"szerintem el tudják dönteni, hogy milyen beruházásokra van valós igény"

Ebben nem vagyok biztos, mert ma már olyan erős hajtanak az extraprofitra, hogy egy várhatóan kisebb profit esetén inkább bele sem kezdenek egy üzletbe. Csak nézd meg, hogy a tőzsdén milyen cégek pörögnek, a klasszikus üzleti modellt nyújtó vállalkozásokra lassan senki sem kíváncsi, mert mindenki azonnal akar nagyot szakítani - ezt hívhatjuk lufinak is

Pontosan ezért vannak hitelei az amcsi kormánynak, mert pazarlóan bánnak az erőforrásokkal.
Ahogy mindenhol másutt is.
Ez világjelenség, még Kínában is így van.

Tetszik a cikk, viszont a kommentek egy részénél úgy érzem keverjük a bevételt és a profitot. Nem vagyok közgazdász, de számomra a két dolog különböző, és ahogy többször leírták a cégek nem tüntetik el a bevételüket. Viszont a probléma nem is ez, hanem a profit eltüntetése (hiszen a profit és nem a bevétel után kell adót fizetni).

Tőkeadó szerintem most is van (feltéve, ha a tőkét pénzben tartjuk). Ugyanis az infláció minden évben el vesz egy kicsit a tőkéd valódi értékéből. (És én úgy tanultam történelemből, hogy a pénzrontás adónak számít, az egy más kérdés, hogy most a király helyett a kereskedelmi és nemzeti bankoknak van joguk pénzt teremteni.)

Bambanő: ha nincs adó, akkor nincs állam sem. Én eléggé baloldali gondolkodású vagyok szociális téren, de erre mondhatod, hogy ez személyes preferencia. Viszont az állam(ok) nélkül a nagy cégek sem tudnák beperelni egymást, vagy érvényesíteni a szabadalmi jogaikat. +Őszintén, ha nem lenne kötelező fizetni egy ország úthasználatáért, szerinted hány cég fizetne érte méltányosságból, mert belátja, hogy szüksége van rá. Lásd a cikkben említett közlegelők problémája, aki nem fizetne mindenképp előnyhöz jutna a többiekkel szemben. És az, hogy használják az amerikai infrastruktúrát, de nem fizetnek bele a költségvetésbe például oka lehet annak, hogy ha jól tudom ma csökken annak az esélye az USA-ban, hogy egy diplomás szülő gyereke szintén diplomát szerezzen.

"akár úgy is hitelt vegyenek fel, hogy halomban áll a készpénz, mert a kamat valószínűleg kisebb vagy kisebb volt, mint a pénz hazahozási adója."
Ez valós, van ilyen.

Nem, azért parkoltatja a pénzt, mert adózni kéne belőle, ha hazaviszi. Fejlesztések pedig kellenek, mert a piacokon muszáj lenne terjeszkedni.
S amit hitelből finanszíroz, az a pénz még ugyan befektetődik, a de a nyereség ami offshore-ba megy, az már nem forog tovább.

És UnA-nak is igazsága van.

"hiszen a profit és nem a bevétel után kell adót fizetni": és tényleg nem vagy közgazdász, mert akkor tudnád, hogy a profit a bevétel-költségek különbség leadózva. tehát a profit után a vállalat már nem adózik, profit után akkor adóznak, amikor kiosztják a tulajdonosoknak és személyi jövedelem lesz belőle. lásd osztalékadó.

"ha nincs adó, akkor nincs állam sem.": ne keverjük azt, hogy nincs adó (amit sosem mondtam) azzal, hogy az adó nem méltányos illetve hogy az adózásnak nem örülök (ez utóbbi kettő kiolvasható a hsz-eimből).

Mondjuk ha azt vesszük, hogy az anarchia az önszerveződő rend, és abban elképzeled a közszolgáltatások működését, az is becsületkassza alapján működhetne (ha lenne közmegegyezett pénz).

Csak arra akartam a profittal utalni, hogy hiába látják a hatóságok a bevételeket, ha költségeket már nem tudod olyan pontosan megállapítani, és ez a cikkből is lejön. Tehát a kérdés, hogy hogyan különböztetsz meg egy veszteséges céget (ami ettól még akár lehet társadalmilag hasznos), egy nagyon is nyereséges cégtől, ami a cégcsoporton belüli "know-how" vásárlásokkal, eltünteti a nyereségét.

