Jaja, kommersz lett. Amolyan 12 egy tucat. Sima populáris rock. Pl. az Amaranth egyes részei simán elmennének akár Roxette-nek is. Népszerűbbek lesznek az új számaik, akár mainstream tv- és rádióadók is simán lenyomják őket, de a különlegesség kiveszett belőlük. Mondjuk a zenei kommercializálódás még Tarja alatt, a filmzenékkel kezdődött meg; ezt most csak betetézte a szép, de nothing special új énekes.

Általában, aki undergroundabb metált hallgat, az előszeretettel fikázza a befutott bandákat, mint pl. a Metallicat.

Nightwish énekesnője még sokadik hallgatásra sem tűnik rossznak számomra, dehát ízlések és pofonok.

Britney, Tokio Hotel, Avril, Christina? Ez olyan, mintha a Metallicát hasonlítanád Bódi Gusztihoz
Az Evanescence párhuzam már alakul... de még az is nagyon messze van. Inkább talán Within Temptation, ratyibb énekkel.

Na igen, ez nagyon így van... bár a Metallicát spec. én se szeretem különösebben, de ez tényleg jelenség, hogy az ilyen ember egy idő után lehány mindent, ami nagyobb kiadó keze alatt kerül ki. A kedvencem az, aki már akkor fikázza, ha a jó minőségű stúdióhangzása van egy albumnak

Rozsaszin divattermek mindegyik, kulonben jovo idot hasznaltam, tehat ez csak a folyamat kezdete, de a felsoroltak koze valo degradalodas a vegallomas. Jo, Evanescence sotetebb rozsaszin. Csaj hangja nincs egy kategoriaban Sharon Janny den Adel hangjaval, nagyon nincs. Inkabb Avril hangjaval, bar az se biztos...

mod: most vettem eszre a ratyibb enek megjegyzest, stornozd pls a csaj hangjara vonatkozo par szot.

Én mondjuk eleve nem voltam oda soha a Nighwish féle power-gothic zenéért, és ennek elsősorban Tarja operaénekbe hajló vokalizálása volt az oka. Tudom, sokak szerint ettől volt különleges..nekem inkább idegesítő. Az új lemezt végighallgatva néhány számtól eltekintve tucattermék-szagú, az ének viszont kellemes végre valahára.
A metal színtéren viszont náluk túlértékeltebb zenekarról nem tudok

Sztem az uj csaj semmilyen szempontbol sem erhet Tarja nyomaba. Ha a tobbi tagnak van egy kis esze, a kov. album elott le fogja cserelni ot. Ezt az albumot me'g eladja a nev (Nightwish), a kovetkezonel SZVSZ ez mar nem fog mukodni ezzel a csajjal. Ki a fenet erdekel, ha egy Tarja-klon lesz az utodja? Az szamit csupan, hogy visszahozza a jol megszokott stilust es fokepp a lenduletet. A lassu szamokhoz ez az uj csaj is jo lenne, de a gyors szamokhoz nincs lendulete es karaktere a hangjanak, a zene elnyomja sok helyen a hangjat...

Jegyek már kaphatóak, 6k áron, és december 1-től lesz 6.9

Kössz az infót, közben megjelent egy koncertbeszámoló és videók (a régi számokkal is) a múltkori álneves meglepetés koncertjeikről

Van azért néhány nu metál zenekar, akik jobban fel vannak / voltak kapva.

Unfortunately, she was less successful with the 3 Wishmaster songs, due to her very different vocal technique - and that were the only moments I missed Tarja. -> itt a problema, hiaba jobb tegyuk fel par masik szam, ami nem megy azt nem fogjak koncerten eloadni, kar.... Fieryvel kell egyetertsek, vagy ez vagy sullyeszto.

Hát nem tudom. Amikor sokaknál a metal a Nightwishnél és a Tankcsapdánál kezdődik, az azért szíven tud ütni
Nem beszélve arról, hogy a metalkoncerteken 80%-ban ilyen pólókban/pulóverekben vannak az emberek.

