Köszönjük, ismét remek lett 
üzenetek
hozzászólások
dark2
(tag)
Kellemes meglepetés volt mára, köszönöm szépen! Nagyon jó cikksorozat. 
Pont kezdtem hiányolni... (na jó, már vagy két hete nézem, hogy mikor jön már a cikk!) 
szuper, köszi.
két apróság: írtad, hogy a Mir-en hátul volt Igla dokkoló a Progressz miatt, de aztán az első legénység oda dokkolt, mert a Szojuz T is csak azzal volt kompatibilis, de akkor végül hová dokkoltak a Progresszek, amíg ők ott voltak?
másik: a Kvant modul ábráját cseréld le olyanra, ami nem transzparens, így most nem igazán olvashatók a feliratok.
dobtam mögé gyorsan egy fehér hátteret
nah még egy kérdés: German Tyitov és Vlagyimir Tyitov rokonok voltak?
[ Szerkesztve ]
ét apróság: írtad, hogy a Mir-en hátul volt Igla dokkoló a Progressz miatt, de aztán az első legénység oda dokkolt, mert a Szojuz T is csak azzal volt kompatibilis, de akkor végül hová dokkoltak a Progresszek, amíg ők ott voltak?
Ejnye, no, tessék elolvasni rendesen. 
"itt egy kisebb trükkre volt szükség: a Szojuz T űrhajó csak a régebbi Igla megközelítő- és dokkoló automatikával bírt, márpedig a Miren csak a hátsó dokkolóporton volt ilyen rendszer (a Progressz miatt), – vagyis a hátsó dokkolót közelítették meg. 20 km-es távolságból az Igla észlelte és követni kezdte a Mirt, majd 200 méteres távolságból a személyzet kikapcsolta, és kézzel az elülső dokkolóhoz manőverezett, majd oda dokkolt be végül. Mivel továbbra sem rendelkeztek beépített távolságmérő megoldással, a Szojuz T-13 esetében is használt katonai lézeres távolságmérő alkalmazása mellett döntöttek."
másik: a Kvant modul ábráját cseréld le olyanra, ami nem transzparens, így most nem igazán olvashatók a feliratok.
Köszi, akkor erre odafigyelek majd.
nah még egy kérdés: German Tyitov és Vlagyimir Tyitov rokonok voltak?
Csak névrokonok.
[ Szerkesztve ]
áh, az a félmondat valahogy kimaradt, és valahogy azt olvastam, hogy bedokkoltak hátra.
de akkor ha jól értem, a Szojuz T is be tudott dokkolni az új portra, de csak kézzel.
így már minden világos
Mivel továbbra sem rendelkeztek beépített távolságmérő megoldással, a Szojuz T-13 esetében is használt katonai lézeres távolságmérő alkalmazása mellett döntöttek
ez viszont szinte hihetetlen, hogy évtizedek alatt sem lett rá megoldás.
[ Szerkesztve ]
de akkor ha jól értem, a Szojuz T is be tudott dokkolni az új portra, de csak kézzel.
Ezek szerint nem volt elég egyértelmű a kifejtésem... de inkább majd holnap próbálom meg újrafogalmazni (a mai napomnak már ideje, hogy vége legyen). Nem bírtam ki, átfogalmaztam az ide vágó részt.
A lényeg, hogy a dokkolóautomatikából volt Kursz az elülső és a hátsó porton is, de Igla csak hátul.
A dokkológallér és a többi elem maradt ugyan olyan.
[ Szerkesztve ]
gergor
(csendes tag)
Hatalmas tisztelgés... Mostanában már naponta néztem mikor lesz már folytatás. :-)
doberman
(senior tag)
Ez azért nagyon tetszett:
Krikaljovval pedig finoman közölték, hogy mivel a kijelölt helyen és időben nem jelent meg a tartalékosok mozgósításánál, fegyelmi eljárást indítottak ellene – a katonai bürokráciánál az a tény, hogy éppen egy Föld körül keringő űrállomáson tartózkodik, nem minősült elfogadható indoknak a mozgósításkori meg nem jelenésre.
Vajon milyen büntit kaphatott a visszatérése után?
