Hirdetés

üzenetek

hozzászólások


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Hmm... akkor megint benéztem valamit, mert tényleg mindenhol szilícium alapú napelemeket írnak. :B


atee_13
(senior tag)

Pedig nagy kedvenc jelenetem mikor a csavarkulccsal "emberünk odab@sz : - Orosz vagy amerikai úgyis mindegyik made in tajvan" :)

Kicsit off , de nem tudod véletlen miért állították le az ororszok a Szu-57 gyártását. A hivatalos álláspont az, hogy túl jóra sikerült :DD de ez némi kételyt ébreszt bennem.


serrin
(fanatikus tag)

Cifu, most néztem, hogy a logouton, a kiemelt cikkek közül az első 4 a tied és hátrább is hasonló a helyzet. :)

Esetleg egy ötlet, ha az orosz cikkek után még marad energiád: ISS a kezdetektől. Persze egy része már benne lesz az orosz lezáró cikkekben.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

A személyes véleményem röviden: egyszerűen a költségvetés áttekintése után az oroszok rájöttek arra, hogy nem képesek a modern, valóban a csúcsvonalba tartozó, taktikai harcjárműveket (Szu-57, T-14, T-15, stb.) megfelelő számban hadrendbe állítani, ha a stratégiai fegyvereket is le akarják cserélni (Borej osztályú SSBN tengeralattjárók, RSz-28 Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta, stb.), márpedig ott nagyon nagy szükség van a cserére, mert a régi eszközök kiöregednek. Inkább a stratégiai eszközökre költenek.

Ez már katonapolitika / külpolitika, de azt tippelem, hogy Oroszország rájött a Szíriai beavatkozás után arra, hogy egyszerűen gazdaságilag nem bír tartósan egy ilyen jellegű külföldi akciót, inkább marad a stratégiai elrettentés és a "kis zöld emberkék" szintű akcióknál. Ahol a Szu-57 vagy a T-14 nem oszt, nem szoroz.

Emiatt a pénz hatékonyabb felhasználása mellett maradnak - ami az elöregedett harcjárműveket felújítását jelenti (a T-72B harckocskat T-72B3/B3M szintre, a T-90A harckocsikat T-90AM szintre, a Szu-27Sz vadászrepülőgépeket Szu-27SzM3 szintre és így tovább). Igen, ez azzal jár, hogy feladják azt, hogy csúcsszinten jelen legyenek egyes fegyverrendszerek esetén (pl. a T-14 koncepció terén egy generációval előzi meg a mostani nyugati harckocsikat (Leopard 2, M1 Abrams, stb.), tehát ha valóban sorozatban gyártanák, akkor jelentős harctéri fölényt is hozhatnának...). A Szu-57 ilyen téren "lagol", az USAF évtizedek óta rendelkezik lopakodó könnyű bombázóval (F-117A), bombázóval (B-2A), több, mint 10 éve lopakodó vadászrepülőgéppel (F-22A) és már vadászbombázóval is (F-35A/B/C). Márpedig a lopakodó repülőgép elképesztően fontos, ha ellenséges légvédelmet akarsz feltörni. Egy jelenlegi vadászbombázó (Szu-27, Szu-30, Szu-34, F-15, F-16, EuroFighter, stb.) nagyjából 80-150km-ről leszedhető egy Patriot vagy Sz-300PMU / Sz-400 szintű légvédelmi rendszer által. Egy közeledő F-35A-t nagyjából 20-35km-ről képes csak, ami elég félelmetes különbség (nem véletlen, hogy az oroszok Tor és Pancír légvédelmi rendszerekkel "erősítik meg" az Sz-300/Sz-400 légvédelmi rendszer közellégvédelmét, ezek dolga a HARM és SDB fegyverek leszedése, ha lopakodó támadóról indítanák őket).

Ez az én verzióm.

Az "orosz-barát" reakció erre az, hogy az Oroszország rájött arra, hogy nincs szüksége az ilyen úri huncutságokra, mint a Szu-57 és a T-14, jó lesz neki a Szu-35M, Szu-27SzM3, T-72B3M vagy T-90AM, mert úgy sincs semmi értelmük a belátható konfliktusokban, arra a felújított / régebbi platformok is tökéletesen alkalmasak.

[ Szerkesztve ]


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Sok mindenről lenne kedvem írni, de bevallom, hogy a Mir már maga olyan hosszú és fárasztó, hogy ilyen mélységben az ISS-be most nincs nagy kedvem belevágni.

Az orosz történetben benne lesz az ISS nagy vonalakban, csak nem ilyen részletesen, mert már most is elképesztően belassultam (korábban 3-4 évet ölelt fel egy 30-60 ezer karakteres rész, most 2 évet, és ahogy nézem, 1997 éve egymaga egy részt megtölt).

