Érdekes gondolat, csak az a baj, hogy ha mindent a diák választ, akkor lehet sok tényleg alapműveltséghez kapcsolódó dolgot sem fog tudni.

Ilyen szempontból nekem pl a szakgimnáziumok (szakközép iskola) ötlete tetszik, hogy aki szakmát tanul az csak ahhoz kapcsolódóan tanul bizonyos tárgyakat a kötelező matek,magyar,történelem mellett és inkább a szakmai tárgyból van neki több. De van olyan aki szerint ez nem jó, mert így elveszik a továbbtanulás lehetőségét...biztos sok kozmetikus van aki fizikát akar tanulni és olyan irányba továbbmenni

Egy kicsit ömlesztett lett így visszaolvasva az írásom.
A "megválasztom az órámat" csak egyes tantárgyaknál lehetséges, nem a kötelező érettségi tárgyakra gondoltam (pl.: irodalom, töri). Ezekkel semmi bajom nincs, attól függetlenül, hogy engem nem tud lekötni. Na de azt nem hiszem, hogy a mai tankönyveket nem tudnák normálisan összetömöríteni, a lényeges dolgokat meg kiemelni akár.
Annyi felesleges dolgot tanultam már meg eddig életemben, hogy felsorolni sok lenne.

[ Szerkesztve ]

Ha egy jó egyetemre felvesznek a gimis 4 évnyi anyag terjedelmebol vizsgazol félévente... Just sayin. És műszaki vonalon is lesz jog, kozgaz, tesi akár.

Igen tudom. Az egyetem sokkalta durvább, mint a gimnázium. De ettől eltekintve nem mindegy, hogy semmit mondó szövegeket picsázol be, vagy pedig olyanokat, ami az életed hátralevő részében meghatározó lesz.

Ott is tanulsz 1 rakás olyan dolgot, amit nem fogsz hasznosítani a későbbiekben, viszont kötelező.

Ettől függetlenül egyet értek veled, hogy fölösleges a tárgyak fele és a tanulási módszerek is fejlődhetnének.
Én vagy erre a legjobb élő példa, középsuliban 4-5-ös voltam angolból mindenféle szorgalom nélkül, mert szerettem. Viszont a beszéd és a hallott szövegértés sosem ment, régi kazettás magnóról nyomatni 1 szöveget azért elég gáz... Mégha CD-ről megy akkor is. Ezek a szövegek teljesen elavultak, lehetne sokkal kifinomultabb eszközöket alkalmazni.

Konkrétan a netről és a különböző játékok szövegeiből / menüjéből tanultam meg elég jól angoul. Már melózok és pont tegnap dícsértek meg küldöldiek, hogy jól beszélem az angolt. Ennyit jelent az, ha sok élő streamet és sportot követsz neten.

[ Szerkesztve ]

Csak érdekességképp az egyetemen még több felesleges anyagot tanítanak. Ott a mérnök infó. Kegyetlen sok matek. Néhány valóban kell de nagyrészt felesleges. Az egyetemen se a jövődre készítenek fel. Az egyetem nagyjából egy jelző, hogy igen az az ember el tudta végezni, képes tanulni és kb tudja az alapokat. Szóval az is csak tanulni tanít meg.

[ Szerkesztve ]

Én proginfón vagyok, és itt is fájdalmasan sok a matek, a teljes tananyag kb. 65%-a. Az informatikával kapcsolatos tárgyak nagy része meg le van ragadva kb. 1970-80 szinten. Gyakorlati oktatás persze alig van, mindenhol az elméletet nyomják, aztán csodálkoznak hogy sok tanuló annyira segghülye az informatikához, hogy printscreen helyett mobillal fotózzák a monitort.

II.Démonlord:Ki és milyen jogon határozza meg hogy mi az alapműveltség része? Én úgy vagyok vele, hogy az a lexikális tudás, amit a telefonomon 30mp alatt megtalálok, nem érdemes arra, hogy megtanuljam.

[ Szerkesztve ]

Ezért jártak a gyerekek Waldorf-iskolába, ott egészen más a hozzáállás. Persze ott is vannak gondok, de számomra abszolút pozitív a mérleg.

Az egyetem azért lesz mégis könnyebb, mert ha érdekel a téma, akkor ez nem taszít el a tanulástól (ahogyan a középiskolai rendszerben).

"Miért tanuljunk éneket, földrajzot, biológiát, ha egyáltalán nem érdekel minket?! "

Végülis tök felesleges tudni hogy milyen országok és földrészek merre találhatóak, a növény és állatvilágot halál felesleges ismerni, elég azt tudni hogy a boltban az a sárga az répa, a rózsaszín meg a hús.

Ebbe tudod mi a ciki? Hogy régebben még több volt a matek az informatikai szakokon, pl. programozásból is sokkal több matekközpontú feladatot kellett megoldani, amin alaposan könnyítettek/visszavettek azóta. És nem úgy néz ki, hogy bármi látszata lenne, most is elég sokan buknak ebből-abból...

A blogbejegyzés szerzőjének: elmondták már itt páran, hogy egyetemen/főiskolán is lesz ennyi "fölösleges" tananyag. Ezek egy szelete valóban "felesleges", de elég sokminden azért van, hogy az általános műveltség kialakuljon, pl. ének-zene: tudon már az ember néhány zeneszerzőt, kinek a műve pl. az Örömóda, földrajz: ha máskor nem, legalább ekkor fogjon a kezébe egy térképet, etc, etc... lehet hogy a fenti Örömódával kapcsolatos kérdésre, vagy arra, hogy mi Malajzia fővárosa, te tudod a választ, de rengeteg olyan ember van akinek pl. ezekről fogalma sincs. Gondoljunk pl. arra, mikor belenézünk egy kicsit a Facebookba, vagy egy YouTube videó kommentjeit olvasgatjuk - néha olyan helyesírási hibákat lehet találni, hogy az valami elképesztő - a kedvencem, mikor ékezeteket tesznek magánhangzókra, vagy betűt kettőznek ott, ahol még csak közel se úgy ejtünk egy szót -, na az ilyen analfabétáknak próbálnának valami alapműveltséget verni a fejébe - előbbiek alapján inkább kevesebb mint több sikerrel.