Folytatása következik.... - Nagyon várós!
ph0nak
(csendes tag)
Ilyenkor azért kicsit sajnálja az ember, hogy összeomlott a SzU. Egy alternatív valóság, ahol Gorbacsov reformjai sikeresek voltak, így visszanézve nem is biztos, hogy olyan rossz lenne. Bár természetesen kudarcra volt ítélve, nem tudatosította magában eléggé, hogy a birodalom nem orosz népei bizony nem egészen önként kerültek oda, és hogy milyen erő lesz a feltámadó nacionalizmus (ami az egyetlen ideológia volt, ami betölthette a bukott marxizmus-leninizmus helyét - amiben már az apparátcsikok sem hittek, csak a saját hatalmuk átmentésében - utóbbira pedig a függetlenedést és a nacionalizmus meglovaglását látták alkalmasnak mindenhol ők is). Mindenesetre a gazdasági rendszer megreformálhatatlan volt, bár Kínának sikerült megreformálnia, Gorbacsov ott követte el a hibát, hogy a politikai rendszer reformjával próbálkozott a gazdaság liberalizálása helyett/mellett. Bár mivel a szovjet birodalom erősen különbözött Kínától (kulturálisan, az emberek mentalitásában stb. - kelet-közép-európa pl. semmiképp nem akart volna benne maradni a leválása pedig a szorosan vett birodalmon belül is mindenképp beindította volna az "erjedést"), valószínűleg nem működhetett volna a kínai út sem.
Szóval ha nem dől össze a birodalom, akkor sokkal több történt volna az emberes űrutazásban, az valószínű, ehelyett maradt a Mir tovább működése pár évig, aztán az ISS. A Holdra visszatérés, később esetleg Mars-expedíció helyett (egy újabb űrverseny esetén az USA bizonyára megcsinálta volna az utóbbit mára).
Mindenesetre a gazdasági rendszer megreformálhatatlan volt, bár Kínának sikerült megreformálnia...
Várjuk csak ki ennek a végét, Kína csak most kezdi a katonai fejlesztéseit teljesen felpörgetni...
Szóval ha nem dől össze a birodalom, akkor sokkal több történt volna az emberes űrutazásban,
Ahhoz a Szovjetunió gazdaságának nem is egy, de legalább két sebességet kellett volna váltania. Amire képtelen volt, és élek a gyanúval, hogy a fizikai képtelenség esete lett volna.
A másik felét sem szabad elfelejteni: ahogy az Egyesült Államok, úgy a Szovjetunió is alapvetően az 1950-es és 60-as években pörgette fel az űrversenyt, az 1970-es évekre ez szépen lassan lecsengett, noha mind az amerikai, mind a szovjet űrprogram vezetői a felpörgetett időszakban megszokott határidőket és célokat szabták meg, csak éppen sokkal kevesebb erőforrásból kellett volna ezeket megvalósítani. Törvényszerűen el is bukott a legtöbb.
A Szovjetunió űrprogramja az 1970 és 80-as években is az 1950-es és 60-as években lefektetett alapokra épült, az R-7 alapú Szojuz hordozórakéta, az UR-500 / Proton hordozórakéta, a Szojuz űrhajó, a DOSz űrállomás, a TKSz űrhajók, amik később űrállomás-modulként éltek tovább, nos ezek mind-mind az 1950-es és 60-as években lettek felvázolva, megtervezve, sőt, építve. Ha kicsit tovább tekintünk, a mai napig ez zajlik (sokkal előrébb menve: a TKSz alapú Nauka (MLM) orosz modul azért csúszik évek óta, mert az 1980-as években kezdték el gyártani, pár éve kiderült, hogy egy rosszul végrehajtott (a csőhálózat átépítésére vonatkozó) fémmunkák miatt a csőhálózata tele van fémreszelékkel, lecserélni őket nem tudják, mert a csőhálózat elemeinek gyártásánál használt berendezéseket két évtizede kidobták...
Ha most a hasunkat fogjuk a nevetéstől, akkor a probléma az, hogy máshol se jobb a helyzet. Az ArianeSpace vezetője a Der Spiegel-nek nyafogott nemrég, hogy micsoda szörnyűség, hogy a SpaceX úgy tud olcsóbb lenni a kereskedelmi piacon, hogy az állami megrendeléseket drágábban számlázza ki a NASA-nak és az USAF-nak, és hogy szerinte valójában az újrafelhasznált Falcon 9-esekre ráfizet a SpaceX. A gondolatmenete ezer sebből vérzik (arányait tekintve például a "túlárazott" állami megrendeléseket is olcsóbban oldja meg a SpaceX, mint az ArianeSpace...), és ha a gondolatmenetet végigvesszük, azt látjuk, hogy valójában amiatt sirdogál, hogy az ArianeSpace-t úgy építették fel, hogy mindegyik tagországnak a gyártókapacitását garantálni tudják (Franciák a végszerelést és az indítóállást, Németek a hajtóművet, Olaszok a szilárd hajtóanyagú fokozatot, Spanyolok az áramvonalazó kúpot, stb.). Egy újrafelhasználható rakéta ezt a kényes, sok tárgyaláson kiharcolt egyensúlyt felborítja, ez a valódi oka, hogy az ArianeSpace nem tud és akar foglalkozni vele...
