Ohh, megjött reggeli olvasnivaló!

Már vártuk páran. Q😊 Köszönjük.

Lehet, hogy elsiklottam valami felett, de a rakéták, miért is lettek így összegezve? Az elején arra gondoltam, hogy ez egy hosszabb felvezetés valaminek a megmagyarázására.

Szerintem jó páran...
Köszönjük a cikket, megint nagyon jó!

Köszönöm a visszajelzéseket

Tömören arról szól az a rész, hogy miközben éppen leváltották volna az 1950-es és 60-as évek béli rakétákak, mikor úgy alakult, hogy a régieknek kell tovább szolgálniuk.

Na ez egy kissé kusza mondat lett, szóval...

A szovjet éra épp arra készült, hogy nyugdíjazza a már elavultnak tekinthető rakétákat, mint a Szemjorka család, vagy a Proton. A sors úgy hozta, hogy erre nem került sor (a mai napig sem, mellesleg). Az egyetlen kivétel a Zenyit, ami viszont a nemzetközi SeaLaunch égisze alatt él(t) tovább...

Számomra azért volt fura, mert cikkben való ugrálás mindig okkal történt és alapvetően logikusan volt felépítve. Azt hiszem ez bőven elnézhető a XIX. cikk végére.

Egyébként ez a fajta előadás mód emlékeztet az egyik előadómra. Ő úgy vezette le az oktatást, hogy a bennem femerülő kérdéseket kimondatlanul is megválaszolta az óra végére.

Számomra azért volt fura, mert cikkben való ugrálás mindig okkal történt és alapvetően logikusan volt felépítve. Azt hiszem ez bőven elnézhető a XIX. cikk végére.

Szerintem nem nézhető el.

Igazából a problémám az, hogy nehéz logikusan felépítenem a mostani és a most következő részt. Egyfelől mindenképpen rá akartam világítani arra, hogy a Szovjet-utód rakétaipar milyen kihívásokkal szembesült, és milyen helyzetben volt ebben az időszakban, mert így lehet megérteni később majd azt, hogy ma miért az a helyzet, ami (az Angara rakéta története, a Szojuz-2-1 széria esete, a Proton bázisán létrehozni szándékozott Proton-Light és Proton-Medium rakéták esete). Ha mondjuk 10 résszel később egy részben fejtem ki, úgy átláthatóbb, de akkor meg a menet közben felmerülő tényezők (EuroSzojuz, Európai-Orosz együttműködési tervek és így tovább) esetén is el kell ezeket magyarázni, különben nem láthatóak át a miértek.

A másik történet a Mir és az ISS váltás, azért kellett a Mir történetet itt félbevágnom, és a következő fejezetben az ISS-t bemutathassam, mert csak úgy értelmezhető a Mir utolsó 3 éve, ha mellé teszem azt, mi zajlott az ISS esetében.

Alapvetően igyekszem mindig egy-egy blokkra bontani a témákat, hogy rendesen és átláthatóan ki lehessen tárgyalni. Ezek azok az esetek, ahol ez a megoldás így vagy úgy, de léket kap, mert akkor most vagy elmondom a történetet a mai napig levezetve, vagy kisebb blokkokra kell törjem, de akkor sérül az átláthatóság.

Éreztem, hogy itt botladozom az értelmezhetőség terén, de a legjobb szándékom ellenére sem sikerült valóban jól megoldanom a feladatot.

"Éreztem, hogy itt botladozom az értelmezhetőség terén, de a legjobb szándékom ellenére sem sikerült valóban jól megoldanom a feladatot."

Mert talán nem is lehet.
Vagy szétszeded időben, minden rakéták körüli történést a megfelelő korszak cikkében tárgyalsz, de akkor "nem jön át" a lényeg ilyen egyértelműen. Vagy összeszeded az egyik cikkbe amolyan helyzetkép jelleggel, mint tetted is, de akkor borul az időrendiség és sokan nem értik, mit keres 2 oldal itt a rakétákról.
(Márpedig nélkülük se űrállomás, se személyzet nem keringene a Föld körül.)