"Miért tanuljunk éneket, földrajzot, biológiát, ha egyáltalán nem érdekel minket?!"
Azért hogy ne legyél tudatlan idióta aki az emberekkel a győzike meg a mónikasóról tud csak beszélgetni. Nem fogod használni, de bármelyik értelmes ember előtt egy perc alatt örökre eláshatod magad ha nincs meg alap műveltség. Nem fog szólni, le sem fog köpni, de betesz az "egyszerű lélek, haggyuk hadd élje a kis gyökér életét" kategóriába.

Este majd reagálok a kommentekre, úgy tűnik rosszul fogalmaztam.

Imigyen szóltam rá múltkor a kollégára? "Szép öcsém! Mért állsz ott a nap tüzében? Lásd a többi horkol boglyák hűvösében..."és így tovább. Felismerte, hogy ez egy vers, s rákérdezett:"Te írtad?" Na, ezért kell feleslegesnek tűnő dolgokat megtanulni!

Nem, ezt az a költő írta aki a periódusos rendszerről van elnevezve. Bérexit Kálmán. Vagy Arany.

Nyilván fontos, illik tudni hogy az országok kb. hol vannak a térképen, de az szerintem felesleges, hogy hogy működik az idegrendszer meg a sejtek mit választanak ki, meg hogy mi a DNS. Ezt meghagynám azoknak akiket érdekel. Viszont azt illik tudni hogy hol milyen az élővilág összetétele stb.

Szerintem néhány dolog túlságosan is részletes. Történelemből kit érdekel, hogy a görögök milyen házakban éltek stb. Senki sem fogja megkérdezni. Szerintem jobban lehetne a második világháborúra és az az utáni időszakra koncentrálni.

Az angol nyelvnek pedig jóval fontosabbnak kellene lennie, mert azt még esetleg hasznosítani is lehet. Szerintem a kötelező második nyelv helyett lehetne több angol óra hetente.

Tök felesleges olyasmi tanulására túl sok időt elbaxni, amit azonnal megmutat a Google Maps vagy a Wikipédia. Alap dolgokra szükség lehet, de kit érdekel Amerikában milyen államok vannak, vagy tavak vagy akármik.

Jól látod a helyzetet, bár ez régen is így volt (bár lehet, hogy mostanra még rosszabb, nem vagyok középiskolás). Az iskolai oktatás/anyag nagy része totálisan felesleges, az életben nem hasznosítható bullshit. És persze a felsőoktatásban sincs ez másképp, mint már írták többen is.

Köszöntelek a való világban Neo!

Aki itt azzal jön, hogy sok mindent azért kell tanulni, hogy legyen alapműveltségünk az fontolja meg, hogy mennyire "jól" vált ez be az előző generációnka. Tudjátok pl. az elsődleges célcsoport az a 18-49 amiben valószínűleg a poszter nincs benne. Nos ez a fő csoport az aki zabálja győzikét, a való világot és a satöbbiket.

Az emberek kb 80%-a kb semmire sem emlékszik abból a fene nagy alapműveltségből mert marhára nem érdekelte őket. Ha utána nincs saját igénye arra, hogy fentartsa a tudást akkor elfeljti. A mai oktatás nem az alapos egymásra épülő tudást díjazza, hanem azt, hogy arra az adott számonkérésre éppen hogy tudod rövidtávon bemagolni a dolgokat.

Pl emlékszek gimiben matekból amiből pedig elég könnyű lenne egymásra épülést megvalósítani állandóan az volt, hogy vettünk pl koordináta geometriát, majd nem trigonometria jött ami profitálhatott volna belőle, hanem mondjuk logaritmus. Aztán meg halmazok, amik után nem gráfok jöttek, hanem integrálás. Szóval mindig valami halál mást tanultál, hogy véletlen se tudd összekötni a dolgokat.

Irodalomból is mindig jönnek az alapműveltséggel, de ez szerintem olyan mint az anális szex... Ha oviban erőltetik egy életre megutálod. Ok, valaki egyszer kijelentette, hogy a Pál utcai fiúk meg a Légy jó mindhalálig az isten, a magyar irodalom csúcsa. Aztán hozzáb*sszák a 13 éves gyerekekhez és utána csodálkoznak, hogy 1. egy életre megutál olvasni 2. ilyen búvalb*szott nemzet vagyunk....

Változtatni kell a szemléleten, szerintem SOKKAL kevesebb dolgot kéne megtanítani, de azt alaposan. Továbbá életszerű dolgokat kéne bevezetni. Pl. KRESZ oktatás (gyalogos, biciklis), állampolgári ismeretek (hogy működik a demokrácia, a magyar parlamentáris rendszer, az únió, milyen jogaid és kötelezettségeid vannak, hogyan kell feladni egy csekket, mit jelentenek az alapvető adózási fogalmak stb), felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek, kiemelten foglalkozva az alapfogalmak megismerésével (PC, VGA, CPU, internet és böngésző közti különbség, helyi hálózat, wifi, web stb....)

Manapság már a tudás mindenkinek elérhető, de mégis sokan azt sem tudják hol kell keresni, vagy egyáltalán, hogy LEHET keresni. 50 éves ismerősöm most jött rá, hogy a neten mindent megtalál ami horgászással kapcsolatos és neki kell. Pedig az első között volt internete a környéken. De e-mail és index olvasásnál eddig nem jutott tovább.

Ez részben rendben van, de ha egyszer utánanézel, hogy mi a haszna bizonyos tárgyak oktatásának, akkor a szakirodalom pontosan megadja ezt. Vagyis a matek a logikus gondolkodáshoz, a fizika a modellezéshez, a magyar a helyes önkifejezéshez, stb. Az ének pedig az élet öröméhez, ugye...