A NASA pedig egy kifacsart citrom, amelyben pár mag megpróbálja a saját útját járni (CCDev és CRS programok a kereskedelmi teher- és személyszállítás terén), miközben a citrom tekintélyes része az SLS és Orion brutális költségeit támasztja alá...
Szóval én csodában nem bíznék akkor se, ha valami csoda folytán a Szovjetunió talpon maradt volna...
Alchemist
(addikt)
A katonai bürokrácia alsóbb szintjei valószínűleg megkapták a formális átirányítási parancsokat, tekintve hogy a szovjet űrhajósok az arrafelé szokásos vezénylési rendszer alanyai voltak.
Ennél talán izgalmasabb lehetett az amerikai űrhajósok adóbevallási problémája.
Alchemist
(addikt)
Élmény olvasni a cikkeidet!
Az űrkutatás és sok más korábban virágzó technológia (pl. szuperszónikus polgári repülés) stagnálása, leépülése azért némileg elkeserítő. Az Interstellar se hagyta ki az erősen disztópikus fricskát, ami meglehetősen szemben áll a kvázi elődfilm, az immár 50 éves Űrodüsszeia optimizmusával.
Az elismerő szavakat mindenkinek köszönöm szépen!
Az űrkutatás és sok más korábban virágzó technológia (pl. szuperszónikus polgári repülés) stagnálása, leépülése azért némileg elkeserítő.
A szuperszonikus repülés esetét én nem venném ide. Egyfelől akár hogy is nézzük, gyorsan repülni nem olcsó - sose lesz az. Márpedig ha megnézed, ma is alapvetően az olcsóbb megoldások (fapados légitársaságo) aratnak, nem pedig az extra szolgáltatások. Kevés ember tudná ma is megfizetni a Concorde repülések árait - úgy, hogy valójában az veszteséges volt a British Airways és az Air France számára.
A másik dolog, hogy a környezetvédelem ma elég fontos téma - márpedig a Concorde legfőbb problémája az volt, hogy lakott terület felett ma nem nagyon megengedett hangsebességnél gyorsabban repülni. Érdemes megjegyezni, hogy már lassan 40 éve folytatnak kísérleteket a csendesebb szuperszonikus repülés megvalósításáért, de a mai napig nem jött el az áttörés...
Az Interstellar se hagyta ki az erősen disztópikus fricskát...
Ott ez inkább dramaturgiai / drámai döntés volt szerintem. Ha belegondolsz az egész onnan indul, hogy az emberiségnek el kell hagynia a Földet. Kellett a még kesernyésebb, még "világvégébb" hangulat.
...ami meglehetősen szemben áll a kvázi elődfilm, az immár 50 éves Űrodüsszeia optimizmusával.
Ha belegondolsz, az Űrodüsszeia optimizmusa teljesen reális volt akkor, amikor megírták és filmre vitték. Az emberiség igen rövid idő alatt eljutott onnan, hogy műholdat tud pályára állítani, már embert juttatot fel és a Holdraszálláson dolgozott. Igazából Clarke és Kubrick minden "hihető" sci-fi dolgot bevetett: mesterséges intelligencia, felfüggesztett létfenntartás, fúziós rakétahajtómű, ezek mellett a videótelefon vagy a különféle nemzetek űrhajói és a Holdbázis egyáltalán nem tűnt rendkívülinek.
opr
(veterán)
Nagyon köszi ezt az újabb részt is, hiánypótlók az írásaid, imádom a témát is, meg ahogy le van írva, azt is. Pláne nagy taps jár az objektivitásért, ez teszi igazán értékessé az összes eddigi témabeli írásodat, (ismét) le a kalappal.
llax
(senior tag)
"A Szovjetunió űrprogramja az 1970 és 80-as években is az 1950-es és 60-as években lefektetett alapokra épült"
Tegyük hozzá, hogy ma is arra épül, plusz az N1 és Enyergija "maradványaira", ballisztikus rakétából lett, silóból induló űrrakétákra. Az igazi újítások, alapjaiban új fejlesztések nagyobbrészt továbbra is csak tervek. De azok mindig is voltak...
Mondjuk egy kicsit (nagyon?) az USA (NASA) rakétaprogramjára is igaz ez (SLS...), sőt, az "örök" beszállítókra is.
