Aztán a sztori úgy folytatódik, hogy egy héttel a munkába állásod után megkapod a távozó elődöd laptopját, amivel persze megfelelő user/password hiányában még mindig nem tudsz semmit kezdeni.

Addig néha behívnak skypeon pár meetingre, hogy szokd a közeget, meg legyen valami halvány fogalmad a projektekről, amin egyszer majd dolgozni fogsz.

Téged felvevő emberke közben hiteget, hogy már megkérték a szükséges jogosultságaidat, de a laptop, új AD júzer, VPN szentháromság beüzemeléséhez személyesen be kéne fáradni az IT osztályra, de az ott dolgozó kollégák is home officeban vannak a covid miatt, és csak húsvét után lesznek bent.

Húsvét kedd 10 óra: Hősünk laptoppal felvértezve betéved a központba, ahol összesen 1db, alig 2 hónapja ott dolgozó hálózatos kollégába botlik a takarítónőn kívül, akinek fogalma sincs arról, hogy mi a szitu.

Ő ránéz az örökölt laptopon futó Windows 7-re, majd lesajnálóan közli, hogy ez nem felel meg a céges policynek, Windows 10-et kéne rá rakni, de az nem az ő dolga, olyan kolléga csak szerdán lesz bent.
Na jó, némi noszogatás után felhívja a haverját, aki szerdára van beosztva, hogy be kéne jönnie, mert lenne neki meló.

Délután skypeon megtárgyalod a részleteket a főnököddel, ő örül, mert közben azt az infót kapta, hogy csak csütörtökön lesz bent az IT helpdesk főnök személyesen.

Szerda 10 óra: Már megismer a recepciós, és egyből tárcsázza a szerdai kollégát, hogy megjött az új kolléga a telepítendő laptoppal.
Irodában egyedül lézengő IT helpdeskes csóka közli veled, hogy csütörtökre fel kéne húznia 4 laptopot, de a tiedről most hall először.
Géptípus azonosít, USBs vinyón talál 3 féle disk imageet hozzá, ebből kettő nem jó (Win7 x86, x64), így gondolkozás nélkül felhúzza a harmadikat, mert az Win10.

Közben olyan emailekkel szórakoztatják, hogy menjen át a szomszéd szobába, és be kéne kapcsolnia a rendszeradmin gépét, mert az nem tud HOból dolgozni.
Persze azt se tudja, melyik a rendszeradmin gépe a sok közül, mivel ő is csak pár hónapja van itt, személyesen sosem találkoztak.
Némi telefonálgatás után talál egy lekapcsolt szünetmentest, visszakapcsolja, de az sípol.
Így a gépnek másik konnektort keres, majd ír a rendszeradminnak, hogy már müxik.

Visszatérve a laptopodhoz észreveszi, hogy a frissen felhúzott Win10 image 32bites, és csak 4GB-t tud használni a 8-ból.

Hosszas káromkodás után sokadik pendriveján talál egy 64bites Win10 telepítőt, lehet újrakezdeni a laptopodat, aztán szép lassan Office, vírusírtó, fejlesztőeszközök is felkúsznak kb. délután kettőre.

Ekkor a megoldatlan Jira jegyeket böngészve megtalálja az IT helyett a szoftverfejlesztő részlegnek felvett jegyet, amin az exkollégád laptopjára kértek neked új VPN profilt, hogy be tudj lépni távoli asztallal a benti gépre.
Mivel nem az osztályuknak szólt, így a főnöke nem delegálta neki.

Célegyenesben vagyunk, már csak az exkolléga RSA tokenjét kell beizzítani, meg a VPN van hátra.

Persze a frissen felhúzott Win10, háromszori RSA újrahúzás után is kilockolja a júzeredet, ha a tokenen látható számot próbálod bepötyögni a Win logon képernyőn.

Helpdeskesünk fejcsóválva elővesz egy másik tokent, hozzád rendeli, az is azt csinálja.

Közben befut a hálózatos arc is, hogy már nagyon éhes, de a sarki kifőzdében minden ehetőt leraboltak délután háromra, és már csak párféle saláta, meg fasírt van.
Irodába visszaballagva a "zsákmánnyal" kiderül a rendszeradmin gépének a titka: hálózatos arcot előző nap nagyon zavarta a mögötte visító szünetmentes.

Ebéd után persze még mindig nem működik a második RSA token, majd sokadik próbálkozásra nagy türelmetlenül beütöd a token bekérő ablakban a domain jelszavadat, és voila, beenged a Windows.

Neszóljsenkinek,mertezígynemszabályos dünnyögi a helpdeskes kolléga, majd vállat vonva rátér az egész délelőtt keresett, de nem talált VPN profilod telepítésére. (Délután 3-ra generálja le valaki)

Hurrá, ez is megvan.

Közben a domaines logokból kideríti, hogy az exkolléga melyik gépet szokta távolról birizgálni, mert az nem szerepel a félrecímzett Jira jegyben, és felvesz oda a távoli asztal használók közé.

Persze a VPN az nem úgy megy ám, kell neki egy domain policy update, de mivel hálózatos kolléga éppen a szerverszobában matat valamit, várni kell.

Addig helpdeskes kollégával leballagsz egy emelettel lejjebb a még októberben minden második asztal kihagyásával social distancing kompatibilissé tett irodába, ahol a novemberi zárás óta senki sem járt, majd előássa a kupac aljáról a megfelelő desktop gépet, hogy billzetet, egeret dugjon rá.
Persze az egér elsőre nem működik, így simán nyom egy resetet a Windows 7-nek, attól megjavul a kurzor.
Elsőre sikerül belépned rá a friss, ropogós domain júzereddel.

Juhéé, már csak a VPN kipróbálása van hátra, így visszaballagtok a fenti osztályra, ahol ketten támogatjátok jelenlétetekkel a hálozatos kollégát, hogy időben befejezhesse a wifi konfigurálását, és megnyomhassa a domain policy update gombot.

Wifire lépés után már a VPN fanfárja (tada.wav?) szól, siker!

Aztán sokadik próbálkozásra sem jelenik meg a desktop gép login bekérő ablakja, akár gépnévvel, akár IP címmel indítod a távoli asztalt.

Melletted ülő helpdeskes srác laptopjáról persze mindig megy.

Rutinos öreg rókaként kérdezed az ITs arcokat, hogy nincs-e véletlenül tűzfal a VPN és a belső hálózat között, talán fel kéne rá venni egy szabályt, hogy engedje be a gépedet.

Újabb 5 perc múlva a hálózatos srácnak leesik, mit is kérdeztél, és nekiáll matatni a VPN szerver beállításai között, majd lemásolja az exkollégára vonatkozó szabályokat, és beállítja a te júzeredre, majd újabb domain update.

Még mindig nem megy...

Majd egy Win restart után este 6-kor sikerült távolról belépni a benti gépre.

Céges emailcímedre persze még várni kell 1-2 napot, mert azt nem igényelte meg senki.

Amikor újdonsült barátaidtól elbúcsúzva, félig diadalittasan hazaérve meglátod hogy egész nap skypeon próbáltak elérni a kollégák, meg projektmenedzserek, mert szerdánként 11-kor van a heti státusz, amin meg kellett volna beszélni, mire jutottál a melóval múlt szerda óta...

Emlékeztetőül: csütörtök: nem volt laptop, péntek-hétfő: ünnep, kedd: laptopot nem sikerült megcsináltatni, szerda...

(Ja, 6 évig dolgoztam IT supportosként, de a mai nap még így is túl tömény volt a túloldalról nézve.)