Köszönjük, ismét remek lett 
üzenetek
hozzászólások
dark2
(tag)
Kellemes meglepetés volt mára, köszönöm szépen! Nagyon jó cikksorozat. 
Pont kezdtem hiányolni... (na jó, már vagy két hete nézem, hogy mikor jön már a cikk!) 
szuper, köszi.
két apróság: írtad, hogy a Mir-en hátul volt Igla dokkoló a Progressz miatt, de aztán az első legénység oda dokkolt, mert a Szojuz T is csak azzal volt kompatibilis, de akkor végül hová dokkoltak a Progresszek, amíg ők ott voltak?
másik: a Kvant modul ábráját cseréld le olyanra, ami nem transzparens, így most nem igazán olvashatók a feliratok.
dobtam mögé gyorsan egy fehér hátteret
nah még egy kérdés: German Tyitov és Vlagyimir Tyitov rokonok voltak?
[ Szerkesztve ]
ét apróság: írtad, hogy a Mir-en hátul volt Igla dokkoló a Progressz miatt, de aztán az első legénység oda dokkolt, mert a Szojuz T is csak azzal volt kompatibilis, de akkor végül hová dokkoltak a Progresszek, amíg ők ott voltak?
Ejnye, no, tessék elolvasni rendesen. 
"itt egy kisebb trükkre volt szükség: a Szojuz T űrhajó csak a régebbi Igla megközelítő- és dokkoló automatikával bírt, márpedig a Miren csak a hátsó dokkolóporton volt ilyen rendszer (a Progressz miatt), – vagyis a hátsó dokkolót közelítették meg. 20 km-es távolságból az Igla észlelte és követni kezdte a Mirt, majd 200 méteres távolságból a személyzet kikapcsolta, és kézzel az elülső dokkolóhoz manőverezett, majd oda dokkolt be végül. Mivel továbbra sem rendelkeztek beépített távolságmérő megoldással, a Szojuz T-13 esetében is használt katonai lézeres távolságmérő alkalmazása mellett döntöttek."
másik: a Kvant modul ábráját cseréld le olyanra, ami nem transzparens, így most nem igazán olvashatók a feliratok.
Köszi, akkor erre odafigyelek majd.
nah még egy kérdés: German Tyitov és Vlagyimir Tyitov rokonok voltak?
Csak névrokonok.
[ Szerkesztve ]
áh, az a félmondat valahogy kimaradt, és valahogy azt olvastam, hogy bedokkoltak hátra.
de akkor ha jól értem, a Szojuz T is be tudott dokkolni az új portra, de csak kézzel.
így már minden világos
Mivel továbbra sem rendelkeztek beépített távolságmérő megoldással, a Szojuz T-13 esetében is használt katonai lézeres távolságmérő alkalmazása mellett döntöttek
ez viszont szinte hihetetlen, hogy évtizedek alatt sem lett rá megoldás.
[ Szerkesztve ]
de akkor ha jól értem, a Szojuz T is be tudott dokkolni az új portra, de csak kézzel.
Ezek szerint nem volt elég egyértelmű a kifejtésem... de inkább majd holnap próbálom meg újrafogalmazni (a mai napomnak már ideje, hogy vége legyen). Nem bírtam ki, átfogalmaztam az ide vágó részt.
A lényeg, hogy a dokkolóautomatikából volt Kursz az elülső és a hátsó porton is, de Igla csak hátul.
A dokkológallér és a többi elem maradt ugyan olyan.
[ Szerkesztve ]
gergor
(csendes tag)
Hatalmas tisztelgés... Mostanában már naponta néztem mikor lesz már folytatás. :-)
doberman
(senior tag)
Ez azért nagyon tetszett:
Krikaljovval pedig finoman közölték, hogy mivel a kijelölt helyen és időben nem jelent meg a tartalékosok mozgósításánál, fegyelmi eljárást indítottak ellene – a katonai bürokráciánál az a tény, hogy éppen egy Föld körül keringő űrállomáson tartózkodik, nem minősült elfogadható indoknak a mozgósításkori meg nem jelenésre.
Vajon milyen büntit kaphatott a visszatérése után?
