Igényes, korrekt, de kellemesen rövid lett, nincs is ezzel semmi baj. Jó cikk, gratulálok 
A következő rész talán még érdekesebb lesz számomra, mivel van egy jó öreg videoton tv-nk, és ugyebár színes. Szeretek a régi dolgokról olvasni 
[ Szerkesztve ]
Eleg jo cikk. Egy-ket helyen mondjuk elbonyolitottad, ahogy en szoktam Eleg lett volna annyit irni itt pl, hogy analog atvitelt alkalmaztak:
"A válasz napjainkban már egyszerűnek tűnik, változtassuk 1-esre és 0-ra, azaz digitalizáljuk. De akkoriban az élet digitális oldala, még nagyon is analóg volt, így elektromos úton való továbbítást, feszültség értékekhez rendelték – és így nem csak diszkrét 1 vagy 0, hanem köztes értékek is átvihetők voltak, ezek adták a szürke árnyalatokat."
A színes TV működési elvére mindig is kíváncsi voltam, úgyhogy várom 
Furier-sor és hasonló nyalánkságok felbukkanása a Logouton pedig igazi kuriózum
Annyit szeretnek hozzafuzni, hogy analog tevezesnel azert hagyomanyosan nem szokas oszlopokrol beszelni, csak sorokrol. A sorokat nem bontjak fel pixelekre, hanem egy egysegkent kezelik - ennek egyik kovetkezmenye az, hogy mig az analog jel fuggoleges felbontasa fix, addig az effektiv vizszintes felbontasa nagyban fug attol, hogy a jel mennyire torzul tovabbitasnal ill. hogy milyen elektronika dolgozza fel.
szerk: ill. az interlace-re a CRT-k foszforanak a villozasa miatt volt szukseg, ha mondjuk valami LCD-szeruseget hasznalnak mar a huszas evekben, akkor egyaltalan nem kellett volna ezzel vacakolni - tulajdonkeppen a cikk is ezt mondja, csak nem nagyon fejti ki a dolgot.
[ Szerkesztve ]
Igazad van, a savszelessegbol szamithato egy virtualis vizszintes felbontas. Szines tevenel mar fizikailag is megvan, hogy hany keppont van vizszintesen.
a szakkifejezések miatt a felét nem értettem, de a másik fele érdekes volt
"Szines tevenel mar fizikailag is megvan, hogy hany keppont van vizszintesen."
Hogy lenne? Pont ugyanaz a cucc, mint a fekete-feher, csak meg pluszban belekodoljak a szininformaciot (raadasul a szines jelnel meg ott van az is, hogy a chroma jel vizszintes felbontasa kisebb, mint a luma).
Köszönjük az írást
Szerintem az analóg televíziózásról ennyi írás bőven elég
Teljesen igazad van, meg is említettem a cikkben, hogy igazából sor szintjén van a dolog kezelve.
A CRT-kre valóban nem nagyon tértem ki, mert arról meg végképp ódákat lehet róla írni, akár a terelőlapok működéséről, a foszfor rétegről, a színes technológia esetén a színrács szerkezetekről, stb.
A visszajelzéseket köszönöm, igyekszem úgy fogalmazni, hogy olyan is értse, aki nem villamosmérnök (bár én sem vagyok az), köszönöm a kommenteket!
az interlace-re a CRT-k foszforanak a villozasa miatt volt szukseg
A CRT PC monitorok mégis képesek progressive jelet fogadni és megjeleníteni. Mi a különbség egy CRT TV és egy CRT PC monitor között?
Üdv,
J
"Mi a különbség egy CRT TV és egy CRT PC monitor között?"
