Az a helyzet, hogy külföldön a magyar orvosokat a lehető legalacsonyabb beosztásban foglalkoztatják (nagyon finoman fogalmaztam), így már nem olyan vonzó kint dolgozni.
[Re:] [Algieba:] A nap hozzászólása - BLOGOUT fórum
hozzászólások
A legalacsonyabb beosztásban is 5-10x többet keres. És ha jó, előrébb is jut.
Csak megalázó.
Például itt szállodavezetőként dolgozó, most az Alpokban szállodát takarít. Többet keres takarítóként, mint MO-n szállodavezetőként, de nagyon megalázó. Igaz felelősség semmi, és munkaidő végén tényleg abbahagyhatja a munkát.
Miért is megalázó a takarítás? Munka, és megfizetik. Jól.
Más az amikor te adsz utasítást, és más azt végrehajtani.
Hát igen, mint a közszféra vs versenyszféra:
semmi munka - csicska fizetés
csicska munka - jó fizetés
AE
Nem, hanem a létra magasabb szintjéről az aljára kerülni megalázó.
Akkor miért nem maradt itthon, hogy továbbra is dirigálhasson?
Ha lesz családod, lakásod, autód, akkor tudni fogod a választ.
Egyik sem lesz, mert látod, milyen megalázó helyzetbe kerül az ember, ha mindezt fenn akarja tartani.
Na erről beszélek... elvállalsz bármit, ha kell, és csinálod, mert ugyanúgy munka
Érdekes dolog ez. Amint valaki kiteszi a lábát Magyarországról, rögtön új felismerésekre tesz szert. Megváltozik a munkáról alkotott fogalma.
Jól fizető munka + felelősségmentesség = kívánatos foglalkozás.
(Felénk a szemetes több borravalót gyűjt be karácsonykor, mint Algieba éves jövedelme.)
lapa
(veterán)
megmondom az őszintét én pont ezt megcsináltam. ha az ember alázattal viseltetik az iránt, amivel a családja meg az autója mindennapi betevőjét biztosítja, akkor ebben az égvilágon semmi megalázó nincsen. ennek folyományaként csoda is történt, és pár év munkával elértem a korábbinak megfelelő munkakört.
szóval ha te azt a becsületes munkát - amivel többet keresel mint korábban főnökként - megalázónak érzed, akkor ott valami nagyon nincs rendben az értékítéleted körül. egyébként a két kezem ujjai még éppen elegek arra, hogy a sokféle nyugati nációból jövő eddigi főnökeimet számba vegyem, de az kötelező és alapos ellenőrző körök meg esetleges előítéletek után mindegyik korrektül bánt velem. cserébe tettem a dolgom és sosem akartam azt éreztetni vele vagy mással, hogy én a múltam miatt több vagyok (...pláne nem nála). az más kérdés, hogy bebizonyítottam mindegyik előtt, hogy többre is képes vagyok, és ennek általában meg szokott lenni az eredménye.