Az igazi wasabi tényleg nagyon finom aki tudja kóstolja meg egyszer. Meglepő, hogy torma íze van, de nem tekeri meg az orrjárataidat egészen új élmény tud lenni.

Amúgy nem tudod hogy miért ennyire hiánycikk a wasabi? Ennyire nehéz termeszteni? Vagy csak a japánokra jellemző hagyománytiszteletbe öltöztetett sznobéria hogy már pedig csak így lehet wasabit termeszteni, tehát az ipari módszerek nem jöhetnek szóba?

Amennyire én tudom, elég kényes a termesztési körülményekre. De nyilván benne van a tradíció is, hiszen a fajtanemesítés kitolhatná a határokat, de arra meg nem biztos, hogy vevők a japánok.
Én amúgy ezt találtam a témában:
[link]
Ha ez igaz, akkor a hazai torma valóban egyszerűbb. Elég, ha abból indulok ki, hogy mi úgy szoktuk szaporítani anno, hogy a levakart héját, vékony gyökereit, stb-t (tehát a "szemetjét") elástuk a kert sarkában, és következő évben gyönyörűen kihajtott egy jó nagy bokorral. (A virágjának az illata valami nagyon durván émelyítően édes. Olyan, mintha egy mézesbödönbe szagolnál)

[ Szerkesztve ]

Azt a miso levest én is meglóstolnám. Gyorsan utánanéztem, egy rakat olyan hozzávaló van, amiről még nem is hallottam. Gyakorlatilag a zöldhagyma kivételével mind az

Ahogy olvastam, rendkívül igényes növény, folyamatos hűvös időt (5-25 fok fajtától függően), árnyékot, vizes talajt igényel, magról szívás szaporítani, a legtöbb tradicionális fajta, pl. az írásban említett mazuma és misho különösen fogékony különféle fertőzésekre is, előbbi ráadásul évekbe telik, mire beérik. Szóval ezek tükrében nem tudom, mennyire lehet iparosítani, sokak kedvét szerintem már az is elveszi, hogy túl igényes, nagy kezdeti befektetést kíván, meg vannak "fontosabb" növények, amelyeket egyszerűbb termeszteni és gyorsabban hoz hasznot is.

Itt egy elég átfogó írás a termesztéssel kapcsolatban.

[ultimate wasabi guide by jani]

Hogyan kell enni az öt tálnyi ételt, ami kint van az asztalon? Fogsz egy haldarabot, belemártod a szójába, tetejére kensz kis wasabit, vagy mi a sorrend, hogy?

Hivatalosan előbb rárakod a wasabit és utána mártod bele a szószba, anélkül, hogy a wasabit belekevernéd, mert megváltozik az íze. Utána a szójaszósz lerázása nélkül, kicsit közelebb hajolva rakod az arcüregedbe.

De nem vagyok sznob, a legtöbb Japán se cerebrál szertartást sushievéskor, úgyhogy hacsak nem közvetlenül a séf előtt eszed, úgy tök mindegy. A rizst ízlés szerint adagolhatod, a levest meg a végén döntöd rá.

"Mix it with soy sauce and enjoy" - Hogyan dobasd ki magad egy sushi étteremből kezdőknek.

Egy Japánról szóló filmen láttam, hogy készíti a sushi mester a vendégének a sushikat. Szívesen kipróbálnám.

Nem kellett gondolkodni, mennyi wasabi kell a következő falatra. A mester pontosan úgy készíti el, ahogyan a legfinomabb. Ha szükséges, akkor a halfalatot a munkaasztalán helyben füstöli meg.
Nincs kapkodás. Minden sushi gondos mozdulatokkal készül, egyenként.

Nem olyan az íze a wasabinak mintha kedvesen orrba térdelték volna az embert az ebédlő asztalnál?

Elsőre igen, olyan.
De én ettől függetlenül szeretem. Mármint azt a zöldes trutyit, amit ennek csúfolnak Japánon kívül.