Nagyon jó cikk. Köszönöm.

Egy biztos, ez az adó optimalizálás elég nagy probléma és előbb utóbb komoly feszültségeket fog generálni.

Szerintem nem keverem a szezont a fazonnal. A multik relatíve kevés adót fizetnek más országokhoz képest. Én teljesen megértem, hogy erre szükség van, különben nem jönnének ide, de attól ez még tény. Ez személyes benyomás, nem tudom megtámogatni statisztikával, szóval ha valaki mellette ellene tud statisztikát hozni, megköszönném.
Sőt volt vmi cikk anno, hogy kb annyi támogatást/adókedvezményt ad a multiknak a kormány munkahelyteremtés végett (nem csak a mostani, és nem csak a magyar), hogy a cég szempontjából kb ingyen jönnek létre a munkahelyek.
Azzal is tisztában vagyok, hogy ez nem egy teljesen egyértelmű trade, nyilván akkor pörög a belső fogyasztás jön a multis munkamorál, jön a tudás transzfer stb.
Annyit írtam hogy az egyszerű emberek fogják fel: nincs olyan, hogy kicsit meg nagyon megadóztatni a cégeket. Mindent a fogyasztó fizet meg amikor megvásárolja a terméket.
Ha magas a cég adóterhe: rátolja a vásárlóra.
Ha alacsony: nem folyik be elég pénz az államkasszába, a hiányt pótolni kell: emelik az szjat stb, vagy az ÁFA-t az egekbe. Ne gondolja már senki, hogy majd ha megemelik a TAO-t akkor herr volkswagen azt mondja, hogy ok én ezt kifizetem. Én se tenném.
Én nem érezném, hogy magukat a cégeket túlzottan terhelnék, ellentétben a dolgozókkal.
Amiket írtam, személyes benyomások, vélemény, sajnos hivatkozható statisztika, vagy közgazdaságtani ismeretek nélkül.
Még valami: én sem tudom az életképes, reális, bevezethető megoldást, csak azt, hogy nem fair, nem igazságos a jelenlegi társadalom.

Alapvetően ott a hiba, hogy folyamatosan ismételgetitek: minden adót az állampolgár fizet meg.
Ez igaz, de nem mindegy, hogy a végtermék ára és az adótartalom hogy viszonyul egymáshoz. Pl. az Apple az egyik legdrágább terméket előállító cég, mégis alig fizet adót - viszont csökken a forgalma.
Vagyis ha rákényszerítenék az erőteljesebb adófizetésre, AKKOR SE TUDNA ÁRAT EMELNI, max. a profitja csökkenne.
Ugyanez kicsit másképp fest a Google és a Facebook viszonylatában, hiszen ők szolgáltatást árulnak (javarészt), tehát tudnak árat emelni - viszont céges szempontból ezek még mindig jobban elnézhető pluszköltségek, mint egyénnek 300 ezres telefont venni.

azoknál a termékeknél, amelyekből a kint dekkoló profit keletkezett, ők beszedték az adó fedezetét. nem kaptad olcsóbban a szifont, mert előre megmondták, hogy nem lesz befizetve utána a tao. tehát nem kell árat emelniük, elegendő, ha a harács általuk elvárt szintjét lecsökkentik.