A két rész közötti átkötés hiányzik. Az a pár mondat amit ide leírtál tökéletes, alig kellene rajta alakítani. Ezzel képbe helyeznéd az olvasót. A témaváltás fontosssága ki lenne hangsúlyozva és érthető lenne. Valami ilyesmit tudnék elképzelni:

A MIR program mellett fontos rávilágítani arra, hogy a Szovjet-utód rakétaipar milyen kihívásokkal szembesült, és milyen helyzetben volt ebben az időszakban, mert így lehet megérteni később majd azt, hogy ma miért az a helyzet, ami (az Angara rakéta története, a Szojuz-2-1 széria esete, a Proton bázisán létrehozni szándékozott Proton-Light és Proton-Medium rakéták esete).

Türelmesen várom a következő részt, mindig van valami új érdekesség amiről még nem olvastam.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm Ilax-nak és neked is a visszajelzéseket, még pár mondattal bővítettem az írást, hátha ez segít valamit.

Még nem olvastam el, de nagyon köszönöm!

A szokásos kiváló írás, köszönöm

Köszönöm én is, és várom a folytatást!

Király. A fiamnak pl. kiválóan meg tudja mutatni ez az összeállítás, hogy nem az általa fanatikusan rajongott SpaceX Falcon Heavy-je volt az első rakétahármas. Vagy hogy nagyon sok ötlet már évtizedekkel ezelőtt felmerült, ki is próbálták, aztán mégsem jött be. Vagy a szovjetek/oroszok már évtizedek óta alkalmazzák.

Hihi

A Falcon Heavy terén javaslom az IAC 2017-es cikk ide vonatkozó részét, mert a Delta IV-est direkt ezért mutattam be.

Kiváló írás lett ismét.

Van egy kis hiba az első oldalon:
"Másnap a Progressz M-37 lekapcsolódott az űrállomásról, és vissza lett irányítva a lékörbe, miközben az M-38 március 17-én megközelítette a Mirt."

Köszönöm, javítottam...

Nincs mit!

Ennyi belefér.

Ráadásul náluk gyak. megszűntek a kereskedelmi megrendelések. (vannak terveik - Vulcan -, de az időben "odébb van")

Mondjuk pont most nemrég nyerte meg az Atlas V. a ViaSat-3 indítást. Tippre a műholdtulajdonosok kezdenek elfordulni a SpaceX-től, lévén a Starlinkkel a cég a konkurenciájuk lesz.

Ha a Falcon Hevay túlesik 1-2 további sikeres küldetésen, különösen az STP-2 -n, akkor a Delta 4 Heavy-re már leszerződött későbbi indítások is veszélybe kerülhetnek, csak legyen még néhány GAO jelentés....

Szinte kizártnak tartom, hogy a Delta IV Heavy indítások szerződését felbontsák. Pláne, hogy az eddigi legbefolyásosabb SpaceX lobby támogatott, John McCain elment...

Ha tényleg valós az 50m USD, akkor az orosz Proton sem versenyképes a kereskedelmi műholdak indítására és az Ariane 5 "felezett" költsége (ált. két műhold /start GTO-ra) olcsóbb (meddig?) biztosítás mellett is veszélyesen távol kerül...

Tippre a SpaceX mehetne lejjebb, de nincs miért - nincs konkurenciájuk ilyen áron. Most még legalábbis.
De jövőre mindössze 16 indítás van a naptárban, és ha át is csúszik pár idénről, akkor is hosszú idő óta először csökken(het) 2019-ben az éves indítási szám. Jön a Blue Origin, a Vulcain, megjelentek a piacon az Indiai és Kínai rakéták... Ez már nem az a piaci környezet, mint 2-3 évvel ezelőtt. Innen újra csak úgy vihet újabb megrendeléseket, ha lejjebb viszi még az árakat...

Szerintem nem kell őket félteni.

