üzenetek

hozzászólások


doberman
(senior tag)

Köszönjük szépen!

Vasárnap reggeli olvasnivaló... :R


hege8888
(aktív tag)
Blog

Köszönöm a reggeli olvasmányt.

Két kérdés:
-Arról van infód, hogy az űrsiklóval visszahozott girószkópról sikerült-e megállapítani a sorozathiák okát?
-Hogy lett megoldva az orosz űrhajós vízum/útlevél probléma?

-illetve bónusz: az Armaggeddon-ban mutatott MIR kiépítésben mennyire rugaszkodott el a valóságtól?
(Gondolom mint űrhajózás-rajongó ezt már magadnak kivesézted :D )

Gondolom a filmbéli két űrsiklós dokkolás miatt eléggé, de azért kíváncsi vagyok, hogy mégis mennyire.


Cifu
(nagyúr)
Blog

Arról van infód, hogy az űrsiklóval visszahozott girószkópról sikerült-e megállapítani a sorozathiák okát?

Sajnos nem találtam erről infot.
A meghibásodott giroszkópokat az űrsikló utak segedelmével mind sikerült lecserélni, aztán jött 1997, és a Mirnek kisebb baja is nagyobb lett annál, hogy a meghibásodott giroszkópok miatt szórakozzanak...

-Hogy lett megoldva az orosz űrhajós vízum/útlevél probléma?

Az amerikai külügy és az orosz nagykövetség külön útlevelet állított ki a két űrhajósnak, megfelelő engedélyekkel. Jogos az öt pont amúgy, ezt beleírom utólag.

-illetve bónusz: az Armaggeddon-ban mutatott MIR kiépítésben mennyire rugaszkodott el a valóságtól?

Az Armageddon c. filmnek annyi köze van a realitásokhoz, hogy van egy Föld nevű bolygó, van egy NASA nevű űrügynökség és vannak aszteroidák. Meg volt Orosz űrállomás. :DDD

Ugye a filmben ábrázolt Mir így nézett ki:

Ami felismerhető, az a bal oldalon lévő Mir komplexum, balról jobbra, a Kvant-1, Mir bázismodul, aztán a négy FGB alapú bővítőmodul, felénk néz a Priroda, lent a Szpektr, fent a Kvant-2. Utána jönnek a plusz részek. A Mir elülső csatlakozójára rácsaptak még egy FGB modult, ahhoz két tartón 4-4 nagy napeleszárnyas (és 2-2 kisebb napelem?) energiamodult, lefele két kisebb hengeres modul, egyenesen tovább még egy nagyobb hengeres modult és a végén egy dokkolószárat, a végükön egy-egy dokkolóval. Azért nagyjából, mert a Priroda végéhez és a Krisztall (?) végéhez (SzO modul nélkül) van egy-egy Szojuz vagy Progressz M bedokkolva.

Röviden, tőmondatokban a jelenetsor nagyobb hibái:

-Az egész forgó Mir űrállomás jelenet koncepcióját az adta, hogy ne kelljen a súlytalanságot bemutatni, mert hát annyit az egyszerű mozinéző is tud, hogy a Miren súlytalanság van.
-Ha a bemutatott jelenetet megvalósították volna, a dokkolórúd marha masszív lehet. Ugyebár cirka 2x 100 tonna tépte volna két irányba.
-Ha a bemutatott jelenetet nézzük, akkor a forgatással létrehozott mesterséges gravitáció ugye a leírt mozgás által leírt "henger" belső palástján generálódik. Vagyis a két űrsikló személyzetének kb. létrán kellett volna a Mir központi modulja felé haladni, ezzel szemben ugye simán a "padlón" sétáltak - ráadásul mindkét irányból érkető csapatra ugyanabba az irányba ható nehézkedési erő hatott! Az már csak a margóra, hogy ilyen megoldásnál a forgás középpontjában már nincs mesterséges gravitáció, középen megállhatsz, és körülötted pörög az egész hóbelevanc.
-Sacc per kábé értelmezhetetlen a hajtóanyag-feltöltés koncepciója. Miért is kell ehhez a Mir? Hogy rendelkezik belül elvezetett hajtóanyag-vezetékkel Folyékony Hidrogén (és Oxigén?) számára? Miért kézzel kell a csapot kezelni? Miért nem tartózkodik a két űrsikló legénysége az űrsiklóban a tankolás alatt?

[ Szerkesztve ]


dark2
(tag)

Köszönöm szépen, lesz ma nagy olvasgatás! :R


#36031232
(kezdő)

Jók ezek a cikkek, de Shannon Lucid k*rva ijesztő.


Cifu
(nagyúr)
Blog

Előre bocsátom, hogy nem tartozom a nyelvtannácik közé, de azért igyekszem a lehetőségeimhez képest helyesen írni és helyesen fogalmazni. Persze UnA így sem unatkozik egy-egy cikk esetén...

De...

Az orosz nyelv ciril betűt használ, az angol viszont latint. Én még normális helyen sehol sem láttam angol nevet átírásban használni (és most nem az irodalmi átírásra gondolok, lásd Jules Verne -> Verne Gyula). Az orosz nevek átírására viszont bevett, hivatalos gyakorlat van.