Folytatása következik.... - Nagyon várós!
ph0nak
(csendes tag)
Ilyenkor azért kicsit sajnálja az ember, hogy összeomlott a SzU. Egy alternatív valóság, ahol Gorbacsov reformjai sikeresek voltak, így visszanézve nem is biztos, hogy olyan rossz lenne. Bár természetesen kudarcra volt ítélve, nem tudatosította magában eléggé, hogy a birodalom nem orosz népei bizony nem egészen önként kerültek oda, és hogy milyen erő lesz a feltámadó nacionalizmus (ami az egyetlen ideológia volt, ami betölthette a bukott marxizmus-leninizmus helyét - amiben már az apparátcsikok sem hittek, csak a saját hatalmuk átmentésében - utóbbira pedig a függetlenedést és a nacionalizmus meglovaglását látták alkalmasnak mindenhol ők is). Mindenesetre a gazdasági rendszer megreformálhatatlan volt, bár Kínának sikerült megreformálnia, Gorbacsov ott követte el a hibát, hogy a politikai rendszer reformjával próbálkozott a gazdaság liberalizálása helyett/mellett. Bár mivel a szovjet birodalom erősen különbözött Kínától (kulturálisan, az emberek mentalitásában stb. - kelet-közép-európa pl. semmiképp nem akart volna benne maradni a leválása pedig a szorosan vett birodalmon belül is mindenképp beindította volna az "erjedést"), valószínűleg nem működhetett volna a kínai út sem.
Szóval ha nem dől össze a birodalom, akkor sokkal több történt volna az emberes űrutazásban, az valószínű, ehelyett maradt a Mir tovább működése pár évig, aztán az ISS. A Holdra visszatérés, később esetleg Mars-expedíció helyett (egy újabb űrverseny esetén az USA bizonyára megcsinálta volna az utóbbit mára).
Mindenesetre a gazdasági rendszer megreformálhatatlan volt, bár Kínának sikerült megreformálnia...
Várjuk csak ki ennek a végét, Kína csak most kezdi a katonai fejlesztéseit teljesen felpörgetni...
Szóval ha nem dől össze a birodalom, akkor sokkal több történt volna az emberes űrutazásban,
Ahhoz a Szovjetunió gazdaságának nem is egy, de legalább két sebességet kellett volna váltania. Amire képtelen volt, és élek a gyanúval, hogy a fizikai képtelenség esete lett volna.
A másik felét sem szabad elfelejteni: ahogy az Egyesült Államok, úgy a Szovjetunió is alapvetően az 1950-es és 60-as években pörgette fel az űrversenyt, az 1970-es évekre ez szépen lassan lecsengett, noha mind az amerikai, mind a szovjet űrprogram vezetői a felpörgetett időszakban megszokott határidőket és célokat szabták meg, csak éppen sokkal kevesebb erőforrásból kellett volna ezeket megvalósítani. Törvényszerűen el is bukott a legtöbb.
A Szovjetunió űrprogramja az 1970 és 80-as években is az 1950-es és 60-as években lefektetett alapokra épült, az R-7 alapú Szojuz hordozórakéta, az UR-500 / Proton hordozórakéta, a Szojuz űrhajó, a DOSz űrállomás, a TKSz űrhajók, amik később űrállomás-modulként éltek tovább, nos ezek mind-mind az 1950-es és 60-as években lettek felvázolva, megtervezve, sőt, építve. Ha kicsit tovább tekintünk, a mai napig ez zajlik (sokkal előrébb menve: a TKSz alapú Nauka (MLM) orosz modul azért csúszik évek óta, mert az 1980-as években kezdték el gyártani, pár éve kiderült, hogy egy rosszul végrehajtott (a csőhálózat átépítésére vonatkozó) fémmunkák miatt a csőhálózata tele van fémreszelékkel, lecserélni őket nem tudják, mert a csőhálózat elemeinek gyártásánál használt berendezéseket két évtizede kidobták...