Szeretnék visszatérni oda, hogy egy-egy rész legalább 3-4 évet betakarjon, és külön részekbe szedni az elképzeléseket (Kliper, MAKS, Föderáció, Angara, Szojuz-5, stb.), bepótolni egy-két részletet (Marsz és Venyera programok, Luna és Lunokhod programok) és lezárni, majd egy PDF / ePUB változatot csinálni belőle.


atee_13
(senior tag)

Köszi az infót.

Napokban olvastam, hogy a T-14 gyártását/üzembehelyezését is felfüggesztik.

Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy kezd valami összeomlani náluk, de akkor lehet csak "spórolnak"

Vagy csak nincs kedvük lopakodni mivel már Trampba "beférkőztek" :D


serrin
(fanatikus tag)

Gondoltam, hogy fárasztó, meg idő is egy-egy rész, pont ezért írtam a feltételesként eleve. :)

Szerintem sokan fogunk örülni egy PDF változatnak. :R


DjFlanker
(tag)

A szokásos kiváló minőség, köszönöm :)


frescho
(PH! addikt)
Blog

Mindig többször átolvasom, most is érdekes lett. A két kép talán még jobban rávilágít, hogy a MIR-t látogató két űreszköz mennyire eltért. Sajnos a kiállítók nem gondoltak arra, hogy valaki fotózni szeretne, eléggé megszenvedtem, hogy valamennyire elfogadható képek készüljenek.

A Szojuz visszatérő kabinja elég szűkös. A három űrhajós pont elfér, de más nem nagyon fér el. Talán annyit tehettek volna, hogy egy Szojuzt lőnek fel ami vissza tudott volna hozni talán 3-400 kg-ot.

Az űrrepülőgép sokkal nagyobb, de más olvasni és más képen látni, hogy mennyivel.


Kisgépkezelő
(fanatikus tag)

Már régebben is csodálkoztam azon, hogy mi indokolja hogy ennyi szabadidőt kap a személyzet az űrben. Chris Hetfield videóit már régebben is néztem és ő sem tűnt igazán elfoglalt embernek, de meglepett, hogy az EuroMir95'-re heti 5x 6,5 óra munkát terveztek, vagy az, hogy Lucid mennyit olvagathatott. Nekem hevenyészett számítások és az általam talált források alapján az jött ki, hogy a két EuroMir küldetés mai áron úgy 25 millliárd forintba került (lehet, hogy tévedek, de az biztos, hogy nem volt olcsó) az ESA-nak. Tudom, hogy volt űrsztrájk (olvastam a korábbi részeket :D), de ha én ennyiért küldenék bárhova embert, akkor azért elvárnám, hogy napi 12 órán át heti 7-napban csinálja a kisérleteket, és azon felül az edzést, aztán majd ha lejön, lecsúsztathatja a túlóráit, egybe kivehet 1,5 év szabit, 10 évvel előbb elmehet korkedvezménnyel nyugdíjba, kap 1 millió dollár túlórapótlékot egy összegben, csak ne gitározgasson, videochatelgessen, meg olvasgasson amíg fenn van. Ennyire kevés volt az áram, ilyen kevés eszközt tudtak feljuttatni/visszahozni, vagy csak egyszerűen tényleg annyira megterhelő testileg és szellemileg az ottlét, hogy a világ minden pénzéért sem dolgoznának ennél többet?

CS14B: Tényleg elég erőteljesen "uralja" a képeket amin szerepel. Ha csak a képeket nézném azt hinném, hogy az NDK első űrhajósnője aki sikeres sújlökő karrierje lezárása után jelentkezett az Interkozmosz programba. Viszont Dunbart megértem miért akarták marasztalni az oroszok. Nem az a típus, hogy egyből szerelmes leszek, de nagyon kedves mosolya van. Szolovjovék is nagy kópénak tűnnek, szerintem a végére még egy-egy soron kívüli rezonancia tesztelést is beütemeztek volna. Az biztos, hogy egy bő oldallal hosszabb és még sokkal érdekesebb lett volna ez a cikk, ha esetleg úgy döntött volna, hogy megpróbál maradni.


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

@frescho: Jó képek. :)

Talán annyit tehettek volna, hogy egy Szojuzt lőnek fel ami vissza tudott volna hozni talán 3-400 kg-ot.

Felmerült, de anyagilag nagyon megterhelő lett volna, pláne, hogy nem képes kiváltani így a Progressz-t, lévén a Szojuz nem vihetne fel hajtóanyagot a pályaemelő manőverekhez és ami még egy probléma, hogy a felfele vihető hasznos teher se lenne több, mint 600-700kg. Miután azért már senki sem fizetett volna további ~30-40 millió dollárt (ebben az időben), hogy a felvitt tudományos felszereléseket, eredményeket vissza is hozzák, ez nem volt opció. Ráadásul mivel az űrsikló úgy is ott volt erre a célra, ekkoriban ez végképpen nem volt az asztalon.