Ez a gondolat meglehetősen távol áll tőlem.

Ezen túl a kevésbé sürgős indításokkal talán kivárnak a megrendelők, a várható új konkurencia miatt.

Létezik olyan, hogy kevésbé sürgős?
A tudományos műholdak egy dolog (a NASA és a törvényhozás azok többségét amúgy is odaajándékozták az ULA-nak), a kereskedelmi műholdak más tészta. Ott minél előbb kellene a műhold, hogy pénzt tudjon termelni. Ha később jön, akkor addig biztos nem fog pénzt termelni...

Kereskedelmi műholdak indítása azért másoknál (elsősorban Arianespace) nem szokott annyit csúszni, mint a SpaceX-nél.

Pont tavaly márciusban kellett a Koreasat-7 indítását csúsztatni, mert a Kourou-i indítóállás személyzete sztrájkot hirdetett.

Tény, hogy a SpaceX ilyen téren megbízhatattlanabb volt, de mára meglehetősen stabilak azért. Ha belegondolsz, az egyik legnagyobb megrendelőjük az Iridium volt (a NEXT műholdak 7 indítása), és a 2010-es tervekhez képest csak egy évet csúsztak a befejezéssel (a terv 2015-2017 volt, ebből 2017-2018 lett). Lehet, hogy az ArianeSpace vagy az ULA határidőre megcsinálja, de nem 492 millió dollárért...

[ Szerkesztve ]

A globális GEO műhold piac lecsökkent, ez minden szolgáltatót egyformán érint.

A SpaceX idén augusztusban érte utol magát a 2015-ben és 2016-ban megsemmisült F9-esek miatt feltorlódott indítások kifuttatásával.
Ezért is van most kevesebb indítás, mint az év elején, mert részben már a rakományokra és az indítási ablakokra kell várni, nem pedig a következő rakétára.
Így lesz jövőre kevesebb indítás, mert a Starlink felbocsájtások még nem indulnak be.

[ Szerkesztve ]

Az "előzmények"-ért én felelek, javítottam.

Egyszer nekiugrok, és csinálok egy közvetlen link folyamot az utolsó oldal utánra, az talán megoldást nyújt erre a problémára.

Az írásaid hatására (olvassa az egész család) és a srácok (12, 14 éves fiúk) nyomására elkezdtünk játszani a
Kerbal Space Program c. játékkal. [link]
Egy letölthető kiegészítővel végig lehet tolni a teljes amerikai és orosz (szovjet) űrprogramot. Jelenleg az Apollo 9-et építgetjük, de még nem röptettük. Ha be van kapcsolva a valós gravitációs szimuláció, és a háromtest gravitációs modellezés, akkor egy sima orbitális pályára való állás is megszívatja az embert.

Egyszóval hatalmas köszönet Neked !
Együtt tudok játszani a srácokkal és közben még tanulnak is !!! Kell ennél több ?!
Férfiasan bevallom, még én is tanulok közben...

[ Szerkesztve ]

Az ilyen hozzászólások mindig segítenek a pillanatnyi alkotói (?) válságon.

Szolgálati közlemény: a következő rész nagyon csúszik, mert az IAC 2018-ról akartam egy összefoglalót, de jó szokásomhoz híven sokkal több lett belőle (most 60 000 karakter felett járok, és még csak nagyjából 2/3 rész vagyok kész vele... )...

[ Szerkesztve ]

Alkotói válság a f@szom !!!

Írsz, amikor írsz...

Számon kért ezért téged itt bárki is, hogy mikor írsz legközelebb ?
Szerintem a számlálóból láthatod, hogy mennyien szeretnek tényszerű, valós adatokon alapuló, tartalmas, szórakoztató összefoglalásokat olvasni az űrkutatásról. Bárcsak a nagy hírportálokon olvashatna az ember, ilyen pontos írásokat. Tele van mind pontatlanságokkal, fogalmi zavarokkal, stb.

Nagy levegő... és nyugi !

