Kb igen, as töltéscsere ideje lerövidül, a töltési tényező javul, és a végnyomás megnő, persze a hátulütője, hogy a melegebb levegőnek kisebb a sűrűsége, vagyis a literre kivetített oxigéntartalma, illetve nem megfelelő mennyiségű kiáramló kipufogó gaz eseten jelentősen romlik a hatásfoka, vagyis alsóbb tartományban a dízel motort a levegőéhség fojtogatja, felsőbb tartományban pedig a lángfront lassúsága, illetve a leromló töltéscsere.

Az ideális eset SZVSZ, hogy a motort úgy méretezzük, hogy a szinkronfordulat legyen az a pont ahol meg a nyomaték görbe egyenes, de a teljesítmény görbe meg nem megy át lehajló ágba, és a befecskendezéssel lehet variálni az éppen szükséges nyomatékot és ezzel a kimenő teljesítmény.

Persze ez egy nagy elmélet, mert a teljesítmény jó megközelítéssel Ford/perc*nyomaték*k vagyis semmid nem maradt mert 2 állandód van, így csak a nyomaték variálható ezt akartad az elején mondani

Tulajdon képen a mai Dizel motoroknál is variálják a beáramló levegő mennyiséget igaz más okból.

Vagyis valószínű ha variálják akkor tudjak csökkenteni a végnyomást is vagyis a nyomatékot, de ugye egységnyi levegő változtatáshoz, nem elegendő lineáris szabályzás mert a turbó is játszik kb exponenciális, lehet az összefüggés SZVSZ