És igen, ha ugrunk egyet az időben, itt van az ISS, amelynél mindezt űrsikló nélkül kell ma már megoldani. A SpaceX Dragon űrhajója sacc per kábé az egyetlen mód, amit ki lehet használni...

@Kisgépkezelő: Tudom, hogy volt űrsztrájk (olvastam a korábbi részeket :D), de ha én ennyiért küldenék bárhova embert, akkor azért elvárnám, hogy napi 12 órán át heti 7-napban csinálja a kisérleteket, és azon felül az edzést, aztán majd ha lejön, lecsúsztathatja a túlóráit, egybe kivehet 1,5 év szabit, 10 évvel előbb elmehet korkedvezménnyel nyugdíjba, kap 1 millió dollár túlórapótlékot egy összegben, csak ne gitározgasson, videochatelgessen, meg olvasgasson amíg fenn van. Ennyire kevés volt az áram, ilyen kevés eszközt tudtak feljuttatni/visszahozni, vagy csak egyszerűen tényleg annyira megterhelő testileg és szellemileg az ottlét, hogy a világ minden pénzéért sem dolgoznának ennél többet?

Ezek egyvelege. Először is emberi tényező is van, Thagard és Lucid részben azért volt ennyire elengedve szabadidővel, mert egyszerűen a felszerelésük nagy része nem jött meg időben (lásd Szpektr és aztán Priroda modul), így sokszor kevés tudományos értékkel bíró "helyettesítő" (placeholder) feladatokat adtak nekik, hogy lefoglalják őket valamivel. Thagard esetében a NASA nem készült ilyesmivel, ezért neki fájdalmasan sok ideje maradt üresjáratban.

Az emberi tényező is összetett, John Blaha például az űrsikló utakon bevett (feszített) munkatempót diktált magának, de feltehetően ezért is frusztrálta nagyon, hogy Shannon Lucid (szerinte) nem mutatott meg mindent neki, így idejének egy jó részében valójában keresgélte a következő feladat végrehajtásához szükséges eszközöket, vagy próbált rájönni, hogy a félig szétszerelt eszközt hogy bírja működésre. Emellett természetesen maga a világűrben való élet sem egyszerű, elég megterhelő sok szempontból ( a higiénia problémaköre nagyon el van hallgatva, például, de az olyan mindennapos esetek, mint a WC használat is eléggé elbagatellizálva jelenik meg általában ), tehát általában hasznos, ha az űrhajósok tudnak egy kicsit lazítani, levezetni a stresszt. A gitározás vagy az olvasás ennek egy módja, és még mindig üdvösebb szerintem, mint az alkohol, amire ugye szintén volt példa...

A másik, hogy nem mindegy, hogy tartós vagy látogató személyzetről van szó. A látogató személyzetek idején általában a tartós személyzet is pörgött, hogy segítsen a látogatóknak, akiknek az idejébe minél több feladatot igyekeztek belesűríteni (persze ez is viszonylagos volt, az Interkozmoszidején ugye bevett volt, hogy előre összeállított, valójában már sokszor végrehajtott kísérleteket ismételtek meg - és ekkoriban is akadt rá több példa is, különféle okokból).

Ez rámutat egy másik fontos tényezőre, nevezetesen arra, hogy az űrügynökségek mennyire igyekeztek kitölteni az időt. Ahol politikai szándék volt inkább, ott ez nem volt annyira fontos. Ahol tudományos szándék akadt, ott inkább. Ez főleg a európai (osztrák, francia, német és ESA) küldetéseknél hullámzó volt, esetenként rengeteg tudományos eszközt küldtek fel, és a végén nem volt idő vagy lehetőség a feladat végrehajtására, máskor viszont arra is volt példa, hogy kifizették az út költségét, de arra nem volt pénz, hogy Progressz "teret" vásároljanak, avagy a küldetés volt olyan, hogy nem volt rá lehetőség. Ilyen téren a NASA is hullámzó teljesítményt nyújtott.

A másik tényező maga a tudományos eszköztárak lehetőségei. A Mir gyakorlatilag folyamatosan energialimittel küzdött, komoly sakkozások mentek, hogy mikor melyik kísérletre mennyi energiát lehet biztosítani, és ne ütközzön más kísérlettel, amely esetleg szintén energiát használna. Amikor vendég-űrhajósok érkeztek, mindig ők kaptak prioritást, és a tartós személyzet tudományos feladatai a vendég-személyzet segítésére redukálódtak sokszor.

[ Szerkesztve ]


VS461
(fanatikus tag)
Blog

Üdv!