Hiszen hamarosan megyünk (emberiség) a Holdra (újra) és a Marsra...

Ui: mai hírként olvastam [link]
A napi munkám kapcsolódik néha a kozmikus sugárzással kapcsolatos, vagy neutron befogással járó rácshibák okozta meghibásodásokhoz. Ezekkel a szilícium alapú félvezetőkkel baromi bajos lesz eljutni a Marsig.
Intel 80386SLC forever! Bombáztuk alfa, béta, gamma sugárzással. Tömény neutron áramba helyeztük, lehűtöttük, felmelegítettük. Ez a kis gyökér meg helyesen számolt! Az anyja úristenit neki...
Lehet hogy az embert egy 386-os processzor viszi el a Marsig ?!

Kell nagyobb teljesítmény az irányításhoz, mint amit egy 386-os hoz?
Jaaa, hogy nem fog tudni realtime deep learninges videochatet futtatni? Pedig az nélkülözhetetlen.

A napi munkám kapcsolódik néha a kozmikus sugárzással kapcsolatos, vagy neutron befogással járó rácshibák okozta meghibásodásokhoz. Ezekkel a szilícium alapú félvezetőkkel baromi bajos lesz eljutni a Marsig.

Pedig hát a SpaceX "dupla magos x86" procikat használ a fedélzeti számítógépeikben e szerint. Ők abban bíznak, hogy a redundancia miatt nem probléma, ha néha egy-egy CPU hibázik...

Újabb Szojuz-baleset közel negyven éve először. De legalább túlélték, úgy tűnik.

Egy kis bejegyzést csináltam neki

Marad az a verzió, hogy kellő sugárzásvédelmmel kell ellátni az egész lakómodult...

Egy műhold esetében nem vitás, hogy az általatok képviselt megoldás a jó útirány.

A SpaceX esetében akkora kockázat (szerintem) nincs - a Falcon rakéták és a Dragon űrhajók is a Van Allen-övezeten belül dolgoznak, LEO pályán nem hinném, hogy drasztikus problémák lennének - legfeljebb a napkitöréseknél kell odafigyelni.

De ha embert is szállító űrhajó kerül szóba, ott nincsenek csodák. Ha a legénységet meg kell óvni, akkor az elektronikát már úgy is célszerű a lakómodulba elhelyezni. Plusz ez esetben ugye nem probléma a megfelelő hőmérséklet biztosítása sem.

Egy műholdon mindenféle trükköket vetnek be (elektromos fűtés, hűtőradiátorok, stb.), hogy az elektronikai "csomag" megfelelő hőmérsékleti tartományban maradjon. Az emberi járműveknél ez egyszerűbben megoldható.

Nagyon hullámhossz és intenzitás függő a kérdés ! Sajnos...
Kit, mit, mire és mennyire kell árnyékolni ?!?

Vannak olyan hullámhosszak, amiket az emberi szervezet sírva kiröhög (mert baromi sok benne a víz). Ettől az adagtól már bizonyos áramkörök (árnyékolatlanul) köhögni kezdenek.
Van olyan, ami az emberben DNS torzulás okoz, a mikroprocesszor meg pont lesz@rja...
Stb.. stb...

Az árnyékolásoknak, könnyű és nehéz atommagokat is kell tartalmaznia. Ezt most a hosszútávú "emberes" repülésekre értem !

Retvedék nehéz pajzsokat kell cipelni, plusz az üzemanyag, kaja, pia (sic!)... Jah, és kellene vmi energiaforrás is... Az milyen legyen ?
Akkor az egész űrhajót burkoljuk ? Vagy csak az életteret (mivel?), csak az elektronikát (mivel?), teljes tömegben hogyan jön ez ki ?

Csak játékos kérdéseket teszek fel, a beszélgetés kedvéért !

Alapvetően a fő sugárzásforrás a Nap, az ellen elég árnyékpajzs, tehát egy felület, ami a sugárzásforrás irányába néz. Ha nukleáris energiaforrásunk van, az persze bonyolítja a képletet, mert akkor abba az irányba is kell sugárvédelem.