Ha most a hasunkat fogjuk a nevetéstől, akkor a probléma az, hogy máshol se jobb a helyzet. Az ArianeSpace vezetője a Der Spiegel-nek nyafogott nemrég, hogy micsoda szörnyűség, hogy a SpaceX úgy tud olcsóbb lenni a kereskedelmi piacon, hogy az állami megrendeléseket drágábban számlázza ki a NASA-nak és az USAF-nak, és hogy szerinte valójában az újrafelhasznált Falcon 9-esekre ráfizet a SpaceX. A gondolatmenete ezer sebből vérzik (arányait tekintve például a "túlárazott" állami megrendeléseket is olcsóbban oldja meg a SpaceX, mint az ArianeSpace...), és ha a gondolatmenetet végigvesszük, azt látjuk, hogy valójában amiatt sirdogál, hogy az ArianeSpace-t úgy építették fel, hogy mindegyik tagországnak a gyártókapacitását garantálni tudják (Franciák a végszerelést és az indítóállást, Németek a hajtóművet, Olaszok a szilárd hajtóanyagú fokozatot, Spanyolok az áramvonalazó kúpot, stb.). Egy újrafelhasználható rakéta ezt a kényes, sok tárgyaláson kiharcolt egyensúlyt felborítja, ez a valódi oka, hogy az ArianeSpace nem tud és akar foglalkozni vele...
A NASA pedig egy kifacsart citrom, amelyben pár mag megpróbálja a saját útját járni (CCDev és CRS programok a kereskedelmi teher- és személyszállítás terén), miközben a citrom tekintélyes része az SLS és Orion brutális költségeit támasztja alá...
Szóval én csodában nem bíznék akkor se, ha valami csoda folytán a Szovjetunió talpon maradt volna...
Alchemist
(addikt)
A katonai bürokrácia alsóbb szintjei valószínűleg megkapták a formális átirányítási parancsokat, tekintve hogy a szovjet űrhajósok az arrafelé szokásos vezénylési rendszer alanyai voltak.
Ennél talán izgalmasabb lehetett az amerikai űrhajósok adóbevallási problémája.
Alchemist
(addikt)
Élmény olvasni a cikkeidet!
Az űrkutatás és sok más korábban virágzó technológia (pl. szuperszónikus polgári repülés) stagnálása, leépülése azért némileg elkeserítő. Az Interstellar se hagyta ki az erősen disztópikus fricskát, ami meglehetősen szemben áll a kvázi elődfilm, az immár 50 éves Űrodüsszeia optimizmusával.
Az elismerő szavakat mindenkinek köszönöm szépen!
Az űrkutatás és sok más korábban virágzó technológia (pl. szuperszónikus polgári repülés) stagnálása, leépülése azért némileg elkeserítő.
A szuperszonikus repülés esetét én nem venném ide. Egyfelől akár hogy is nézzük, gyorsan repülni nem olcsó - sose lesz az. Márpedig ha megnézed, ma is alapvetően az olcsóbb megoldások (fapados légitársaságo) aratnak, nem pedig az extra szolgáltatások. Kevés ember tudná ma is megfizetni a Concorde repülések árait - úgy, hogy valójában az veszteséges volt a British Airways és az Air France számára.
A másik dolog, hogy a környezetvédelem ma elég fontos téma - márpedig a Concorde legfőbb problémája az volt, hogy lakott terület felett ma nem nagyon megengedett hangsebességnél gyorsabban repülni. Érdemes megjegyezni, hogy már lassan 40 éve folytatnak kísérleteket a csendesebb szuperszonikus repülés megvalósításáért, de a mai napig nem jött el az áttörés...
Az Interstellar se hagyta ki az erősen disztópikus fricskát...
Ott ez inkább dramaturgiai / drámai döntés volt szerintem. Ha belegondolsz az egész onnan indul, hogy az emberiségnek el kell hagynia a Földet. Kellett a még kesernyésebb, még "világvégébb" hangulat.
...ami meglehetősen szemben áll a kvázi elődfilm, az immár 50 éves Űrodüsszeia optimizmusával.
Ha belegondolsz, az Űrodüsszeia optimizmusa teljesen reális volt akkor, amikor megírták és filmre vitték. Az emberiség igen rövid idő alatt eljutott onnan, hogy műholdat tud pályára állítani, már embert juttatot fel és a Holdraszálláson dolgozott. Igazából Clarke és Kubrick minden "hihető" sci-fi dolgot bevetett: mesterséges intelligencia, felfüggesztett létfenntartás, fúziós rakétahajtómű, ezek mellett a videótelefon vagy a különféle nemzetek űrhajói és a Holdbázis egyáltalán nem tűnt rendkívülinek.
