerülő problémák megoldásában. Ami aztán később megalapozta az ISS-t is.... wiki-t nézve ISS-hez 44 Szojuz űrhajó, 62 Progressz ment fel 2015-ig... azért ez sejtet valamit...

Lassan közeledünk a végefelé, nem tudom mi lesz a következő megvalósítható cél. A tervezgetés, emberes utazás a Marsra stb szerintem csak hangzatos lózungok.... a spaceX is inkább a minél gazdaságosabb megoldásokra megy rá, és utólag belegondolva kicsit nagy a hype körülette. Egyenlőre nem nagyon van aki Milliárdokat költene egy komolyabb ugrásra, új technológiák kifejlesztésére.

Köszönöm.

@Darkness1: Köszi a linket, érdekes! Amit én olvastam, ott az adott esetről kb. két oldalt írtak, de nem ennyire részletesen. Minden esetre ott azt írták, hogy Vaszjutin már enyhe tünetekkel bírt induláskor, és erről az orvosai is tudtak, ám nem gondolták komolynak a problémát - vagy legalábbis nem annyira, hogy kiemeljék a személyzetből. Érdekes az a vonulat, hogy a légierő (VVSz) ez esetben is fentről beleszólt / beleavatkozott a vizsgálatokba...

@Joysefke: Szeretném megkérdezni, hogy az Űrállomások normál körülmények között a Föld felé mindig ugyanazt a felüket mutatják-e mint a Hold, vagy elképzelhető/értelme van-e más sebességű, tengelyű forgásnak is?

A Szaljut-6 / -7 és a Mir tudomásom szerint főleg un. gravitációs gradiens állapotban keringtek, a hossztengelyük a Föld felé nézet (általában az elülső dokkolóport nézett arra). Az ISS szintén stabilizált módon kering, folyamatosan azonos oldalát mutatva a Földnek.

A kérdésedre válaszul akadtak olyan kísérletek, ahol pl. egy egész napig dolgoztak a Szplav űrkohóval, és a kísérlet alatt végig abszolút mikrogravitációs környezettet akartak biztosítani, így az űrállomás pozícióját szabályzó rendszereket kikapcsolva "szabadon" keringett.

@Doze: Egyenlőre nem nagyon van aki Milliárdokat költene egy komolyabb ugrásra, új technológiák kifejlesztésére.

Jeff Bezos évi 1 milliárdot költ a saját Blue Origin cégére. Persze a New Glenn rakétája semmi ugrásszerű fejlődést nem hoz pl. egy Falcon 9-hez képest, csak jobban optimalizált, hatékonyabb megoldás lesz.

Jelenleg senki sem akar dollármilliárdokat ugrásszerű fejlődésre költeni. Sajnos ez van...

Erre továbbra is csak ez lehet a reakcióm:

Én is annak találtam. Belefutottam ugyanennek az esetnek a rádió transscript-jébe is, de annak a linkje nincs meg, pedig tanulságos. Amiről nem találtam semmit, pedig érdekelne, hogy milyen tanulságot szűrtek le az esetből és mit tesznek ma, hogy ilyesmi ne forduljon elő.

Az is érdekes, hogy annak ellenére megkapta a teljes személyzet Hero of the USSR medált, hogy két tagját nem javasolták rá.

Nekem egyébként Farkas Berci űrrepülése az első személyes emlékem, még a 100 Ft-os emlékérem is megvan, amit az MNB bocsátott ki az esemény alkalmából.

Bocs, de a Hero of the USSR-nek van becsületes magyar neve is: a Szovjetunió Hőse. Az űrhajósok mind megkapták, ha nem tévedek. Szerintem minimum Usztyinovot kellett volna leönteniük romlott vodkával, hogy ne kapják meg.

[ Szerkesztve ]

Durva sok pénzbe kerülhetett mindenesetre a szovjet űrprogram a 70-es/80-as években, persze gondolom a katonai kiadásokhoz képest elenyésző volt. Érdekes, hogy mennyi gond volt még a szojuzokkal még a T széria idején is, azért manapság elég nagy blama lenne, ha nem tudna egy szojuz dokkolni az ISS-hez, nem tudom előfordult-e egyáltalán. Vagy egy T-10-1 féle baleset (ahhoz hasonló sem volt azóta ha jól tudom). A szétfagyott Szaljut-7 sztori pedig nagyon nagy, nem csoda hogy megfilmesítették (csak kár volt elrugaszkodniuk a valóságtól, persze gondolom úgy nem lett volna elég érdekes), a Miren is volt egy-két meredek helyzet később, de gondolom a későbbi részek kitérnek majd ezekre.
Egyébként emlékszem anno pl. a TKSz-ek rajzát is leközölte a sajtó (az Élet és tudományban voltak viszonylag informatív cikkek az űrhajózás eseményeiről, Almár Iván írta őket, ha jól emlékszem), csak persze egy szót sem ejtettek róla, hogy ez eredetileg egy szémélyszállító űrhajónak lett tervezve (bár a rajz alapján nekem akkor is gyanús volt, gondolom másoknak is). Bár érthetőnek tartom, hogy Usztyinov lelőtte az ezzel való űrutazást (a Cselomej elleni ellenszenve nem hiszem hogy az egyedüli ok volt), mert sok értelme nem lett volna ezekkel felváltani a Szojuzokat, a drágább és mérgező üzemanyagú Protonnal lehetett csak felküldeni, csak az emberek szállítására az űrállomásra és vissza pedig feleslegesen nagy volt.

"azért manapság elég nagy blama lenne, ha nem tudna egy szojuz dokkolni az ISS-hez, nem tudom előfordult-e egyáltalán"

ISS-hez menet ilyen nem fordult elő. A mai Szojuzokkal már a manuális dokkolásra is sokkal jobb esélyek vannak. De ez nem jelenti azt, hogy nem is lehetnek problémák... Az azonos alapokra épülő Progresszel és azt szállító Szojuz rakétával (ami azonos az emberes Szojuzhoz használttal) már voltak gondok, a legsúlyosabbak mindegyike ebben az évtizedben... A legutóbbi 32-ből 4 nem ért célba (legutóbbi 11-ből 2), az azt megelőző 37+1 Progressz sikeres volt, ez nem túl biztató, gyorsulva romló statisztika.

Hatalmas köszönet ezért az írásért is, végig nagyon élveztem!