De ehelyett a tananyag és a tanárok csak megnyomorítják a diákokat és elidegenítik a tanulás örömétől.

Amiket említettél annak van értelme. Én a mostani rendszerről beszélek, és hogy milyen követelmények vannak. Biológiában van egy temérdek hasznos infó, helyette mit tanítanak: életjelenségek, az evolúció bizonyítékai, természetes kiválasztás, földi élet története, sejtmagnélküliek, sejtmagvas egysejtűek, szivacsok, populációk, DNS, RNS, öröklött/tanult magatartásformák és még tudnám sorolni, hidd el! Növényeknél az a legfontosabb, hogy hány szikűek, állatoknál fontosabb a laposférgek pontos felépítése, mint a tyúk, disznó, kacsa bemutatása (akár gyakorlatba is)? Véded a rendszert, de ez nevelte ki a lila boci meg tarhonyamag kereső embereket, akik semmilyen növényt nem tudnak termeszteni, semmiféle állatot nem hogy levágni vagy elkészíteni, de még megfogni se tudókat.
Földrajznál megint csak nem fogom felsorolni az "alapműveltséghez" tudni valókat, de nem arra mennek el az órák, hogy országokról nézünk videókat vagy kiselőadásokat. Ha ilyeneket tanulnák, nem lennék felháborodva, de sajnos ilyenektől szó se nagyon esik.

Ez azoknak is szól, akik ezzel az "alapműveltséges" dologgal jönnek.

[ Szerkesztve ]

mert aztán ezután ha még ennyi tanítás sem lesz, akkor nem 100ból egy ember fog tarhonyamagot keresni, hanem 100-ból 50.
Aztán meg mikor nem lesz éppen zinternet meg gúgli, állsz mint a f@sz a tér közepén, és nézel ki a fejedből. Minek megtanulni számolni, ha ott a számológép. Minek megtanulni olvasni, ha mindent felolvas neked a Siri.

Te szándékosan forgatod ki, amit mond, vagy csak simán nem érted?

Segítek: nem arról van szó, hogy nem kell tanítani, hanem hogy a felesleges bullshitet el kellene hagyni és helyette a hasznos dolgokat kellene oktatni, amire fentebb már írtak is egyébként példát (KRESZ, állampolgári ismeretek, vagy akár alapvető pénzügyi és jogi ismeretek stb.). Amiknek valóban van haszna az életben. Ha már alapműveltség és alapoktatás.

Az RNS/DNS részleteit és a sejtbiológiát pedig majd tanulja meg fakultációban az, akit érdekel a biológia, vagy majd olyan szakra megy. Átlagembernek totálisan felesleges.

[ Szerkesztve ]

Mert az iskolában esett is szó valaha a tarhonyafákról biosz órán? Ja nem.

Nagyon nem ezt írtam...
Leírtam, hogy mik vannak most, és mi lenne a szerintem jobb rendszer. Nem azt írtam, hogy ne tanuljon senki semmit, hanem azt, hogy hétköznapokban is hasznosítható anyagokat kellene feldolgozni.
Ez egyébként a fizikára, fizikára, kémiára még hatványozottabban igaz (bár nekem a fizika nem, mert a felé orientálódok --> sok mindent részletesen megnézek, tag majd fakt). Vagy csak nekem van az a vágyam, hogy értsem mit jelentenek a dobozokon a különféle feliratok?

*informatikára

Nem felesleges, mert így lesznek azok a tökéletesen segghülye emberek, akiket meglehet vezetni a homeopátiás ráolvasásos baromságokkal, meg olyanok amelyik argentínának szurkol az EB-n. Nem ájulok el annyira a nagy amerikai oktatástól, ahol az emberek fele azt hiszi hogy Európa az egy ország, texas akkora mint afrika.
Nem véletlen van az a mondás, hogy minél többet tudsz, annál inkább rájössz hogy mennyire keveset tudsz.
És hogy tudod meg hogy téged egyáltalán mi érdekel, ha nem is tanulsz róla semmit ?
Igen kell a kressz meg a főzés meg a csekkbefizetés tanítás, de más is kell.
Nem egységsugarú droidokat kell képezni. A való életben is csak az boldogul aki több mindenhez ért, a munkádban se mindig mondhatod azt hogy te azt nem csinálod, mert nem érdekel. Mondhatod, de valószínű a főnököd nem fogja díjazni, és keres másik embert akit meg érdekel és tud mást is.
Sokan sokféle matematikát használnak a való életben anélkül hogy tudná hogy éppen használja, geometriát, ismeretlen megoldást, ami szerinted bullshit.

Jól látod a rendszer hibáját.

Az angol szász rendszerben, 7-9 éves korban látszódik, ki milyen területen lesz sikeres.
Ezt úgy tudják elérni, hogy 6-8 évesen nem kész tényeket tárgyakat tanítanak. Hanem képességeket mérnek fel.
Foglalkoznak a gyerekkel.

Itt el is dőlt minden, mert míg a nyugati fejlett rendszerben 13-16 éves korra nagyjából le is tisztázódik, hogy mi is lesz a gyerekből, mit fog fősulin tanulni....addig itthon az általános utána fingja nincs senkinek mire lesz jó a gyerek. De még a középiskola vagy gimi után is ködös a dolog.
Ha bekerül valami főiskolára egyetemre, már jó lenne az irány, de gyenge elmaradott információt tanítanak.
Gyakorlat nulla.
24 évesen kikerül és ennyi.
Az angolszász rendszerben. fontos a gyakorlat és a fölösleges dolgokat mellőzik vagy legalább is említik és inspirálják rá a tanulót, hogy olvassa el tanulja önszántából.
modern eszközök, és információk.

Hemzseg a problémáktól a magyar oktatás.

1 apróság...látszólag a magyar gyerekek okosnak tűnnek 6-9 éves korukig...több a lexikális tudásuk...(ezt főleg a kiköltőző családok gyerekei veszik észre...)
De aztán az elmaradt képesség fejlesztés miatt el is veszti az előnyét az itthon maradt gyerek a nyugatival szemben.