Az a baj hogy az összes jogszabály és nemzetközi egyezmény ismerete nélkül elég nehéz megmondani a frankót.Sajnos én sem ismerem ezeket, de nem hiszem hogy az egyes országok ne tudnának olyan saját törvényeket alkotni hogy az adóelkerülést meggátolják vagy sokkal jobban megnehezíthetnék.
Elsődlegesen a legfontosabb feladat hogy az adott országban közvetített szolgáltatás adott országból legyen kiszámlázva. Pl USAban kellene egy törvény hogy X(Ezen lehet vitatkozni mekkora forgalom legyen) forgalom fölött kötelező fenntartani egy céget az adott országban és ezen a cégen keresztül kelljen az adott országban értékesíteni a szolgáltatásokat. Ellenprizhető gyorsan hogy az emberek az USÁban milyen székhelyű cégtől kapják a számlákat.Ha nem az USAból jön USAban az embereknek/cégeknek akkor lehet a bírságokat osztogatni.
Ha megvan hogy az adott országban keletkezik a bevétel akkor azt kell elérni, hogy küldöldre menjen a nyereség nagy része. Ehhez szintén maradjunk USAs pédánál az USA adóhatóságoknak kell megnézni hogy milyen kültségszámlák mennek ki külföldre. Mint ahogy világít ha írórszágban árulnak 1 millió dollárért egy doboz gyufát és ebből veszi raklapszámra a az USAban lévő cég az írtől valószínűleg itt is lehetne hozni olyan törvényt hogy irreálisan árazott dolgokat ne engedjenek bele a költségelszámolásba főleg külföldről, de persze ez nem csak külföldi számlákra értendő. Ezzel lehet megnehezíteni hogy a nyereséget csökkentse az USAban lévő cég, Ha kevesebb nyereséget tud költségekkel eltűntetni akkor több adót kell fizetni.
Ezekkel az alapokkal már lehetne valami eredményt elérni az ország belső törvényein belül.
Persze valószínűleg valamilyen nemzetközi egyezménybe ütköznek ezek a szabályok kierőszakolása, de ehhez nemzetközi egyezmények kiskapuiba kell beleásniuk magukat az adott országban ahogy szeretnének eredményt elérni.

kár, hogy amit leírtál, az ellentétes az eu alapeszméivel.
amellett az a gondolat, hogy egy kis cég csak akkor értékesíthessen másik országba, ha fenntart hozzá párszáz leányvállalatot, igencsak veretes ökörség

"de nem hiszem hogy az egyes országok ne tudnának olyan saját törvényeket alkotni hogy az adóelkerülést meggátolják vagy sokkal jobban megnehezíthetnék.": ebben az a trükk, hogy nem az egyes országok hozzák az elkerülést megengedő törvényeket, következésképp meggátolni sem tudják.

"ár, hogy amit leírtál, az ellentétes az eu alapeszméivel.
amellett az a gondolat, hogy egy kis cég csak akkor értékesíthessen másik országba, ha fenntart hozzá párszáz leányvállalatot, igencsak veretes ökörség"

Mint írtam X forgalom fölött. amin lehet vitatkozni mi legyen az az forgalom. Szóval az általad említett kis cégnek nem kell beleesnie ebbe a limitbe.
Mindt mondtam a nemzetközi egyezmények pontos ismerete nélkül nehéz megmondani a frankót. De amikor valami meg van engedve vagy meg van tiltve egy egyezményben vagy törvényben akkor annak jellemzően van egy indoklása hogy valamit miért enged meg. Attól hogy látszólag betű szerint valami be van tartva nem biztos hogy nem lehet belekötni hogy nem a rendeltetésének megfelelően használja a jogot.
Pl próbudő alatt indoklás nélkül felmondhat a munkáltató, de ha sorozatosan mindenkinek felmond indoklás nélkül próbaidő alatt akkor előbb utóbb megbasszák hiába tartotta be hogy indoklás nélkül elkülheti a próbaidő alatt az embert.
Nemzetközi egyezményekben is meg kell nézni mit miért lehet csinálni. Valószínűleg az adóelkerülés nincs az eszmék között ezt kell meglovagolni az adott ország törvényalkotásának hogy az adóelkerülés megakadályozására hozzák a törvényeket és annak érdekében tartatják be. És ezért kell úgy megfogalmazni a törvényeket hogy erre a célra kelljen betartani az adott országban. Ezekután könnyebb a nemzetközi egyezményeknek nehol nem eleget tenni annak érdekében hogy megakadályozzák a nem kívánt adóelkerülést.

""de nem hiszem hogy az egyes országok ne tudnának olyan saját törvényeket alkotni hogy az adóelkerülést meggátolják vagy sokkal jobban megnehezíthetnék.": ebben az a trükk, hogy nem az egyes országok hozzák az elkerülést megengedő törvényeket, következésképp meggátolni sem tudják."