Tudnál ajánlani olyan krémet, ami megvásárolható és hasonlít az íze az eredetihez? Franciáknál szoktam venni sushit (pontosabban nigirit), de amit ahhoz adnak, az borzalmas. Itthon, az a Koch -féle üveges is elég gáz. Spar -ban szoktam venni EZT a fajtát, de még sosem ettem eredetit, így nincs összehasonlítási alapom.

Az eredetinek nincs. Az torma ízű és csíp egy kicsit de sokkal kevésbé intenzív és kissé harmonikusabb is.

Csináld meg magadnak.
A kamu wasabi azért tartalmaz eredeti wasabit is néhány százalékban, de mi ettől eltekinthetünk. Amúgy is csak a az eredeti hulladékának újra hasznosítása.

A megközelítő recept.
Frissen felszedett tormát pépesítesz.Ennek a folyamatnak döntő hatása van a torma erősségére. Minél kevesebbet érintkezik levegővel, annál kevésbé erős az íze. (A filmen látszik, hogy maximalizálják az eredeti receptben a gyökérpép erősségét.
Ehhez jön nagyon kevés őrölt mustármag. Étolaj, lehetőleg a hidegen sajtolt változatból. Savanyítószer citromsav. Ízlés szerinti további fűszerek.
A színezék általában klorofill. de jobb a spirulina por. Az legalább beillik a japános jellegbe. De óvatosan, mert nagyon zöldít Őrölt kurkumával lehet a színt lágyítani és az ízt javítani. De azt is óvatosan, mert nagyon sárgít.

A citromsav helyett inkább friss citrom levet használni, jó ötletnek tűnik.
Az olaj helyett a tejszín bizonyosan lágyabb ízt ad.
Ha nagyon híg a végeredmény rizsliszt vagy keményítőpor használható sűrítésre.

A japán wasabi tényleg olyan erős mint mondják?
Erősebb, mint a mi tormánk?

Régen mikor gyerek meg fiatal voltam, mindig csodáltam hogy bírja apám megenni azt a csípős tormát.
Nos felnőttem, mostanra simán. Sőt jobban bírom mint apám
Keményen csípőset is lazán megeszem.(persze azért a bélben rendezi a gázokat
(mellesleg a pirospaprikát borsot viszont egyáltalán nem bírom)

Van saját termesztés is, masszívan erős. Ha reszeltél már tormát akkor tudod miről van szó. Csak búvár szemüvegben lehet...ha lehet szabadban.

Vettem valami itteni boltból wasabit...de kifejezetten nem éreztem erősnek már a kinyitáskor se.
De szerintem az csak valami zöld ízesítés volt..

Nehéz így kategorikusan kijelenteni, hogy erősebb-e, mint a torma. Fajtától, frissességtől is függ, illetve eredetileg sem mindenféle kényszeres scoville bajnoknak termesztették.

Alapvetően nem erősebb. Főleg a friss, az kifejezetten lágy. Minél többet érintkezik levegővel annál vadabb íze lesz. Az igényes sushi bárokban frissen reszelik neked, pont azért, hogy ne nyomjon el minden mást.

Amúgy a csípős paprika érdekes. A kapszaicin valójában nem mar vagy éget, csak átveri a szervezeted és intenzív hőként érzékeled. Ergo normál esetben nem készíti ki a beleidet mert ott nincsenek hőérzékelő receptorok. Ezért csak befelé és kifelé fáj, közben nem

Mivel a vízbe elő lényeket nem fogyasztom, de a tormát szeretem, így kicsit bajban vagyok a vízitormával.

Ne töpreng rajta. Vízi torma csak annyi van benne, hogy rá lehessen írni, Wasabi. Ráadásul ehhez nem kell a gyökér résznek lennie. Szárított, porított levél is lehet. Azt nem használják fel másra. Ha jól gondolom EU előírás a minimum 3.5% tartalom, ahhoz hogy szerepelhessen a termék nevében.