Nem a biológia órán megtanítják hogy is működik az élet, és rájössz hogy a tarhonya nem a fán terem ...

@angyal:
Tehát 9 éves koráig döntsük el hogy kiből legyen orvos és kiből kőműves, nem hiszem hogy ez ennyire egyértelmű lenne.

[ Szerkesztve ]

A "segghülye emberek" többségében azokból lesznek, akiket az oktatás rendszer a maga rugalmatlanságával kivetett.

Páran itt próbálják a lexikális tudást védeni.
Meg így amerika úgy amerika...

Sajnos nincs igazuk vagy csak részben.
Az ameriaki oktatás süllyedőben van. Nem a rendszer miatt, hanem a hozott problémák miatt.
Sok a csóringer az állami oktatásban, és nem tudják szintrehozni főleg a nem fehér bőrű tanulókat, a szüleiktől látott tanult hozzáállás miatt.(drog fegyver, munkanélküliség)
Az elit fizetett iskolák, nál nincs iylen probléma se.
és még a
Egyébként a felemlegetett dolgok, k. nem számítanak.
Az ameriaki-t pont k. nem érdekli mi van európában.
A tudás nem minden. Ott nem az életükért küzdenek mint itthon.
Akkora egybefüggő nyelvterület még az egyes államok is, hogy az EU sehol nincs.
A saját világukat élik. Egyes államok akkorák mint németország és átmegy 2 másik ekkora angol nyelvű államon, és még az óceán parton sincs.
Azt gondoljuk, hogy milyen okosak vagyunk..mi kelet, vagy egész európaikat.
Nos nem.
nagyon is okosak az amcsik...a maguk módján, sokkal élhetőbb világot teremtettek maguknak, mit az európaiak.
Most hogy egy 300 milliós országban van pár lövöldözés.. elenyésző, legfeljebb az erőszakosság erőteljesebb.
Az is inkább a média és a közeg miatt a sok lőfegyver miatt.

látom nem érted...
Képességet fejlesztenek és felmérik kinek mit érdemes tanulni.
ez nem jelenti azt hogy ha mondjuk az jön ki hogy akit a történelem és a számok érdekelnek abból matematikus lesz, és nem lehet író.
Vagy aki rajzolásban tehetségesebbnek tűnik, abból festő lesz, de még lehet agysebész ,mert jó a finom motorikája.

Az senkiben sem merült fel, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz képest elenyésző a középiskola 4 éve?

Az iskola tanítson meg tanulni, ebben valóban hibádzik. Viszont a folyamatos "nyomásgyakorlás" hatására, rákényszerülsz olyan tárgyak tanulására is, amit nem kedvelsz.

Egyetemi tanulmányaim alatt sokszor éreztem azt, ha olyan tárgy volt, amit nem bírtam és nem voltam jó benne, nagyobb öröm volt végül teljesíteni, mint azokat amikben jó voltam, és önmagamtól is elvártam, hogy jól menjen.

[ Szerkesztve ]

Örök érvényű igazság: a minőség fontosabb mint a mennyiség.

Az egyetemet te választod, a középiskolát nem. Egyetemre nem kötelező járni, sokan ki is hullanak. (műszakin a 4-500 gólyából mondjuk 30-an végeznek kb évente).

A nyomásgyakorlás nagyon sok emberből nem vált ki megfelelő reakciót, nem véletlen tök betegek a nyugati társadalmak és egyre inkább váltják ki a "prés" és direkt stresszelés módszereket motiváló, vagy legalábbis direktbe nem büntető rendszerekkel. Főleg egy gyereknél csúszhat nagyon félre ez a fajta nyomásgyakorlás és fűnyíróelv, mivel egy gyengébb képességű gyerek, főleg ha olyan környezetből származik ami nem jutalmazza a tudást egyáltalán nem fogja jutalomként megérni, hogy nagy nehezen átvergődik valamin. Inkább úgy lesz vele, hogy hál istennek az életemben már nem találkozok ezzel a szarral. Pl az értő olvasás is ilyen, nem egy emberrel találkoztam akik nem hajlandóak elolvasni fél oldalnál hosszabb szöveget, ha sok múlik rajta akkor sem. Az efajta zsigeri tiltakozást pl pont kiválthat a középiskolai presszálás.

Amúgy nem kell feltalálni a spanyol viaszt, meg kell nézni, hogy az igazán jól teljesítő oktatással rendelkező országok mit csinálnak. Nézd meg a finn iskolarendszert, vagy a Hong Kong-it, teljesen máshogy működik mint a magyar.

Amúgy meg nem az számít, hogy 4 év, hanem az, hogy pont a személyiségfejlődés legérzékenyebb és legbefolyásolhatóbb szakaszában vannak a fiatalok ekkor. Így sokszorosan felerősödik az itt kapott impulzosok hatása.

köszi, hogy leírtad, ilyen tömören nem tudtam volna megfogalmazni..

a cikkhez:
soha nem érdekelt a történelem.. volt néhány rész, ami tetszett, de a számonkérésekre (gimiben) nem szívesen készültem, nem kötött le, magolás volt az egész. De nekem még ez is ment, 4-esre, 5-ösre mindig összehoztam. De nem szerettem. A dolgozatok mindig a lexikális tudásra mentek rá, ki volt ő, mit csinált, 10+évszámot magolj be, jelöld a térképen az alábbi helyeket, írj esszét ebben a témában. A világon semmi értelmét nem láttam.
Ha megnézel egy középszintű érettségit, a közelében nincs a fentieknek:
használj térképet, atlaszt az évszámokkal, kapsz forrást mindenhez. Érettségin arra kíváncsiak, hogy látsz-e összefüggéseket, vannak-e emlékképeid, gondolataid, tudod-e használni a kapott forrásokat, röviden: tudsz-e gondolkodni. Egy négyes érettségiért a két kezem összetettem volna, aztán 92%-ot írtam. Ma sem szeretek magolni, nem tudom felsorolni a magyar királyokat. De emlékszem korokra, ha beleolvasok egy történelmi témájú wikipédia lapba, akkor el tudom helyezni, egy dokumentumfilmet tudok értelmezni.