Nem vagyok jogász de én úgy tudom a törvényeket az adott országok hozzák. Ezeknek a törvényeknek kell megfelelni különböző nemzetközi irányelveknek.
De attól hogy EUban egy irányelvet alkotnak jellemzően attól nálunk nem változik semmi. Akkor változik nálunk valami ha ez irányelvet átültetik egy törvénybe ás kihirdetik nálunk mint új törvény. Ehhez fűznek egy indoklást hogy miért felel meg xy EU meg akármilyen más irányelveknek.

"Mindt mondtam a nemzetközi egyezmények pontos ismerete nélkül nehéz megmondani a frankót" és "Nem vagyok jogász ": megpróbálom kicsit nyíltabban megfogalmazni: ha folyton azzal érvelsz, hogy nem értesz hozzá, akkor jobb lenne egyáltalán nem érvelni.

"megpróbálom kicsit nyíltabban megfogalmazni: ha folyton azzal érvelsz, hogy nem értesz hozzá, akkor jobb lenne egyáltalán nem érvelni."
Nem egy jogi szakmai fórum ez. Véleményemet írtam le a kevés infóm alapján. Addig nem szoktam mást elhallgattatni amíg nem tudom megcáfolni az állítását. Ha te sem értesz hozzá akkor nem tudhatod mennyi dolog lehet a jogszabályok/egyezmények betűje mögött és mit hogy lehet kijátszani. Naivság azt mondani hogy semmit nem lehet kijátszani és azt is hogy mindent ki lehet játszani.Nem véletlenül vannak jobb és rosszabb ügyvédek is. Valaki meg tudja nyerni azt az ügyet is amit másik nem mert jobb hivatkozási alapjai vannak, jobban használja fel a jogszabályokat. Mozgástér szerintem van sok helyen. Valószínűleg a nemzetközi egyezmények között is. Erős nagyhatalom mint USA ráadásul nem egy olyan szereplő hogy semmibe vegyék az akaratát. Nem is biztos hogy tudnak úgy hatni rá, mint egy kisebb államra ha nem annyira tartják be az egyezmányt mint szeretnék.
Ha annyira kőbe lenne vésve minden nemzetközi egyezmény már itt lenne a migránskvóta meg ki tudja még mi amiről nem tudok. Lehet hadakozni mindig és közeledhetnek az álláspontok mindig. Ez persze nem biztos hogy megvalósul....

legyen igazad. nem tudom. Valami hiszti van belőle mi van pontosan mögötte nem tudom nem is érdekel.
Nem volt szerencsés példának felhoznom.

"Véleményemet írtam le a kevés infóm alapján.": viszont ha elolvastad volna a hozzászólásokat, sokkal több infó látszódna a te hsz-eiden.

"ha folyton azzal érvelsz, hogy nem értesz hozzá, akkor jobb lenne egyáltalán nem érvelni." ezek után megkérdezném, te mennyire értesz hozzá?

Love

Majd később végig olvasom.

Köszi!

jelenleg is vannak forgalomtól függő adók, például a termékek áfájánál, ha azóta nem változott, attól függ, hogy kell-e adott országba külön felszámolni áfát vagy otthoni áfával számolhatsz, hogy mennyi forgalmat bonyolítottál oda. Szolgáltatások esetén pedig pár éve már a vevő országa szerint kell áfát számolni ls a nemzeti adóhatóságok a leadott nyilvántartások alapján továbbítják egymásnak.

btw, korábban szóba került, hogy google meg facebook ingyé van és kit érdekel, ha többet kell adózni jellegű kommentek. Gondoltam szólok, hogy a cég nem a szemetek kékségének eladásából él, hanem reklámfelület és felmérésekhez használható adatok eladásából. Azért pedig szükség szerint kérhetnek többet. Ezekért pedig azok a cégek fizetnek - emelés után többet -, akiknek a termékeit veszitek, szolgáltatásaikat használjátok. Persze nem szó szerint minden egyes reklámért - mert tudom mindig van olyan egyszerű ember, aki képtelen rendszerben gondolkodni - hanem általánosságban. Szóval szépen belecsorog az áremelésük a termékek és szolgáltatások árába is.

Örömmel jelentem, hogy a cikk kis módosításokkal olvasható a Chip magazin szeptemberi számában.
Ezúton is köszönöm a lehetőséget és az elismerést.