Arrol amugy lehet tudni valamit, hogy miert tudott az amcsi napelem ketszeres teljesitmenyt leadni?
Jobb minőségű félvezető anyagokból épült, jobb gyártástechnológiával. Legalábbis én ennyit szűrtem le a téma kapcsán.
ma egy hasonlo meretu panelbol mennyit tudnak kihozni, van errol valami adat? Tortent azota megint duplazas? Vegulis csak eltelt 20 ev...
Három dolog is van: először is a napelemek mérete, ez magától értetődő - a Nemzetközi Űrállomáson nyolc, egyenként nagyjából 35 x 12 méteres napelemszárny van.
Másodszor az elhelyezése, utóbbi azt jelenti, hogy ne árnyékolja le az űrállomás.
Harmadszor, hogy milyen anyagból van, a világűrben nem szeretik az olcsóbb szilícium alapú napelemeket, mert kisebb a hatékonyságú Gallium-arzenidnél (GaAs), és a szilícium rosszabbul tűri a világűr hatásait. Bevallom nem tudom, milyen új anyagok vannak opcióként, de amennyire én tudom a GaAs alapú megoldások a legáltalánosabbak a mai napig, nagyjából 33-40%-os hatásofkkal.
Egyet napelemszárny az ISS-en maximum 33kW elektromos energiát termel, ez több, mint amivel a Mir valaha is rendelkezett...
[ Szerkesztve ]