A gimnáziumok a világon semmi másra nem készítenek fel, csak az érettségire. Ez minden előnye és hátránya a dolognak.. ezért tanulsz biológiából a DNS-ről, az evolúcióról, a zöld szemesostorosról, és minden - számodra, és egyébként számomra is - tök érdektelen dologról. Mert a tanárnak az a dolga, hogyha bármelyik diákja az érettségi évében úgy dönt, hogy akkor ő bioszból érettségizik, akkor át kell mennie. Neki szerintem ez a felelőssége.

Visszatérve a törire: van egy ismerősöm, aki nagyon szereti a törit, és gyakran beszélgetünk vele korokról, időszakokról.. és bár nem vagyok annyira felkészült, mint ő, aki emelt szinten érettségizett (90%+), de tudok vele beszélni, vitatkozni, vannak gondolataim.. Ha valamilyen évszámban, konkrét tényben nem vagyok biztos, akkor igen, jöhet a wiki, google, akármi.. de nem engedhetem meg magamnak, hogy hülye legyek hozzá. De ez bármelyik másik tárgyra igaz: százalékot, kamatot számolni tudni érdemes; a sin-cos-t tanítani kell, mert ha később kb bármilyen fizikai számításnál előjön.

Amit írtál, hogy 5210 oldal.. most komolyan? Minden oldalt kb a negyedében össze lehet foglalni. Gyakorlati tárgyaknál (matek) a 80%-a feladat, mintapélda, hogy begyakorold. Bioszban, kémiában fele kép, fele magyarázó szöveg, hogy valamilyen szinten olvasmányos legyen, akár tanár nélkül is emészthető legyen (szvsz a biosz a legdurvább tárgy egyébként). Földrajzból nálunk nem térképet kellett magolni, hanem a gazdaságról, helyről, természeti adottságokról TUDNI.. Magyar irodalmat sok helyen tanítanak rosszul, ahogy a környezetemben hallottam, de nekem olyan tanárom volt, hogy az irodalom tankönyvet soha nem nyitottam ki, csak a szöveggyűjtemény + órai jegyzet elég volt mindenre. A négy évnyi nyelvtan anyag 1 db 60 lapos füzetben elfért, pedig minden órán leírtam amit kellett. Az ének tankönyvről nem ejtenék szót: 70% kotta, dalok, a maradékban némi életrajz a zeneszerzőkről, amiből a tanár örül, ha annyit megjegyzel, hogy milyen származású volt. A hangszerek felismerése képekkel még elég erős követelmény lehet. Mindezt heti 1 órában.. (Zongoráztam, szolfézsre, majd zenetörténetre jártam, és 12 éve éneklek énekkar(ok)ban, jelenleg mérnökinformatikát hallgatok, ha esetleg érdekes. Szóval számomra nem volt szenvedés a heti 1 ének..)

Vesszőparipám az informatika oktatás, ami ilyen címszó alatt megy, az a titkárnő képzés kategóriáját karcolja; erről már sokan sokat írtak máshol, inkább hagyom is.

Értem a gyakorlati dolgok hiányolását, de: ha érdekel teszem azt, a főzés, akkor ugyanúgy megfogod a Google barátod kezét.. miért lenne fontosabb ezt oktatni, mint bármi mást? A pénzügyeket még valamilyen szinten értem, annak valóban lenne értelme, adók, kötelezettségek, fekete munka stb.. De a számlabefizetés? Nem is értem.. Ha érdekel, megkérdezed a szüleidet, hogy hogy megy, elkíséred a postára, megnézed velük a netbankot.. Sárga (rózsaszín) csekk kitöltést nekünk általánosban tanítottak, meg levél címzést is, magyar órán. Évi két levelet ha címzek, mindig megnézem neten
A főzést anyutól, nagyitól kell megtanulni, a barkácsolást, szerelést aputól; ha ennél mélyebben érdekel, bármi, akkor IN-TER-NET. Nem várhat mindent készen a kezébe az ember, főleg nem egy iskolától.

Az érettségi olyan, mint a bárányhimlő: át kell esni rajta (minél hamarabb ), aztán nekiállni tanulni, azt, ami érdekel, amiben jó vagy. Plusz azt, amit muszáj: az életet.

szerk.:

(#35) nemlehet

Nem bántom a finneket, lehet tőlük tanulni, csak ezt nemrég olvastam..
Egyébként egyetértek, nagyon sok ismerősömre rettenetes hatással volt a nyomás, sokkal rosszabbul teljesítettek dolgozatokon, vizsgákon, mint amennyire felkészültek voltak.. és a "most láttam utoljára ezt a könyvet" felfogás, jegyzet és könyv égetés is jellemző volt egyeseknél.

[ Szerkesztve ]

A középiskolát ugyanúgy te választod, sőt mostmár nincs kötelező általános iskola sem, máshova is beírathatod a gyereked, nem kell a körzetnek megfelelő.
Az meg megint más az, hogy szar a tanári kar, és nem tudja megszerettetni a tudásvágyat a gyerekkel.

Amerikát lehet emlegetni, de azt is vedd hozzá hogy olyan rendszer van, hogy nem kell a "tudás" mert pénzért megveszi a szakembert, importálja az "agyakat". Amerika nem a tanulmányi struktúrája miatt sikeres, hanem azért mert megteheti azt hogy a világ összes pontjáról magához szívja pénzzel a tudósokat. Így persze el lehet lenni a magad kis világában. Kelet-erurópa, magyarország ezt nem teheti meg ...

Nekünk földrajzból a Szovjetunió 1972. évi bauxit kitermelését kellett tudni. Az aztán tényleg hasznos.

Az utolsó bekezdés mennyire igaz rám is.. a szóró tárgyak teljesítése, amitől mindenkit kiráz a hideg. Amikor az megvan, akár csak egy kettesre is, mennyivel nagyobb öröm, mint a könnyen megszerezhető hármas-négyes egy érdekesebb, számomra könnyen tanulható tárgyból..