A fo kulonbseg nem a megjelenitoben, hanem a kep savszelessegeben van: a monitor azert hasznalhato progressziv modban, mert minden kulonosebb problema nelkul ra lehet kuldeni a 75 Hz-es progressziv kepjelet, a VGA kabel meg a modern vezerloelektronika elbirja. Ha viszont 25 Hz-es progressziv jelet kuldenel a monitorra (marpedig, ahogy a cikk is irja, az akkori technologia ennyit engedett), akkor hasznalhatatlan lenne a rettenetes villogastol (kiprobalni valoszinuleg nem tudod, mert legjobb emlekeim szerint nem nagyon engedik magukat 50 Hz-nel alacsonyabb jellel etetni).
[ Szerkesztve ]
És ha a monitor olyan, mint egyes régebbi tipusok, hogy viszonylag hosszabb ideig világít még a katódsugár becsapódása után a fluoreszkáló réteg?
A Hercules (meg talán az MDA) moncsik 50Hz-n mentek, de nem volt annyira szemrontó mint egy VGA monitoron.
[ Szerkesztve ]
/*
de ez inkább egy általános összefoglalónak készült, nem pedig mélyenszántó szakmai cikknek, amihez már a tudásom is kevés 
*/
aha, akkor a fourier transzformációt minek rajtad bele? mert jól néz ki?
25hz-es progressziv videójel nincs.. max a 30-es években volt nipkov tárcsával...
Igaz a képlet kissé felesleges volt....
Elég lett volna a fourier transzformációt megemlíteni, amúgy a következő cikkhez kell, a színinformáció elhelyezéséhez, hogy oldották meg - de ezt gondolom te úgy is tudod, stb.
De a kritika jogos.
Van ugye a szinesnel is a savszelessegbol szamithato elmeleti felbontas, ami kb. fele a feketefehernek. A fizikai felbontast erosen limitalja a mask finomsaga. Meg a 14 colos CRT monitorok vilagaban volt vicces, amikor az elektronika ugyan kepes volt 1024x768, vagy magasabb felbontasra, de a mask finomsaga miatt a 800x600 is nehezen jott ossze.
eziskamu: A rajzolat finomsaganak rovasara megy a nagy utanvilagitasi ido. Erdekes, hogy elen jao kutatasokat folytattak a Tungsram laborjaban (egy idoben KTI lett a neve) a nagy utanhuzasu anyagok iranyaba radar kepernyokhoz.
[ Szerkesztve ]
A cikk jó 
csak egy kis (nem technikai jellegű) korrigálni valót találtam.
Az az álmokfutó inkább ámokfutó lenne helyesen.
[ Szerkesztve ]
Ha olyan sokáig világít, hogy ne legyen zavaró villódzás, akkor annak rettenetes utánhúzás lesz a vége (emlékeim szerint azokon a monó monitorokon is szép lassan halványult el a kurzor ).
Nagyon kavarjátok itt a frekvenciákat
A lényeg: Az emberi szemnek, ha nagyjából 23 képet mutatsz másodpercenként, azt már folyamatosnak látja. Igen ám, de amikor a képet cseréled, mindenképpen lesz egy villanás. A villogásra érzékenyebb a szem, ahhoz, hogy ne vedd észre kb 45-50 villanásnak kell történnie másodpercenként (ez már nem feltűnő, de még mindig zavaró, ezért volt menő egy időben a 100Hz-es tévé). Ezt a moziban (legalábbis a régi, filmes vetítőknél) úgy oldották meg, hogy minden képkockát 3x (később többször) villantottak fel.
Tévénél törekedni kellett arra, hogy minél kevesebb felesleges információt adjanak rádión (ez növelné a sávszélességigényt), ezért 25-30 képkockánál nem akartak többet adni másodpercenként. Mai ésszel azt mondaná az ember, csináljuk ugyanazt, amit a moziban, villantsunk fel minden képkockát 3x. Ezzel egy gond van: tárolni kell a képet. Ez a 40es 50es években csaknem lehetetlen volt, de mindenképpen borzalmas drága. Erre találták ki a váltottsoros adást.