Érdemes megnézni a Jiro Dreams of Sushi című filmet. A világ legjobb sushi éttermében nem kerül a vendég asztalára wasabi és szójaszósz. (Mondjuk asztala sincs igazán.) A mester tudja, miből mennyi kell az adott sushihoz.

Amazonnak van egy Japan sorozata, aminek az első részében sok érdekesség látható a sushiról.

Pedig nagyon jófajta és egészséges vízi dolgok vannak, de persze aki a sivatag közepéig menekült a víz elől, annak ezt nehéz megértenie

Pióca, cápa, krokodil, manta, rája, portugál gálya, műanyag szemét.....
Mind finom és egészséges.

Nem véletlen inkább a sivatagot választom, ott csak skorpió meg kígyó ami kellemetlen, a dingot inkább megszeliditem.

Ja meg a vízben szeretkeznek a halak is, azért az már durva.

Viccet félretéve azért nem eszek Tengeri herkentyűt mert fizikailag képtelen vagyok rá, a szagától már öklendezek, nem kicsit nagyon.
Aminek nincs az a büdös hal szaga meg íze azt meg tudom enni, pl a cápa.
A többit messziről elkerülöm.

Hát, ha a sushinak büdös, halszaga, vagy egyáltalán szaga van, azt szerintem senki nem enné meg, úgyhogy ezzel a kizáró tényezővel nem vagy egyedül.

Pl a kalamári, vagy a polip, vagy éppen a szardínia.
Mindegyiknek van egy jellegzetes szaga.
Aztán lehet az én orrom túl jó.
Múltkor a gyömbér okozott ugyan ilyen reakciót, ahogy öregszem egyre több dolgot nem ehetek, mert allergiás lettem rájuk.
A gyömbér sört imádom, ahogy a kenyeret és a tésztát is, sajnos nem ehetek egyikből sem már. Az elmúlt 4 év.....

Nem láttam még szardíniás sushit, polip / tintahal se gyakori. Tonhal, lazac, meg olyan halak, melyeknek nem tudom a magyar nevét a jellemző, ezeknek jobb esetben nincs szaga, főleg pár apró szeletnek nem.

Mondjuk a magyar halkultúra már egészen fiatalkortól hozzájárul ahhoz, hogy a legtöbb emberben undor alakuljon ki a halaktól, tengeri kütyüktől.

alapvetően szeretem az erős dolgokat, a felénk wasabinak csúfolt valamit azért szeretem, mert nagyon jól tisztítja a légutakat és másképp működik, mint a paprika... míg egy brutálisabb paprikára ráharapsz és másodperceken belül jön a hatás, ennél apránként épül fel az egész... először nem is erős, majd eszed-eszed és szépen fokozódik addig, míg már a nem létező takony is remegve akar menekülni az orrodból ...régen nem szerettem a tormát: szüleimnél a hátsókertben termett mindig egy foltban és anyukám pakolta különböző befőttekbe... mostanra ilyen húsvéti kaja lett nálam a torma annak valahogy akkor jön el mindig az ideje sonka mellé

lehet venni halból bűnrosszat... soha nem felejtem el, hogy 10+ éve egyszer megkívántam az ilyen panírozott halrudakat (el kellett telni 10+ évnek a középiskolai menza után, ahol 1-2 hetente volt és megundorodtam tőle) ...vettem valami nagyon olcsót, ami a dobozán jól nézett ki: olyan undorító íze volt, hogy ex-ék kutyáinak odaadtuk és azok nem ették meg ...a legsilányabb minőségű alapanyag volt benne összedarálva és megformázva... ha eszembe jut, hányingerem lesz... azóta nagyon megnézzük, mit veszünk... amit nálunk asszony rühell, de a 4éves fiunkkal odavagyunk érte, az a tonhalkonzerv ...nem a mócsingos, hanem amiben rendes darabok vannak haltörzsből: kis citromot facsarunk rá, majd kenyér mellé belapátolunk percek alatt egy dobozzal