Pontosan. Nekem is L625-öm volt.

A Windows Phone egy remek kis platform lehetett volna. A csempés elképzelés szerintem kiváló volt, engem a háttérképek, meg egyéb ilyen baromságok sosem érdekeltek, elég volt annyi szabadság, hogy megszabhattam, hogy a csempék milyen színűek legyenek, de azt is hagytam kéken, mert nekem úgy tetszett. Az első probléma az volt, hogy ha előhívtam a Menüt, na ott elképesztően illogikus helyen volt minden, voltak olyan dolgok, amiket csak harmadik, vagy negyedik alkalommal találtam csak meg úgy, hogy előtte már párszor sikerült megtalálnom, de mindig elfelejtettem, hogy hol a francban van az a pont.

Aztán jött a megbízhatatlanság. Tönkrement a hangszóró, fél évesen mehetett szervizbe. A Nokia Care korrekt volt, viszonylag hamar elkészült a telefon, gyönyörűen becsomagolva adták át a telefont, gondoltam is, hogy milyen óvatosak és gondoskodók. Aztán amikor visszamentem a munkahelyemre, kibontottam a telefont, akkor láttam, hogy valószínűleg azért volt annyira bebugyolálva, hogy ne tűnjön fel, hogy az addig karcmentes telefonon volt egy elég szép mély karc, ráadásul hol máshol, ha nem a kijelzőn...Na de ez nem a MS hibája, ez csak egy mellékvágány. (Tudom-tudom kibonthattam volna átvétel előtt stb, de borzasztóan siettem.)

Ami igazán a MS hibája az a borzasztó támogatás. Tulajdonképpen saját maguk nyírták ki a platformot azzal, hogy akárhányszor jött egy frissítés, ha meg is oldott egy problémát, jött a helyébe másik kettő. És ez minden egyes frissítésnél így volt az első 8.0-tól a 8.1 Denim-ig. (Azt hiszem az volt rajta az utolsó, de már nem emlékszem pontosan, régen volt). Iszonyat hektikusan működött, rengeteg probléma volt vele. Kedvencem a fényerőszabályzó idiótasága. Amikor átvettem a telefont, akkor az volt a gond, hogy remegett a fényerő, iszonyat zavaró volt. Később pedig sikerült elérni azt, hogy telefonálás közben valahogy háttérbe rakta a telefonálást, tehát ha megpróbáltam a hívást befejezni, akkor a főképernyőt láttam, felül zöld sávban pedig magát a hívást. Ilyenkor mit csinál az ember, logikus, nyilván rá akar tapintani a zöld sávra..Igenám, de mivel a telefonbeszélgetés miatt ultraérzékeny módban van a közelségérzékelő, ami a kijelző tetejénél van, akárhányszor próbáltam rátapintani arra a rohadt sávra, állandóan elsötétült a kép...Azt hittem földhöz vágom.

Több ismerősömnek volt L520-a, ami kb a telefonok Toyota Corollájaként volt anno nyomatva, korrekt áron korrekt tudás, és örök élet plusz egy év. Ehhez képest másfél év után már olyan gondja volt mindnek, hogy még a hívást sem tudták fogadni, lefagytak, szaggattak, lehetne még sorolni.

Szóval összegezve: Adott volt egy márka, a Nokia Lumia, aminek a telefonjai elképesztő szépek voltak, jó színekkel, szögletes formával és ehhez baromira passzolt a WP OS, ami az eredeti elképzelés alapján, egy remekül használható, tényleg funkcionális, zárt rendszer volt, azt ígérte, hogy megbízható társ lesz hosszútávon, kicsi az erőforrás igénye és hosszútávú támogatást fog kapni. (Nem tudom..ismerős valahonnan ez a szöveg. ) Egyébként beígérték a W10M-et is.

Ehhez képest mit kaptunk? Kaptunk egy valóban remekül kinéző telefont, szintén gyönyörű platformmal, ami cseszett rendesen működni, az ígéretekkel ellentétben az áruházban alig volt értékelhető applikáció, amit mondjuk munkára, vagy tanulásra lehetett volna használni, és kaptunk még egy ordas nagy hazugságot, miszerint az 512GB RAM elég a Windows Phone-nak. A L625 konkrétan üvöltött az 1-1,5 Gigáért.

Innen is látszik, hogy saját maguk cseszték el az egészet. Az elképzelés rendben volt, viszont a frissítések, amik arról kellett volna szóljanak, hogy reszelgessék kicsit az OS-t és egy-két hibát javítsanak, azok tulajdonképpen csak a bajt hozták. Ez volt az utolsó szög a koporsójukban.
_______________________

Egyébként az írás remek volt, remekül látod a dolgokat, rengeteg időt fektethettél ebbe a cikkbe.