Másik érdekes téma, hogy miért van nálunk 50Hz, míg amerikában 60 (pontosabban 59,valamennyi). Akkoriban nem tudtak könnyen stabil frekvenciát létrehozni (ezt oldotta meg a félvezetők hajnalán a PLL), viszont a konnektorban mindenkinél ott volt a hálózati frekvencia. Csak amerikában 60, európában 50Hz volt.
(az 59,valamennyi a 60 helyett ha jól emlékszek az NTSC színvivők miatt kellett)
[ Szerkesztve ]
Azt csodának tartom, hogy néhány darab csőből össze lehetett hozni egy tévét és még működött is.
"25hz-es progressziv videójel nincs.. "
Ha sikerül beállítani a videókártyán (márpedig a videókártyák ilyen szempontból elég rugalmasak), akkor van. (Sőt, sőt, sőt, a HDMI szabványnak része az 1920x1080p @ 25Hz (mint secondary video format), bár persze CRT monitorok esetén ez nem olyan érdekes )
[ Szerkesztve ]
Igen, jól emlékszel, az eltolt színvivők miatt van 59,94 az NTSC rendszerben. És itt kiemelném, hogy az USA-n kívűl még Japán is NTSC szabványt használ, illetve mondhatjuk azt, hogy a világ fel van osztva három nagy szabvány között (PAL, NTSC, Secam - illetve ezek alváltozatai).
Sajnos ezek a megosztások - attól függetlenül, hogy ma már nem lenne szükség a hálózati frekvenciákhoz viszonyulni, még mindig megvannak. Így akármilyen videótechnikai terméket állít elő egy gyártó, az mindig igazodik mind a két rendszerhez.
A cikk olvasása közben döbbentem rá, hogy milyen rossz lenne a mai napig minden tv-t és kijelzőt, monitort fekete-fehérben látni 
A téma amúgy nagyon érdekes, örülök hogy van aki nem csak az újdonságokról ír!
Ugyan már, voltak technikák, amivel fekete-fehér helyett fekete-zöld, vagy fekete-narancsban láttad a világot. Az én Hercules moncsim is zöld-fekete volt, és QuickTime-val még videoklippet is néztem Win 3.1 alatt.
[ Szerkesztve ]
Egyébként azt nem tudjátok hogy a DVB rendszereknél miért erőltetik még mindig az interlaced képet? Ma már semmi problémát nem jelentene egy képet többször felvillantani.
"Egyébként azt nem tudjátok hogy a DVB rendszereknél miért erőltetik még mindig az interlaced képet?"
Mert így (azonos sávszélesség mellett) a függőleges felbontást (ami olyan sokaknak nem hiányzik) be tudják cserélni kétszeres fps-re, ami pl. sportközvetítéseknél sokat számít.
(#26) eziskamu: az eredeti Space Invaders játékgépen meg a monokróm kijelző elé különböző színű fóliacsíkokat ragasztottak, így lett belőle színes játék
[ Szerkesztve ]
Voltak-voltak, de nem olyan élvezetesek mint a maiak...
Ez a cikk a régi szép időkre emlékeztetett Csiszár János óráin. Szépen összefoglaltad a lényeget!
Illúziórontó 
énvagyokAdam: Az meg ki? A Jenő apukája ? .Tényleg, a Jenő is hova tünt.
[ Szerkesztve ]
Nem, Csiszár Jenő oktatott engem is Hang és Videotechnikára.
Az egyik legjobb tanárom volt egyetemi pályafutásom alatt.
Akkor nem egyről beszélünk Én a rádiósra gondoltam
Érdekes írás.
Engem mostanság elkezdett érdekelni a televízió működése, de sajnos nem találtam olyan jellegű írást, amelyben ezt kellően egyszerűen, de mégis részletesen tárgyalják. Kizárólag a képernyő működését taglalják a cikkek általában, illetve azt hogy milyen állítja elő a képinformációt a képcső. Viszont egy TV nem csak egy képcsőből, vagy kijelzőből áll, hiszen valahogy át kell vinni a hangot is, illetve esetenként egyéb információkat is, pl. teletext.