Nem gond az ha sokan járnak..sőt, némelyik gótikus kinézetű csajt szemügyre is szoktam venni

(frissítettem az írást a világturné indulás, az álneves fellépések és az itthoni jegyeladás pontosításával)

No egy hétnyi ismerkedés után már kezd nekem is kialakulni a véleményem róla, úgyhogy leírom. Összeségében tényleg elmondható, hogy könnyedebb (és így valószínűleg még populárisabb is, amit sokan nem szeretnek) lett mint a korábbiak, többször tér el a megszokott számfelépítésektől, hangszereléstől, stílustól. Egyrészt Anette hangja is "hétköznapibbnak" számít mint Tarjáé volt (meg melegebb, "vidámabb"), másrészt Tuomas folytatta az Once-on is már elég erős filmzeneszerű, nagyzenekaros elemek beépítését ugyanakkor azt azért közel se mondanám, hogy zeneileg sablonos lenne. Két számnál (The Poet And The Pendulum, 7 Days To The Wolves) is olyan érzésem volt mintha egy kicsit zúzósabb rock musicalt hallgatnék (amihez passzol is Anette hangja), szólók, duettek, refrén, átvezetések (még azt is el tudtam képzelni, ahogy az átvezetések közben átalakul a háttérben a szinpad ). Az Amaranth, Bye Bye Beautiful, Cadence Of Her Last Breath a slágervárományos rádióbarátabb számok (azért a Danubiuson valószínűleg továbbra sem kell őket keresni), a Bye bye-t kicsit a csűrdöngölő Wish I Had An Angel egyenes ági folytatásának érzem, és a Cadence-nél a legerősebb talán az Evanesence hasonlóság (pláne, hogy nekik is volt egy "My Last Breath" számuk ). Az egyik kedvenc nálam is a Sahara, a keleties dallamok it is visszavezethetőek min. a Sirenig az előző albumon. Marco számai is bejönnek, a Master Passion Greed speed/trashes zúzását jól megdobja a kórusos refrén, az Islanderben pedig a nyugodtabb, folkosabb stílust is hangulatosan hozzák (a középtempós instrumentális Last Of The Wilds is elmegy). Amin nekem nem teljesen jött be az a Whoever Brings The Night, Anette torzított énekhangja jó, de a refrént szerintem nem találták el annyira jól. (Ebben cimbalom van a háttérben 2:34 környékén? A Saharában is volt egy kicsit). A "maradék" három (For The Heart I Once Had, Eva, Meadows Of Heaven) lírikus/balladaszerű stílusát eleve nem kedvelem semmilyen zenekartól sem, úgyhogy itt sem tudtam megbarátkozni velük, de ez is inkább személyes izlés kérdése. A Meadows Of Heaven különösen tucatszámnak tűnik, igaz, hogy a Nightwish még nem csinált ilyet, viszont sokan mások már igen.

Összeségében számomra ha nem is teljesen, de pozitív a dolog vége, ha figyelembe vesszük a váltást meg az ezzel járó hercehurcát és azt, hogy eleve már némileg könnyedebb stílusként érdemes vizsgálni (maradt elég a súlyosabb fajtában így is, épp a változatosság a jó). Nem hiszem, hogy jobban sült volna el (pláne hosszú távon) ha Tuomas a rajongói igények alapján kerített volna egy Tarja klónt (érdekes lenne megtudni, hogy kik voltak még a jelentkezők), és csak a korábbi önmagukat ismételte volna. (Az akkori levélben leírtak alapján arról szerintem felesleges beszélni, hogy nem kellett volna kirúgniuk Tarját. Épp az lett volna egyszerűbb, népszerűbb út ha nem teszik meg, közben meg a háttérben már egymásra nézni se bírnak.) A zenekar előrehajtója a korábbiakban is az volt, hogy mertek változtatni és eltérni másoktól és saját maguktól is, most ugyanezt teszik, ezúttal éppen a könnyedebb irányba (azért Britneyéktől továbbra is igen messze állnak), de legközelebb ugyanígy lehet, hogy éppen súlyosabbak lesznek. Az meg, hogy Anette-nek nem fekszenek a Wishmaster számai sem zavar különösebben, van azokon kívül is elég (nem annak az albumnak a turnéja van), ha meg mégis arra vágyom meghallgatom az eredetit. (Az is sokadrangú kérdés egy normális zenekarban, hogy szebb-e vagy sem mint Tarja, itt nem Kozsó a főnök )

(A Within Temptationos összehasonlítással egyetértek (csak ők meg zeneileg voltak sokkal sablonosabbak), a zenekar túlértékelésével sem (mivel továbbra is csak ezen a szintéren ismertek), azzal meg sehol nem találkoztam eddig, hogy Jukkát sztárolnák..)