Hát persze, azért nem fog valaki hinni a ráolvasásban, azért nem lesznek segghülyék, mert 15 évesen sejtbiológiát tanítanak nekik, meg 600 féle kémia képletet, hát hogyne. Meg a kötelező olvasmányok is rohadt izgalmasak és érdekesek, kb. pár millió érdekesebbet/hasznosabbat olvashatna helyettük a gyerek, de az nem számít, mit szeret, miről tudna elemzést írni, miről tudna mesélni, megosztani az élményeit, akkor is az Egri csillagokat fogja elolvasni, ha beledöglik is, mert arra neki szüksége van és különben segghülye lesz. *sóhaj*

[ Szerkesztve ]

Nekem nincs komolyabb bajom a történelemmel, csak azt nem értem, hogy miért vesszük a görögöket meg a rómaiakat annyira részletesen, ha ennek rovására nem érünk el napjainkig. A. két világháborúba is csak bele-bele kapunk.

Az érettségi pedig fordított értelmet nyer mostanában. Szerintem nem az érettséginek kellene alakítani, hogy mit tanulunk, hanem a négy év alatt tanultakat kellene összefoglalnia. 4 év anyagának témazárója. Anyagokat se úgy tanulunk, hogy ami benne van leírjuk, a többi meg megy a bajba. Sokkal inkább leírunk dolgokat, és ami fontosnak van megítélve, az benne lesz. Összefoglalva: ne a érettségi szabja meg, hogy mit veszünk 4 évig, hanem a 4 év tananyaga legyen az érettségiben. Ebből az következik, hogy ha a tananyagot megváltoztatják, akkor az érettségi is meg fog változni, ergo értelmetlen dolog erre hivatkozni.
Visszatérve a történelemre, kedves kormányunk bevezette, hogy a történelem érettségin nem lehet atlaszt használni (2018-tól ha jól tudom). Nem tudom, hogy emiatt háttérbe szorul az évszámos, vaktérképes feladat, és téma kifejtés meg esszé írás lesz előtérbe helyezve, mindenesetre így most ez elég nagy cumi (főleg úgy, hogy nem mondanak róla semmit). Épp nem rég panaszkodott az egyik szakos tanár, hogy azt se tudja, miből készítse fel a lurkókat, mert neki sincs semmilyen információja a feladattípusokkal kapcsolatban. Tehát most vaktában készülünk...valamire.

Én is eltudom helyezni a dolgokat, heti 2-3 órát mindig vitatkozunk (néha még többet ) ezekből, de sok dolgot netről vagy könyvekből olvasok, mert nagyon sok dolgot egy az egyben átugrunk. Sok helyet ismerek, ahol a rómaiakról több minden van leírva jegyzetbe, mint mondjuk Kossuth vagy Széchenyi életéről, munkásságáról, forradalomról és áprilisi törvényekről. Ez elég elszomorító...
Azért meg szerintem ne szívjon senki azon a diákon kívül, aki az utolsó évben dönti el, hogy akar biológiából középszinten érettségizni.

A matekot ne keverjük ide, mert az mindenhez kell! Nincs olyan, amihez ne kellene. Iskolába van egy plakát, azon fel van sorolva kb. 100 szakma, és fel van téve a költői kérdés, ezekhez szerinted nem kell matek?
Nyilván az 5120 oldalt kis méretű könyvre értettem, annyi lazán van a nyers szöveg.
Szerinted amúgy miért írtatok jegyzetet füzetbe a könyv használata helyett? Azért, mert az irodalom (+nyelvtan) könyv egy használhatatlan rakás szemét. Örülj, hogy neked is olyan tanárod volt, aki a füzetbe leíratta a lényeget...nem mindenkinél van ez így!
Énekből nálunk magasabb a követelmény, mint pl.: irodalomból, nem hiába írtam azt, amit. Annak megint csak örülhetsz, hogy rendes volt a tanárod, nálunk nem az.

Az informatikára tényleg nem írok semmi, egy nagy vicc az egész.

Én feltudok adni bármilyen levelet, ki tudok tölteni bármit. Itt most azon van a hangsúly, hogy hetente 1 órában nem lenne okos megoldás ezt megtanítani a gyerekeknek, mint pl.: Bach életét részletesen átvenni? Nem azt mondom, hogy ez legyen az elsődleges célja az iskolának, de heti 1 órában ráférne mindenkire...
Én még nem voltam bárányhimlős, lehet ez a baj akkor.

adrian360: ettől függetlenül a középiskolába kötelező járnod, egyetemre meg nem.

[ Szerkesztve ]

Gimnáziumban a magyartanárom emlegette, hogy "fiúk, ne legyetek jegyrabszolgák". Akkor még nem tudtam felfogni, mi a jó életet magyaráz ez, ha a jegyeink határoznak meg az iskolában? Na, most egyetemista vagyok, és nem győzöm emlegetni a magyar tanárom, akinek már akkor igaza volt mikor én még ezt nem tudhattam..

Hát jajjúristen kiestek az első 10-ből Máshol meg ugyan úgy top 5-ben vannak. Tudod ezek a brit tanulmányok néha elég vicces következtetésekre jutnak és a leggyakoribb kifejezés bennük az "összefüggésbe hozható". Nem az "egyértelmű kapcsolat van"... Ez ilyen nesze semmi fogd meg jól. Nem mellesleg a gyerekek teljesítménye is fluktuál, ahogy sportban is vannak aranygenerációk, úgy az oktatásban is lesznek okosabb gyerekek.
Plusz ugye a mintavétel.... Az is nagyban tudja ám befolyásolni a dolgot, elképesztően torzítja az eredményt. Persze én sem gondolom, hogy a finn oktatás tökéletes és mindent 1-1-ben le kell másolni, de azért a 20 éve szállított jó eredmények elég beszédesek. És abban megegyezhetünk hogy a magyar rendszer meg elavult és szépen tolják pont az ellenkező irányba.