Szép jó írás.
Mikorra várható a folytatása?
Bár szerint a TV-hez, folyamatos képátvitelhez vezető út is megérdemelne egy jüó kis cikket.
Ja a tárcsás képátvitel. De az se rossz, hogy mennyire ki kellett sminkelni a közvetítendő személyt, hogy "normálisan" látszódjon.
A folytatás elkészítése elég hektikus. Ha sok szabadidőm lesz (ami mostanában elég kevés van), folytatom a színes televíziózással.
Ez alatt értem a PAL, NTSC - talán a SECAM - rendszereket, felépítésüket, modulálást, stb.
Gondolkodtam, hogy belecsapok a DVB rendszerekbe is - anno ebből írtam a szakdolgozatom, szóval anyag is lenne róla, de igazából nem áll közel a szívemhez ez a rész, inkább a stúdió technika az ami engem jobban mozgat.
Alapsávi kompozit, komponens videójel, SDI, HD-SDI, 3G-SDI inkább várható,
kamera rendszerek, kamera technológiák, digitális szalagos eljárások, kártyás rögzítési megoldások.
Igyekszem inkább olyan dolgokról írni, ami még nem jelent meg itt, szóval CCD/CMOS összehasonlításokat biztos nem fogok végezni, mert annál sokkal komolyabb cikkek születtek már itt, mint amit én valaha is össze tudnék pakolni.
Inkább az olyan dolgokat szeretném megvilágítani, hogy működik egy stúdió, milyen eszközökből épül fel, mit is jelent pontosan egy kameralánc, egy lassító rendszer, egy videó szerver, képpultok, stb.
Inkább ilyenekre vállalkoznék a jövőben, mert közelebb áll hozzám
LOL ahogy olvastam a címet, rögtön az jutott eszembe, hogy véletlen-e hogy pont 50hz európában és 60hz amerikában, pont annyi mint az áramhálózati frekvencia. De miért volt szükség erre a szinkronfrekvenciára? úgy sem valószínű hogy az érkező jelek egybeesnek a hálózati feszültésg fázisával.
" ... Gondolkodtam, hogy belecsapok a DVB rendszerekbe is - anno ebből írtam a szakdolgozatom, szóval anyag is lenne róla, de igazából nem áll közel a szívemhez ez a rész ..."
Pedig a DVB a jövő technológiája és talán érdekesebb lenne. A stúdió intrface-k is érdekelnének ...
[ Szerkesztve ]
Érdekes cikk, annyit hozzzátennék még, hogy voltak színes fóliák is, amiket a képernyő elé téve lehetett színes tv-t csinálni a fkete-fehérből! Voltak egy színűek, főleg sárga árnyalatúak, és színátmenetesek, amik felül kék, alul zöld, középen már nem emlékszem, barna vagy sárga volt. Szép lehetett.. Talán valami piros-kék-zöld mátrix hatásosabb lett volna, de lehet, hogy hülyeség ez is 
Ki kéne próbálni photoshoppal..
Az az emberi Invaders nagyon ütős lett! Jó lenne egy ilyen pc játék! Ugyanott van Tetris is - enyhén szólva butaság, hogy a 89-es Nintendo Gameboy verziót állítják be originalnak, holott az még 84-ben készült el a Szovjetúnióban, fogalmam sincs, milyen gépre. A nyugati világban csak 86-ban terjedt el C64 és IBM verzióban.
Most olvasom szuper cikked. Én kb. ebben nőttem fel, bár semmit nem értek hozzá. Apám tv szerelő, van egy "múzeuma" is. A Kékestől a Dunán át a Munkácsy-ig minden megtalálható benne és minden működő képes. A kor összes magyar tv-jét beszerezte, megjavította és hobbyból tartja egy helyen. Mór, Viking, Junoszty, Tünde stb... ha mondanak ezek valamik. Őrült.