USA oldalon melyik a "legfiatalabb" orbitális pályára indító folyékony hajtóanyagú hajtómű, amely használatban is van??? (amit nem a Rocket Lab vagy a SpaceX fejlesztett) RS-68???
[ Szerkesztve ]
USA oldalon melyik a "legfiatalabb" orbitális pályára indító folyékony hajtóanyagú hajtómű, amely használatban is van??? (amit nem a Rocket Lab vagy a SpaceX fejlesztett) RS-68???
No de az USA-ban rögtön tudsz mondani kapásból 6 hajtóművet, amely legalábbis nagy részben civil tőkéből jött létre (Merlin, Raptor, Be-3, Be-4, Rutherford és Curie). Ez is valahol rekord, akárhogy is nézzük.
Darkness1
(aktív tag)
Tyitov - enyhén szólva - színes karriert futott be űrhajósként: túlélt egy robbanást az indítóállványon, majd egy éves űrrepülésen vett részt és még kétszer repült az amerikai űrrepülővel.
Figyelemre méltó figura, akárcsak Poljakov, aki "röpke" 16 évet várt az első útjára. Csodálom az ilyen embereket, meg kell mondjam.
Gratula a cikkhez, nem kevés munka lehetett megcsinálni, főleg mert van is miről írni.
[ Szerkesztve ]
llax
(senior tag)
Csak kettő és felet tudok mondani A kettő: Merlin és Rutherford a fél: BE-3. Miért nem több??? A többi még nem repült, de még csak egy 100% teljesítményű "röpképes" példányt sem tudtak belőlük felmutatni (igen nagy az esély, hogy majd repülnek is - de az még a jövő zenéje). A BE-3-mat csak azért félig számolom, mert orbitális rakétán még nem repült, de számolnak vele olyanon is a felsőbb fokozatokban.
Amennyire "primitív" a Merlin, annyira különleges is a maga módján: fajtájának legjobb Isp-je (csak sokkal bonyolultabb hajtómű tud jobbat), extrém hosszú üzemidő (többszöri repülés), extrém magas tolóerő/tömeg arány és még olcsó is. Már külön-külön is nagy szám mindegyik, de így együtt rá lehet fogni, hogy a világ eddigi legjobb RP1+LOX hajtóműve. (nem Neked szól, csak sokan "lesajnálják" a kerozinos technikát, hogy az milyen ósdi - a SpaceX megmutatta, hogy nem is annyira ósdi az)
A Rutherford meg egy igazi plug-in hibrid rakétahajtómű Ilyet se csinált még senki korábban.
Azért ez a magántőkés téma valódi fejlődést is hozott. Ami igazán durva, amilyen arányban ezek a fejlődések az "új belépőkhöz" tartoznak. Ez talán valódi fejlesztésekre kényszeríti az ULA-t, Orbital ATK-t és társaikat. Az irodán kívül is csinálni kellene valamit, meg nem szovjet hajtóműveket használni Még most vannak bőven lekötött repülések, de ha az USA hivatalai az újabb (kém)műholdaknál a Zuma esetén is alkalmazott "trükkhöz" folyamodnak (a gyártóra bízzák a feljuttatást is, az meg az árat is nézi...), jobb lesz előállni olcsóbb rakétákkal...
[ Szerkesztve ]
A Mir falainak színezése most akkor hogy is volt? Kb. egyetlen képen sem látni zöld falakat/padlót.
A Mir fedélzetén látható Rakéta porszívótól lehidaltam. Mert egy dolog észrevenni a VDNH-n az űrcuccok között, és megint más tényleg odafent látni.
A TM-5-nél akartam volna írni, hogy az ilyen esetekre készülve mennyivel praktikusabb lett volna egy barna gyakorlónadrág. ![;]](/dl/s/v1.gif)
Aztán látom, hogy a következő menetben Chrétienéken már olyan van. 
doberman
(senior tag)
rakéta porszívó... valahol láttam egy képet, hogy szimpla mezei mikrót is beszereltek a konyharészbe, olyan igazi oroszt.. nagy és nehéz..
llax
(senior tag)
Abból főztek, amit a szovjet ipar a kezük alá adott. ÉS MŰKÖDÖTT! (általában...)
A nagy víz másik partján minden ilyen igényt kiadtak közbeszerzésre, mert hogy is nézne ki valami mezei háztartási gép egy űreszközön. Jól fejlesztettek valamit sok millió dollárét. Ez a ceruza vs. űrtoll esete. Ha maga a sztori (a sokszor elhangzó formájában) nem is igaz, de a hozzáállásbéli különbségre nagyon is jellemző.
