Ohh, megjött reggeli olvasnivaló!
hozzászólások
Lehet, hogy elsiklottam valami felett, de a rakéták, miért is lettek így összegezve? Az elején arra gondoltam, hogy ez egy hosszabb felvezetés valaminek a megmagyarázására.
Szerintem jó páran...
Köszönjük a cikket, megint nagyon jó!
Köszönöm a visszajelzéseket
Tömören arról szól az a rész, hogy miközben éppen leváltották volna az 1950-es és 60-as évek béli rakétákak, mikor úgy alakult, hogy a régieknek kell tovább szolgálniuk.
Na ez egy kissé kusza mondat lett, szóval...
A szovjet éra épp arra készült, hogy nyugdíjazza a már elavultnak tekinthető rakétákat, mint a Szemjorka család, vagy a Proton. A sors úgy hozta, hogy erre nem került sor (a mai napig sem, mellesleg). Az egyetlen kivétel a Zenyit, ami viszont a nemzetközi SeaLaunch égisze alatt él(t) tovább...
Számomra azért volt fura, mert cikkben való ugrálás mindig okkal történt és alapvetően logikusan volt felépítve. Azt hiszem ez bőven elnézhető a XIX. cikk végére.
Egyébként ez a fajta előadás mód emlékeztet az egyik előadómra. Ő úgy vezette le az oktatást, hogy a bennem femerülő kérdéseket kimondatlanul is megválaszolta az óra végére.
Számomra azért volt fura, mert cikkben való ugrálás mindig okkal történt és alapvetően logikusan volt felépítve. Azt hiszem ez bőven elnézhető a XIX. cikk végére.
Szerintem nem nézhető el.
Igazából a problémám az, hogy nehéz logikusan felépítenem a mostani és a most következő részt. Egyfelől mindenképpen rá akartam világítani arra, hogy a Szovjet-utód rakétaipar milyen kihívásokkal szembesült, és milyen helyzetben volt ebben az időszakban, mert így lehet megérteni később majd azt, hogy ma miért az a helyzet, ami (az Angara rakéta története, a Szojuz-2-1 széria esete, a Proton bázisán létrehozni szándékozott Proton-Light és Proton-Medium rakéták esete). Ha mondjuk 10 résszel később egy részben fejtem ki, úgy átláthatóbb, de akkor meg a menet közben felmerülő tényezők (EuroSzojuz, Európai-Orosz együttműködési tervek és így tovább) esetén is el kell ezeket magyarázni, különben nem láthatóak át a miértek.
A másik történet a Mir és az ISS váltás, azért kellett a Mir történetet itt félbevágnom, és a következő fejezetben az ISS-t bemutathassam, mert csak úgy értelmezhető a Mir utolsó 3 éve, ha mellé teszem azt, mi zajlott az ISS esetében.
Alapvetően igyekszem mindig egy-egy blokkra bontani a témákat, hogy rendesen és átláthatóan ki lehessen tárgyalni. Ezek azok az esetek, ahol ez a megoldás így vagy úgy, de léket kap, mert akkor most vagy elmondom a történetet a mai napig levezetve, vagy kisebb blokkokra kell törjem, de akkor sérül az átláthatóság.
Éreztem, hogy itt botladozom az értelmezhetőség terén, de a legjobb szándékom ellenére sem sikerült valóban jól megoldanom a feladatot.
llax
(senior tag)
"Éreztem, hogy itt botladozom az értelmezhetőség terén, de a legjobb szándékom ellenére sem sikerült valóban jól megoldanom a feladatot."
Mert talán nem is lehet.
Vagy szétszeded időben, minden rakéták körüli történést a megfelelő korszak cikkében tárgyalsz, de akkor "nem jön át" a lényeg ilyen egyértelműen. Vagy összeszeded az egyik cikkbe amolyan helyzetkép jelleggel, mint tetted is, de akkor borul az időrendiség és sokan nem értik, mit keres 2 oldal itt a rakétákról.
(Márpedig nélkülük se űrállomás, se személyzet nem keringene a Föld körül.)
A két rész közötti átkötés hiányzik. Az a pár mondat amit ide leírtál tökéletes, alig kellene rajta alakítani. Ezzel képbe helyeznéd az olvasót. A témaváltás fontosssága ki lenne hangsúlyozva és érthető lenne. Valami ilyesmit tudnék elképzelni:
A MIR program mellett fontos rávilágítani arra, hogy a Szovjet-utód rakétaipar milyen kihívásokkal szembesült, és milyen helyzetben volt ebben az időszakban, mert így lehet megérteni később majd azt, hogy ma miért az a helyzet, ami (az Angara rakéta története, a Szojuz-2-1 széria esete, a Proton bázisán létrehozni szándékozott Proton-Light és Proton-Medium rakéták esete).
Türelmesen várom a következő részt, mindig van valami új érdekesség amiről még nem olvastam.
[ Szerkesztve ]
Köszönöm Ilax-nak és neked is a visszajelzéseket, még pár mondattal bővítettem az írást, hátha ez segít valamit.
Király. A fiamnak pl. kiválóan meg tudja mutatni ez az összeállítás, hogy nem az általa fanatikusan rajongott SpaceX Falcon Heavy-je volt az első rakétahármas. Vagy hogy nagyon sok ötlet már évtizedekkel ezelőtt felmerült, ki is próbálták, aztán mégsem jött be. Vagy a szovjetek/oroszok már évtizedek óta alkalmazzák.
Hihi
A Falcon Heavy terén javaslom az IAC 2017-es cikk ide vonatkozó részét, mert a Delta IV-est direkt ezért mutattam be.
Azt a cikket is olvastam. És még mindig csodálkozok ezen:
Az viszont már inkább furcsa, hogy azonos LEO képesség mellett a GTO képessége is csaknem megduplázódott 2011 áprilisa és 2013 augusztusa között.
Merthogy valószínűleg az a furcsa, hogy a 21,2 a hogyan lesz csaknem duplája a 19-nek.
#78693120
(aktív tag)
Kiváló írás lett ismét.
Van egy kis hiba az első oldalon:
"Másnap a Progressz M-37 lekapcsolódott az űrállomásról, és vissza lett irányítva a lékörbe, miközben az M-38 március 17-én megközelítette a Mirt."