Persze, amit problémának említesz (nehéz ionok, nagy energiájú gamma sugárzás, stb.) ott nincsenek csodák, maradnak a magas atomszámú anyagok. Vagy neki kell állni az aktív védelemnek (mesterséges Van Allen öv elektromágnesekkel).

"mesterséges Van Allen öv elektromágnesekkel"

Nem vitt magával az egyik űrsikló, egy küldetés erejéig vmi ilyesmit ?!
Egy kísérleti, kis teljesítményű elektromágneses "buborék" generátort ? Vagy totál összekeverem vmi mással ?

Azért itt is látok némi problémát...
Amikor be és kikapcsolják ezt a "mesterséges Van Allen öv" generátort, akkor a felépülő mágneses tér erővonalai metszik az űrhajó/űrállomás berendezéseit. Ekkor azonban az indukció miatt ezekben elektromos áram fog keletkezni. Mindenhol, a műszerekben, számítógépekben, de még az űrhajó fém falában/szerkezetében is...Érted mi a gondom ?

Jó tudom, az út elején 1x kell bekapcsolni, a végén meg ki. Az indukció, attól még indukció marad...
Faraday kalitkák a megoldás ?

Kérlek jelezd, ha fárasztanak a kérdéseim !

Nem vitt magával az egyik űrsikló, egy küldetés erejéig vmi ilyesmit ?!

Hogy műholdon tesztelték-e, azt így hirtelen nem tudom. A Földön laborkörülmények között biztosan, erről bővetten pl. ebben a tanulmányban írnak. Ez arról szól amúgy, hogy egy bolygóközi űrhajó ion (ill. plazma) hajtóművének "sugarát" használnák a napból érkező ionok eltérítésére.

Persze még sokat kell e kapcsán tanulni, az is csak pár éve derült ki, hogy a VLF frekvencia hatással van a Van Allen övezetre, és a töltött részecskékre ( NASA bejelentés ).

Amikor be és kikapcsolják ezt a "mesterséges Van Allen öv" generátort, akkor a felépülő mágneses tér erővonalai metszik az űrhajó/űrállomás berendezéseit.

Nem feltétlen, úgy kellene megcsinálni, hogy az űrhajó lakott részei mélyen a buborék belsejében legyenek, és a generátor elemei valamiféle távtartókon legyenek elhelyezve. Legalábbis az én logikám szerint.

A NASA-nak mondjuk más elképzelései vannak vannak erre, itt egy 2012-es példa erre.

Jó tudom, az út elején 1x kell bekapcsolni, a végén meg ki. Az indukció, attól még indukció marad...
Faraday kalitkák a megoldás ?

Hát az biztos, hogy az űrhajók külső burkolatán kívül én elhelyeznék egyet.

Ezzel csak arra akartam célozni, hogy egy nem erre tervezett szerkezet (emberi test) is képes érzékelni ezeket a jelenségeket. Vmi jön, jövöget, áthatol az űrhajó falán(!) és becsapódik emberünk szemébe.

Azt ugye tudjuk, hogy nem csak az űrhajó falán, de akár több száz méternyi talajon is át tudnak hatolni egyes részecskék. Szóval ezek legalább egy része itt van velünk a mindennapjainkban.

Annyira nem asztalom a sugárvédelem, de szinte minden komolyabb bolygóközi űrhajó terven volt "sugáróvóhely" a napkitörések idejére való biztonságba húzódás idejére. Talán ilyen megoldások, vegyítve a mesterséges elektromágneses mezővel megoldást jelenthetnek.

Ezen felül, az övön belül keringő műholdakat is tett már tönkre a kozmikus sugárzás.