Nem vagyok szakértő, így a saját gondolataimat és tapasztalataimat tudom megfogalmazni.

A digitális berendezések, valamint ezek használata teljesen háttérbe szorul.

Informatikát kivéve minden téren ellenzem a modern digitális eszközökre való váltást. Rettenetesen elkényelmesíti az embert és elvonja az igazi tudásról a figyelmet és a hangsúlyt. Nem mellesleg az írás egy végtelenül fontos eszköz, mert ezzel kezdődik(ött) el igazán a tanulás. Ez már önmagában egy önálló komoly tudomány ág, ami értelmet és figyelmet igényel. Dühös is vagyok, hogy már nem osztályozzák a helyesírást. Nem beszélve arról, hogy amikor matematikát és fizikát tanultam, egy legutolsó rongyos füzet lapjain sikerült levezetni a különböző képleteket és folyamatokat. Semmi nem kell hozzá, semmi olyan, amit egy digitális eszköz pluszban nyújtani tudna, csak egy papír, egy ceruza és az értelem.

Az már más kérdés, hogy amire én emlékszem infó az egy kalap kakit nem ér. Kapásból szó sem esett másról, mint a windowsról már ha egyáltalán tanítottak valamit.

Mindenki ugyanazokat a tantárgyakat tanulja, függetlenül az érdeklődési körétől.

Gondolom tisztában vagy mi a különbség a gimmnázium és a szakmunkásképző között. Egyébiránt vannak fakultációk, amik a választott irányt hivatottak erősíteni.

Így körülbelül heti 40 óránk van, ami figyelembe véve azt, hogy ennek a felére egyáltalán nem lesz szükségem az életben, és nem is érdekel, elég sok.

Nem akarok youtube-s videókat linkelni, hogy mennyire is buták az emberek. Ezeket ráadásul a való élet is igazolja. Ezen még inkább rontani akarsz? Nem jó dolog ismerni a Vivaldi négy évszakot, tudni azt, hogy miért kell a kukoricát címerezni, avagy hogyan is készül a gyerek? Az utóbbi megint egy külön szégyen, hogy itt Magyarországon van egy komoly réteg, akik máig el nem tudják képzelni, hogyan készül a gyerek. Esetleg azt, hogy mi az a mészkő és miért vannak benne barlangok? Nem beszélve arról, hogy ki tudd számolni, hogy "1,5 tégla 90 JMF, akkor hány forint 8 tégla?" - számológép nélkül - és hasonló magasröptű dolgokat? Elárulom, hogy az utóbbira az osztályom fele képtelen volt kiszámolni érettségin!

Ha rajtam múlna komolyabb matematika oktatás folyna az iskolákban. Az itt szerzett - nem technikai - tudás az összes többi tudományágra igenerős hatással van.

Ez csak a gimnáziumra levetítve megközelítőleg 5120 oldal...és ez csak az alapműveltség? Ennyit kellene megtanulnunk négy tanítási év alatt?

4 év alatt ez nem is sok. A női agy ennél sokkal bonyolultabb.

Amit nagyon hiányolok a gyakorlati, hétköznapi dolgok ismerete pl.: főzés, számlabefizetés stb..

Nagyon sokan elfelejtik, hogy nem az iskola neveli a gyereket, hanem a szülő kötelességének kellene lennie. Ebbe beletartoznak a hétköznap használt tudás átadása is és itt nem kellene megállni abban, hogy "Köszönj Pistike a bácsinak!" vagy "Pistike, mondtam már neked, hogy késsel és villával egyél", hanem a napi életben előforduló dolgokat is átadja a szülő a gyerekének pl. bankiügyletek és befektetések, szerződések, betegségek és azok gyógyítása, környezettudatosság, egészéségtudatosság, párkapcsolat, politika, főzés, takarítás, barkácsolás, stb.

Az életben rengeteg olyan dolgot kell az embernek megtenni, amit nem szeret, sőt egyenesen utál. Ezt vagy elfogadod és lesz egy boldog életed, vagy harcolsz ellene és valahol rád fogja nyomni a bélyegét.

Az egyetemnek nem is az a célja, hogy az aktuálisan éppen elérhető technikai dolgokat tanítsa, amit lássuk be, hogy abszolút képtelenség lenne. Az egyetem gondolkodást ad át lásd pl. a sok matekot.

Szóval az is csak tanulni tanít meg.

De nem is akárhogy és ez a lényeg. Az igazi tudást, ami neked a munkához kell azt neked kell saját magadtól megtanulni.

bár én műveltnek tartom magam bizonyos szinten, de azt nem az iskolában szereztem. na jó kizárólag a történelem, mert azt a tanár érdekesen tudta tartani, engem meg kifejezetten tetszett. minden más lényegeset megtanultam magamtól, mert rengeteget olvasok. Könyveket nem szeretem, de interneten különböző ismeretterjesztő cikkeket tonnaszámra olvasok naponta.

Az, hogy mi a kovalens kötés, meg a rendszertan, meg áramlás törvénye mi a bánat, elfelejtettem akkor, mikor elhagyta az utolsó hang a tanár száját. Valamilyen csalással átestem ezeken a csuda izgi tárgyakon mindig. (Pedig fater vegyészmérnök - sosem dolgozott szakmájában)

A történelemről lehet beszélgetni, mert át lehet kötni a jelenvilág eseményeire, nem mellesleg egyetemen egyszer egy tanár kérdésére válaszolva így kaptam 9 . héten megajánlott 5-öst. Aznapra legenda lettem az egyetemen

Az éneket betiltanám, a rajzzal együtt. Az hogy ki volt Kodály, meg Bartók etc etc beleiktatnám a történelem órába. Nálunk az ének és a rajz a tanár szétszopatásáról szólt, és az ofő sem mondott semmit, mert szerinte is felesleges. Csak annyira kért minket, hogy legyünk szolidabbak. Matek: végigpuskáztam az egész gimnáziumot , érettségi kettes (minden más 5-ös) . matek 1-2 egyetemen vizsga 4-es. lehetett érteni, valamennyire érdekes is volt, így meg lehetett tanulni. mondjuk többet tanultam egy vizsgára, mint a gimnáziumban 5 év alatt.