[ Szerkesztve ]


Elf
(aktív tag)

Jól számolom hogy kellő pénz és szándék esetén a fénykorában lévő MIR-t kb. 5 indításból fél, max egy év alatt össze lehetett volna rakni?


villamos
(őstag)
Blog

Ahogy olvasom ezeket a cikkeket az a benyomásom, hogy idejük jó részét inkább az űrállomás (-ok) folyamatos "hegesztése" tette ki, a tudományos munka szinte másodlagosnak látszik e tevékenység mellett.
Tetszik ez a "Föld megfigyelés" szófordulat, elegáns körülírása a jobbára céltalan bámészkodásnak.


Cifu
(nagyúr)
Blog

Hat indítás, reálisan kb. egy év. Mindegyik modult Proton indította, a rakéta előkészítés akkor is szűk keresztmetszet, ha már készen vannak a modulok.


Cifu
(nagyúr)
Blog

Ebben az időszakban egyre több a karbantartás, az orosz személyzet idejét nagyjából 60 százalékban töltötte ki a karbantartás, javítás, üzemeltetés.


Fred23
(nagyúr)

Köszönöm ezt az írást is, és várom a folytatást!


#78693120
(aktív tag)

Ismét köszönöm! :R


UnA
(Korrektor)
Blog

"Érdekes, hogy az orosz nevek magyarosítva vannak, az angolok pedig nem."

Ha megnézed, néha (ritkán) benne volt cirill betűkkel is, de (1) ezek olvasása manapság itthon nem elterjedt képesség (2) a nagykönyv szerint is ezeket át kell írni fonetikusan. Ez igaz a nyelvek azon részére, ahol nincs hivatalos latin betűs átírás - de pl. ezért van az indiai neveknek angolos formája, pedig azt helyben gyakran írják saját írásrendszer alapján is (urdu, hindi, bengáli, kannada, telugu, stb. esetén)


-=MrLF=-
(senior tag)
Blog

Ez a rész is szuper lett, köszi szépen! :R


#78693120
(aktív tag)

Cifu: A MIR előtti szaljutok elégtek a légkörben? Arra emlékszem az egyik korábbi részből, hogy egyszerre fenn volt a szaljut-7 és a MIR is.


Cifu
(nagyúr)
Blog

Igen, a Szaljutok mind bele lettek vezetve a légkörbe - vagy nem lettek, hanem irányítás nélkül égtek el a légkörben.

Igen, a Szaljut 7 és a Mir egyszerre keringett a Föld felett 1986-1991-ben. És igen, értem mire gondolsz, nem volt említve a cikksorozatban, hogy a Szaljut-7 irányítás nélkül tért vissza 1991 február 7-én.

[ Szerkesztve ]


opr
(veterán)

Ismet egy kivalo iras, koszonjuk! :R

Arrol amugy lehet tudni valamit, hogy miert tudott az amcsi napelem ketszeres teljesitmenyt leadni?
Ugy ertem, ha jol tevedek, akkor a terulete nagyjabol megegyezik az orosz napelemevel.
Ennyit szamitott az eredeti orosz es az amcsi napelem gyartasa kozott eltelt ido, vagy csak ugy alapbol ezen a teruleten ennyivel az orosz elott allt az amerikai ipar?
Oszinten szolva ez engem meglepett, mert a nepelem tipikusan az iteracionkent kicsit (~1-5% extra hatasfok) javulo technologia az en elmemben, viszont a ketszeres teljesitmeny az valami brutalis differencia.

Illetve, ha mar temanal vagyunk, ugyis eleg sokszor elojott ez az energia-kerdes ebben a cikksorozatban, ma egy hasonlo meretu panelbol mennyit tudnak kihozni, van errol valami adat? Tortent azota megint duplazas? Vegulis csak eltelt 20 ev...


Cifu
(nagyúr)
Blog

Arrol amugy lehet tudni valamit, hogy miert tudott az amcsi napelem ketszeres teljesitmenyt leadni?

Jobb minőségű félvezető anyagokból épült, jobb gyártástechnológiával. Legalábbis én ennyit szűrtem le a téma kapcsán.

ma egy hasonlo meretu panelbol mennyit tudnak kihozni, van errol valami adat? Tortent azota megint duplazas? Vegulis csak eltelt 20 ev...

Három dolog is van: először is a napelemek mérete, ez magától értetődő - a Nemzetközi Űrállomáson nyolc, egyenként nagyjából 35 x 12 méteres napelemszárny van.
Másodszor az elhelyezése, utóbbi azt jelenti, hogy ne árnyékolja le az űrállomás.
Harmadszor, hogy milyen anyagból van, a világűrben nem szeretik az olcsóbb szilícium alapú napelemeket, mert kisebb a hatékonyságú Gallium-arzenidnél (GaAs), és a szilícium rosszabbul tűri a világűr hatásait. Bevallom nem tudom, milyen új anyagok vannak opcióként, de amennyire én tudom a GaAs alapú megoldások a legáltalánosabbak a mai napig, nagyjából 33-40%-os hatásofkkal.

Egyet napelemszárny az ISS-en maximum 33kW elektromos energiát termel, ez több, mint amivel a Mir valaha is rendelkezett...

[ Szerkesztve ]


kamov.
(újonc)

Az ISS elektromos rendszerét a nyolcvanas évek elején tervezték és egy részét mára kilencvenes években gyártották.

Így aztán az ISS nagy napelemszárnyai bizony még szilícium alapú panelek 13% panelhatásfokkal.
A melléjük pakolt nikkel-hidrogén akkuk sem éppen mai darabok, mondjuk azokat már elkezdték Li-ion-ra cserélni.

Létványos triple juction napelemei (elég feketék) a HTV teherürhajónak vannak például, Ga-As mellett más (pl. germánium) komponensekkel.

üzenetek