Kozmikus sugárzás, avagy Napkitörésből származó töltött részecskék? Mert nem mindegy.
A mélyűrből érkező kozmikus sugárzás problémája, hogy "körkörös" irányból érkeznek, így nehezebb ellene védekezni.
A Napból érkező töltött részecskékkel szemben egy megfelelő pajzs is megoldást nyújthat, amit a Nap felé fordíthatunk, ha éppen szükség van rá.

Ha az angol nyelv nem probléma, akkor ajánlom figyelmedbe a ProjectRho // Atomic Rocket oldalt. Bizonyos szinteken nagyon jó és érdekes információkat gyűjtött össze, de azért akadnak meredek dolgok is rajta.

[ Szerkesztve ]

"Ha az angol nyelv nem probléma, akkor ajánlom figyelmedbe a ProjectRho // Atomic Rocket oldalt."

Te vagy a király !

Az oldal első része (a tudományos alapfogalmak ismertetése) a munkámhoz kapcsolódik, ezeket ismerem. De nagyon jól van megírva !
A második rész, a gyakorlati megvalósítások és ötletek, pont a világűrbe kalauzol el, amiért meg rajongok, csak hülye vagyok hozzá...

És megint segítettél !
Megmutattam az oldalt a kölyköknek és azóta nem tudom őket lerobbantani róla.
Úgy kellett ma délelőtt őket kizavarni biciklizni.
Természetesen, még elég sok fogalmat nem ismernek és 2 percenként rohannak hozzám: "Apaaa-apaaa ez mit jelent ?" Az "angol házit" csak ímmel-ámmal csinálják meg, most pedig önként és dalolva olvasnak angolul.

Kell ennél több ?

A Zasszony meg gyanakodva kérdezi, hogy: "Angol pornóregényt adtál nekik ?"
Igen azt ! Techno-pornót !

Egyszóval hatalmas köszönet Neked ismét !!!

Cifu for President !

Ui: erősen gondolkodom rajta, hogy az egész oldalt lefordítanám magyarra. A magyar nyelvű munkák között nem találni ilyen átfogó írást. Persze össze lehet vadászni, de így egységében nem találkoztam még ilyennel. És talán lenne egy-két ember akit érdekelne... Még Index címlapos is lehetek vazze !

[ Szerkesztve ]

A ProjectRho // Atomic Rocket oldalt kb. 10 éve ismerem, azóta folyamatosan bővül, és az egészet a Sci-fi rajongók szemszögéből közelíti meg.

Tényleg alapvető, sacc per kábé olyan, mint a technikatörténeti részen az Astronautix - csak az Astronautix jó pár éve teszthalott állapotban van, és nem bővül, addig az Atomic Rocket igen.

Nekem is régi álmom, hogy legalábbis alapszinten csinálok egy magyarított verziót, anno valami ilyesminek indítottam egy topicot az Sg.hu fórumán, ami valójában onnan indult, hogy van-e értelme az űrvadászoknak (a Battlestar Galactica sorozat kapcsán). Egy adag troll-szélmalomharc után pár éve elsüllyedt a topic. A HTKA fórumán dettó nyitottam egyet, kvázi pepita indokkal (ott a CoD-ban látott űrvadászok volt az induló történet), de ugyanúgy elsüllyedt...

Ha a szovjet és orosz űrhajózás történetét egyszer befejezem, akkor egy, az űrhadviselés reális bemutatásával foglalkozó cikk lenne a következő nagy nekiugrás, de munka és magánélet mellett félek ez jövő év közepe előtt nem fog megvalósulni...

[ Szerkesztve ]

Ez megint nagyon jó lett. Imádom olvasninezeket a cikkeket. Gondolom még van pár cikk a MIR érából. Illetve remélem.

Az egyik kérdésem az lenne, hogy, ezek a dokkoló és dokkoló ajtók, hogy vannak megoldva? Mármint, hogy van a kinyitás, nekem annyira nem egyértelmű.

A másik kérdésem az lenne, hogy USA részről nem tervezel cikksorozatot? Mert az is nagyon sokakat érdekelne valószínű.

Külön elismerésem az eddigiek miatt