Nagyon jó sorozat, mindig várom az aktuális következő részt. Érdekes látni, hogyan dolgoztak a "nyugati" mérnökökhöz, katonákhoz képest a szovjetek, majd oroszok - saját tapasztalatom alapján 2018-ban sem igen változott semmi :D

Kis közbevetés: nagyon soknak érzem a pontpontpont használatát. Olyan helyeken alkalmazod, ahol sima kijelentő mondatoknak lenne helye egymás után, ponttal lezárva, holott a használata valami váratlan történésre utal, mindjárt a következő mondatban. "Mintegy 100 méterre eltávolodva Budarin fotózni kezdett..." és itt már vártam, hogy egyszer csak elkezd forogni a három tengelye körül valamelyik űreszköz, vagy netán elmegy az áram, esetleg valakinek kirobban a mellkasából a kis alien ;] .


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Köszi, vannak ilyen "beragadt" dolgaim a fogalmazás terén, próbálom őket levetkőzni, de nem mindig sikerül... :(


UnA
(Korrektor)
Blog

Szerintem meg nem kell ezen fennakadni, ezt stílusnak hívják :)


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Akkor maradjon? Most nézem, hogy a következő részben is elég sokszor használom... :DDD


llax
(senior tag)

A három pont a gondolat befejezetlenségét jelenti. Azaz utána ne várd a téma bővebb kifejtését. "Lehetne még róla beszélni, de: távol áll a fő témától / nincs rá idő / valamiért nem kívánja kommentálni / stb."

Én is sokszor használom, szinte ösztönösen, amikor egy témáról vagy téma részletéről nem akarok akkor és ott többet írni. Persze ha más tovább viszi...

Ahogy UnA írja, ez nyelvtanon túl egy stílus is lehet. Amikor nem írónak kell az olvasókat keresnie, hanem az olvasók mennek utána, akkor már szerintem megengedheti magának a saját stílus használatát. Főleg úgy, ahogy Cifu is teszi: számottevően nem sérti vele a nyelvtani szabályokat.

[ Szerkesztve ]


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

"Én is sokszor használom, szinte ösztönösen, amikor egy témáról vagy téma részletéről nem akarok akkor és ott többet írni. Persze ha más tovább viszi..."

Érdekes így végiggondolni miért is alkalmazom, mert most beleolvasva a szövegbe, igazából tényleg ez a magyarázatom rá. Vagy azért használom, mert az adott esetet, történetet, gondolatot le akarom zárni, pedig még lehetne mit írni róla, vagy éppen azért, mert annyira egyértelmű az eset, hogy egy mondatba egy jóval összetettebb eseményt akarok belesűríteni, amit az olvasó maga egészíthet ki.


Lalikiraly
(őstag)
Blog

Köszönjük szépen!

Kiváló volt!

Amit észrevettem a legjobb tennivalók fent a földmegfigyelések. Tehát az volt a hetravera kb...

Viszont ugye teltek a hónapok, de tényleg jó nagy volt a forgalom.

Kíváncsi leszek nagyon az amerikai oldalra is.

Egyébként mennyivel kerül többe az ürsikló üzemeltetése a Szojuzhoz képest? Vagy egy Progress pl.


Lalikiraly
(őstag)
Blog

Továbbá, főleg az utóbbi két cikk jóformán arról szól, hogy a tartós személyzet szinte a karbantartás, életbentartással küzd. Azért egy űrséta borzalmasan kimeríthető lehet. Pláne, hogy magában a szkafanderben nehéz lehet mozogni és nem csak annyi, hogy fogj egy csillagcsavarhúzót és tekerd be a facsavart.

Meg iszonyat sok teendőjük volt.

És mellette ott a kristálynövesztés, amit abszolút elképzelni sem tudok. Amiből elvileg ugye bevétel származott.

Gondolom, a környező laborok akármik a földön meg tömkelegével végeznének fent kísérleteket...


Cifu
(PH! nagyúr)
Blog

Egyébként mennyivel kerül többe az ürsikló üzemeltetése a Szojuzhoz képest?

Ha a nyers számokat nézzük, akkor az 1990-es évek végén:

Egy-egy út:
Szojuz TM: ~20-25 millió USD (3 embert és ~150kg-ot vihet fel, 3 embert és ~50kg-ot hozhat vissza)
Űrsikló: ~350-450 millió USD (7 embert és ~16,5 tonnát vihet a ISS-re, 7 embert és 14,4 tonnát hozhat vissza)
Progressz M: ~15-18 millió USD (~2,4 tonna hasznos terhet vihet fel, alaphelyzetben nem hoz vissza semmit)

Ezek megközelítéses számok, de nagyságrendileg ennyiről van szó.

Persze mint minden, itt is számtalan dolgot kell / lehet súlyozni, például a magasabb költségeket (bérek, járulékos dolgok) az Egyesült Államokban, de pl. az oroszoknál figyelembe kell venni Bajkonur éves bérleti díját is, stb.

üzenetek