Maga a közoktatás színvonala tényleg a vicckategória, 2 éve kerültem ki belőle, imádom. Ennek jelen formájában semmi értelme, a jegyek nem mutatnak semmit, ahogy az érettségi sem. Ofő mindig azt mondta, hogy a 4-es osztályzat egyetemen már a kettesre sem elég. Persze nem is érdekelt, na meg nem is lett igaza. Engem az motivál, hogy sok pénzt fizetek, szóval nem kéne kiesni. Meg is van az eredménye, felvettek arra a specializációra amit nagyon akartam, velem együtt sokan mások, viszont kevés a férőhely.

Érettségi: ott az járt az eszemben, ha az anyósnak 3-asra sikerült az érettségi, akkor én lemegyek Balatonra és megnézem a Walking Dead összes évadát. Érettségi napján megnéztem milyen tételek vannak, bementem 5-ös 5-ös ...... Csak figyelni kellett órán, ennyi. Aki meg bír bukni éreCCSégin, az .... hát hogy is mondjam.... paradicsom nélkül kérem a gyrost, kólával jég nélkül.

#buherton egyet értek veled. nálunk a magyar tanár osztályozta a helyesírást és nem is irritál annál jobban semmi sem, mikor valaki egyáltalán nem ismeri a heJesírás szabályait. tényleg csak elkényelmesít ez a sok digitális szar, ezt magamon is érzem nagyon. Csak az a helyzet, hogy én már megtehetem, mert én normálisan tanultam anno.

[ Szerkesztve ]

Sok gond van az oktatással, de nem feltétlenül ezek.

Bizonyos mértékű műveltség kell. Én találkozom 9-10 éves gyerekekkel, akik nem értik, mit jelent az észak, dél, kelet...
Ők mit választanának, főzés óra?

Jah. Egyébként jogos, hogy kevesebb elméleti és több gyakorlati tudás kellene. Kevesebb óra stb. Ezekkel már foglalkoznak is egyébként.

Ami sokat javítana, az a költségvetés megtriplázása. Jah ezzel kéne kezdeni, igen.

Több digitális tudás szvsz felesleges, ami van azt kellene jobban beilleszteni.

Miért több énekórától és a novellaelemzéstől fogja tudni a gyerek merre van észak?

Meg amúgy nem mindent az iskolának kell megtanítani. Nem lehetséges. Meg amúgy is van aki egyszerűen képtelen felfogni az égtájakat. Más meg 8 évesen simán tájékozódik egy térkép alapján. Nem egyformák a gyerekek és éppen ezért már korán kéne őket hagyni döntéseket hozni (persze némi irányítás mellett).

A digitális tudás a jövőbeni sikeresség záloga, napi szintű probléma a digitális írástudatlanság. Pl az ügyfél aki amúgy tök jó szakember nem tud kicsomagolni egy ZIP fájlt, vagy nem tud letölteni egy fájlt felhőből. Aztán megy a szívás vele. Olyan is volt aki egy pendrivon postán küldte el a tervrajzokat, mert képtelen volt át e-mailezni....
Sokan azt se tudják, hogy a wifi nem egyenlő az internettel, és ha van wifi de "nincs benne net" akkor képtelenek megérteni. Az informatikusunk gyakran panaszkodik, hogy még a hibát is képtelenek bejelenteni neki, mert azt se tudják elmondani mi nem működik. Röpködnek a "fénykábel" meg "mutató izéke" meg az "tudod az a biszbasz izé" típusú kifejezések. Lehet, hogy mai gyerekek telefonnal kelnek fekszenek, de az alapfogalmakkal nincsenek tisztában.

"Sok gond van az oktatással, de nem feltétlenül ezek.

Bizonyos mértékű műveltség kell. Én találkozom 9-10 éves gyerekekkel, akik nem értik, mit jelent az észak, dél, kelet... "

Mondjuk ennek kevés köze van az oktatási rendszerhez

(#48) nemlehet ígyvalahogy

"Ami sokat javítana, az a költségvetés megtriplázása" Ami még többet segítene, ha a tanároknak lenne joguk egy kicsit rendet tenni. Na nem a gyerekek, sokkal inkább a szülők közt.

[ Szerkesztve ]

Talán ilyen hülye logikai gubancokat se fognak csinálni.

"Meg amúgy is van aki egyszerűen képtelen felfogni az égtájakat."
Ehhez már középsúlyosnak kell lenni. Ahol a nap felKEL, az KELet. Éééééted???

"egy ZIP fájlt, vagy nem tud letölteni egy fájlt felhőből."
Erre 1-2 év het 2 órás normális képzés tök elég. Én a 90-es évek végén jártam középiskolába, ott normális tanárnál ennek a 10x-esét tanultuk meg könnyedén 2 év alatt.

"Lehet, hogy mai gyerekek telefonnal kelnek fekszenek, de az alapfogalmakkal nincsenek tisztában."
Ez így igaz. Alapfogalmakat kellene tanítani, de sokszor a digitálisan tanuljunk egyenlő azzal, hogy simogassuk a tenyerünket minden órán.

(#49) doeeg:

Alsó tangozaton tananyag. A nebulók meg mennek kirándulni, akkor meg lehetne nézetni, nem?
De a hány napvan egy évben még 4. osztályban is hiányos. Agyrém.
Nem, a szülő nem fog ezzel foglalkozni 98%-ban.

"a tanároknak lenne joguk egy kicsit rendet tenni. Na nem a gyerekek, sokkal inkább a szülők közt."
Ez igaz, sajnos sok esetben még a hivatalnak/hatóságnak sincs erre ereje, bátorsága. Még ha joga lenne is.
Lóg a gyerek az iskolából? Hopp ugrott a csp.