[ Szerkesztve ]
A Mir falainak színezése most akkor hogy is volt? Kb. egyetlen képen sem látni zöld falakat/padlót.
Ebben van valami, sajnos a képek nem túl jók, és noha még az orosz nyelvű források is világoszöldnek írják le a falakat, az valóban inkább bézsnek tűnik...
Ez a koncepcióterv:
Ez a valóság az 1990-es évek közepén:
Azért itt már látszik a sötétzöld:
Itt pedig már nagyon is jól látszik:
Nagyon jó cikk, köszönjük megint!
Egy kérdés, ezzel a sok anyagtechnológiai / kohós kísérletekkel milyen gyakorlatban is használt eredményeket értek el az évek alatt? Mert kb mindegyik állomáson elég sokat bütyköltek ezekkel
A következő részben lesz szó röviden róla: gyakorlatilag olyan félvezető ötvözeteket (pl. gallium-arzenid) gyártottak és monokristályokat növesztettek, amelyeket a földön nehezen megvalósíthatóak, az 1980-as évek legvégén és az 1990-es elején részben e köré épült a Mir. Még azt is kihozták, hogy ezek gyártásával az űrhajósok útja kifizetődő, más szóval profitábilis lehet, persze ha nem számoljuk a Mir és a modulok felküldésének árát.
Azóta is folyamatosan téma, hogy hát az űrbéli gyártás a "szuper-ötvözeteket" meg speciális monokristályokat termelve önfenntartó lehetne. Csakhogy menetközben a földön való gyártás körüli problémák jó részét így vagy, de sikerült megoldani, és jelenleg olcsóbbak, minthogy egy űrállomáson bohockódjanak vele, azóta komolyabban (ie.: ipari szinten) tudomásom szerint nem foglalkoznak vele. Amúgy a másik fő probléma az űrállomáson való gyártásnak pont az, hogy a kristálynövesztés érzékeny a rezgésekre, mozgásokra, márpedig alaphelyzetben ezek az eszközök fixen vannak rögzítve, ami miatt a létfenntartó rendszer de akár az űrhajósok mozgásai is problémát jelenthetnek.
A biológiai kristálynövesztés is ilyen történet, például protein vagy inzulin kristályok terén. A fő probléma itt is az, hogy szép eredményeket értek el kísérletek közben, de üzletileg életképesnek ezek sem minősültek. A kutatások folynak tovább az ISS fedélzetén is egyébként, de a kulcsszó a kutatás - és nem az ipari szintű gyártás...
[ Szerkesztve ]
Lassan elvonási tüneteim lesznek... csak egy kis támpontot: sokat várjunk még a következő részig?
opr
(veterán)
Jeeee! Bevallom, kb egy hete minden nap ránézek vagy 5ször a logout-ra, hogy hátha.
Sajnos lassabban megy, mint vártam. Próbálok elvergődni az ISS-ig, aztán már csak nagy léptékekben megyek bele a dolgokba...
opr
(veterán)
Ne ertsd felre, nem surgetunk vagy valami, erted, minosegi, hosszu content, ingyen, egy szavunk nem lehetne akkor sem ha nem lenne tobb resz.
Plusz, az ilyen minosegu munkara megeri varni. Ugyhogy ennyi, koszonjuk a cikkeket, aztan amint kint van rarepulunk.
#71562240
(nagyúr)
Köszi az eddigieket, meg a továbbiakat is. Szerinted hány részes lesz, mire elérsz a máig? Ha volt már róla szó elnézést, van bepótolnivalóm az eddigiek elolvasásában, emiatt is kérdezem, mert lehet, hogy egyben próbálnám bepótolni, a végén - ha már elég közel a vég.
Odébb lesz az még. Most kb. 3-4 év egy rész, és 1989-91 fog jönni, az utána következő 1991-1994.
Mindent összevetve bár reméltem, hogy nyár közepére végzek, de ebből bizony augusztus-szeptember lesz.
Ez csak azért ciki, mert október elején lesz az IAC, és feltehetően sok mindenről lesz mit írni, plusz előtte szerettem volna egy összefoglalót az elmúlt év eseményeiről (mi lett az SLS / Orion EM-1 tesztrepüléssel, az ISS kereskedelmi üzemeltetésének elképzelései, a Hold-környéki Űrbázis elképzelés, SpaceX fejlemények, Blue Origin fejlemények, stb.).
Szolgálati közlemény:
Kalandor most szólt, hogy július 1-én kerül ki a következő rész!
