"Elhiszem, barátom"
Honnan ismerjük egymást?

Én pont azzal vitatkozom, hogy a csiszolásnak egyáltalán van-e értelme?
(Amikor a paszta-réteg vastagsága nyilvánvalóan sokkal nagyobb - és kiszámíthatatlanabb, mint a "gagyi" nem "optika-tükröző" felület egyenetlensége.) Ráadásul a kézi polírozás kifejezetten "domborúság létrehozására van kitalálva".
De, ezen már elvitatkozgattunk egyszer: Polír_busted

[ Szerkesztve ]

Így kerek. Azaz, parabolikus. Paszta tekintetében, hacsak nincs valami nagyon sarkalatos szempont, én konzervatívan a legolcsóbb fehérre szavazok (ennek oka az, hogy hasonló teljesítménysűrűséget hasonló maximum hőmérséklettel már 20 éve is remekül el lehetett intézni vele, aztán nálam a wolf-féle kistégely elfogyott azért bő egy év alatt ide-oda, MX2-ből az azért sokk), egy notesznél realizálható fejlődésben a közönséges fehérrel, ha 3 fok alá szorul a hőcső és a mag közötti eltérés, akkor az már kiváló eredmény.

Ez felület függő, az én esetemben nagyon sokat számított nagyjából 10°C csökkenést.

A felhelyezés során van ennek jelentősége, olyankor szorítunk ki klf módon, ehhez persze lágy paszta kell, illetve olyan, ami már felhelyezést követően nem akar átmenni jelentős változásokon (a korszerű paszták pont ilyenek sajnos, vagy nem, érnek használat közben). A teszt érdekel, linket tudsz hozzá?
A végfok nem futhat 120 fokos bordahőmérsékletre, a félvezetők zárórétegét ilyen alkalmazásban a SOA figyelembe vételével illik durván 100 fok körül, alatt tartani. Egy 40W-os, B-osztályú végfokról olyan 15-25W körüli teljesítményt akarunk elfűteni, mindezt passzívan. Sajnos a sűrűn lamellázott hűtőbordázat a noteszekben passzív légáramláshoz nem igazán alkalmas, de a felülete a fizikai befoglaló méretéhez képest meglepően nagy.

Hú.... Kemény menet. Aki nem igazán keni a notebook-ok és a hűtésük lelkivilágát azoknak NAGYON NEM AJÁNLOM a hasonló barkácsolást! Inkább pucolja ki a gyanúsan meleg notiját, pasztázza újra valami jófajta hővezetővel az egyszeri júzer és vegyen alá egy hűtőpadot, hogy a gyári venti kevesebbet dolgozzon és (ergo) kevesebb szívjon magába.
A hasonló kézi (és sokáig tartó) polírozásnál vigyázni kell a hullámos felület kialakulásának elkerülésére. Továbbá bármilyen meglepő a leginkább "szálhúzott" felületre emlékeztető (gyári kialakítás!) hűtőtönk talp sokkal nagyobb hőtehetetlenséggel bír mint a Salamon töke fényesre polírozott felület.
A déli hídra tett borda viszont dicséretes manőver, sok "kopasz" ATI RS200-ast és 420-ast láttam már megfőni. Köszi az írást

Szerintem inkább egybe kéne heggeszteni a hűtőt meg a procit. Nem kell ide semmilyen paszta közé...

A noti alaplapja a legtöbb esetben 1-2 mm-re van a burkolattól. Ott nagyon kevéssé áramlik a levegő, és nem hinném, hogy majd az átszellőzteti az egész notit... Ha tudnám mérni, kitesztelném neked szívesen.
Egy 2-3cm magas mini PC házban sem nagyon volt légáramlás, amikor melóhelyen még voltak ilyen veterán cuccok, direkt mókoltunk, hogy hogy lehetne jobb a hűtése, hát, volt mit javítani rajta.

Ha meg egy kis részen nincs burkolat, akkor azért tud áramlani a levegő ott is ki-be.
Főleg, ha pl. nem teljesen veszed le a burkolatot, hanem pl. mint én az Alba D4V-n, hogy csak rosszul tettem vissza (direkt) és nem pattintottam a helyére. Ott már nem 1-2mm volt a lap és a burkolat között, hanem 3-4, ami a te elméleted szerint is jobb áramlást biztosít.

A hőcső műköését meg ismerem, de elég köünnyű alultervezni.

@KillHates : Akkor mégsem én vagyok a hülye

[ Szerkesztve ]

Nem értem, a felület kialakítása milyen összefüggésben van a hőtehetetlenséggel?
Az ATI RS200/420 régi történetek már, ritka kivételek, azok képesek voltak burkolatot olvasztani maguk felett.

Ez az 1-2mm nem igaz, szedj csak le egy szerelőnyílást, ott azért 1-2mm-nél sokkal több akad. De mindegy, igazándiból nincs kedvem ezzel foglalkozni, ha nem érted meg, hogy általában szellőzésre van tervezve a burkolat, akkor nem igazán látom értelmét oda-vissza masszírozni a témát, mert sehova nem jutunk vele, időt viszont elvesz más, hasznosabb dolgoktól. Köszönöm, de nem szükséges tesztelned nekem, szétszedéskor a por által hagyott áramlási vonalak elég árulkodóak szoktak lenni, ezért írom, amit írok..
Senki sem írta, hogy hülye vagy.

Hát én még sosem láttam a noti másik felében áramlási vonalakat, amikor szétszedtem őket... ha már ez alapján, akkor pont, hogy magad ellen bizonyítasz. Amúgy meg ha már olyan gyengén áramlik, hogy a port se viszi, akkor kb. semmit ér.
Felőlem is lezárhatjuk...

Köszi az írást. Érdekesnek bizonyult Megdöbbentő, hogy milyen elégtelen hűtéssel operálnak ezek a notik. Ami a GPU-n van lemez elég viccesen néz ki. A hőcső végén lévő borda is igen pici lehet, bár az nem látszik. Csoda, hogy így is elmennek éveket a notebookok.

most végigtúrtam az összes historymat, de nem találom. ha megtalálom valahol átküldöm.

a végfok kapcsán csak technikai jellegű volt a kötözködés, mert nem volt ismert számomra a célhőmérséklet.

minden normális notiban vannak légcsatornák. ezek nem 35w tdp-s processzort hűtenek, hanem 0,5-1w-os vrm-eket meg kisebb chipeket, áramköri elemeket. egy leheletnyi légmozgás ezeknek már elég, mert az elviszi a felmelegített levegőt. ehhez a szükséges nyomáskülönbséget a hűtőventi biztosítja. az áramló levegő mennyisége nem feltétlenül elég a por lerakódásához, meg az sem biztos, hogy pont jól látható helyen rakódik le a por.

ha így van tervezve a hűtés, akkor nem feltétlen jó ötlet belebabrálni, hacsak nem tanulmányoztad át az egész koncepciót töviről hegyire. ez egy atx-nél sem mindig triviális, noti meg netbook méretben (mivel nem látod a pontos belső keresztmetszeteket) jellemzően nem szerencsés. persze nem feltétlen van így tervezve a hűtés, de valószínű.

Grat! Jó cikk. én laposomat is felkéne polítozni 100fok is megvan néha.

Azt mondjuk inkább ki kellene takarítani, meg nem süppedős párnán használni, hogy még véletlenül se jusson ki a levegő... Gondolom a venti meg a borda között van vagy 3-4 mm filccé összeállt por.

Ezek alapvető használati utasítások.

Amelyek betartásával nem lesz merülőforraló a processzorból.