Dettó :-)
_temp, hogy első mappa legyen a D-n, C az csak az ssd, nincs más, csak a win+programok. Játékok a D:\games alá mennek. A _temp-en belül van sound, pics, sftw, utóbbiból kerülnek a d:\download alá, ahonnan többet soha nem használok semmit, cserébe még Arachne telepítő meg a régi dos-os autoexec és config fájlok, a hangkártyához és hálókártyához a bejegyzésekkel :-)

Más. Most, a gyors internet korában hogy álltok a lokális pornótárolással?

Én két ilyen becsípődést tudnék megemlíteni saját házam tájáról.

Amikor kezdtem az PC-s pályafutásomat (’94-95, 386 DX40) nem nagyon voltak még magyar kiosztású billentyűzetek, vagyis elképzelhető, hogy volt, de nekem az első billentyűm angol kiosztású lett. Ez a DOS alatt nem volt probléma, de később, amikor már otthon is és a melóban is Win 3.1 alatt tevékenykedtünk, még mindig az angol billentyűzetet püföltem. Ebből annyi maradt meg, hogy a saját gépemet magyar 101 gombos kiosztású billentyűzettel vagyok csak képes használni, tehát az Y a T mellett, a Z az X mellett lakik, és a 0 helyén lakik az Í betű. Egyszerűbben fogalmazva magyar QWERTY. Mivel az élet rákényszerített, hogy gyorsan gépeljek (nem a klasszikus gépírói felállással), így kb. már ösztönből írom a gy, ny, ty, sz betűket, amik csak ennél a kiosztásnál sikerülnek helyesen.

A másik heppem szintén a teljesítmény, erőforrás gazdálkodás területéről van. Amikor megjelentek az operációs rendszerekben a vizuális effektek, rögtön kikapcsoltam őket, mondván, ne fogják vissza a gyors megjelenítést. Listák, simított görgetése, megnyíló ablakok animálása, menük ki- és beúsztatása, stb. (A Win10 alatt Speciális rendszerbeállítások/Teljesítmény/Beállítások útvonalat végig járva jutunk el hozzájuk) Sőt az XP-t, de még talán a Win 7-et is lebutítottam grafikailag olyan szintre, mintha W98 lenne (Classic skin). Úgy voltam vele, hogy nekem ezzel dolgoznom kell (tehát ha úgy tetszik ez egy szerszám) jó és gyors legyen, ne szép.

Hát ennyi.

[ Szerkesztve ]

mindig mindent terminálból, parancssorból.

jelzem: az 5T az floppy

Az első pc-m ben (AMD 5x86 133MHz; KMS-4-1 alaplap; 8MB RAM -EDO; S3 Trio VGA) nem működött a hangkártya, Gravis Ultrasound (Classic) nem volt hozzá megfelelő driver, így nem volt hang és megszoktam hogy a PC hangtalan. Bár vettem utána a gépbe egy SB128 -at később, amivel már működött, de a gép hangját mindig lenémítottam, és azóta is lenémítom az összes gépet, illetve kikapcsolom a hangszórókat amihez odakerülök, csak akkor kapcsolom be ha játszom, vagy valamiért szükségem van a hangjára. Meg akarok nézni egy videót, hangszóró bekapcs. Vége a videónak, és mondjuk fórumozok, vagy olvasok, hangszóró kikapcs.

[ Szerkesztve ]

Megviselt a 386, szükségtelenül erős processzoraim vannak azóta.

Apropó hangkártya! Végigkísérte az összes asztali gépemet, mindegyikbe szépen beletettem, ahány csak volt! Akár volt az alaplapon hangkártya akár nem, a Sound Blaster mindig belekerült a legutolsó PCI -csatiba. Még mindig megvan, csak most notebook -ot használok, de ha összeraknék új asztali gépet, abba is beleraknám.

2+2 TB-ról csökkentettem 120 GB SSD-re a tárhelyet és a 20 év alatt összegyűlt hulladékot töröltem.
Sokkal jobb érzés

Az emberek berögzültek amellett hogy a telepítési adathordozó elkészítése csak valami külső programmal lehetséges. Ez az XP idején így is volt: eleinte DVD író, aztán pendrive író spéci progik. Ez a beidegződés még ma is tartja magát sajnos.. Pedig mi se egyszerűbb mint UEFI-hez telepítő pent készíteni. (külső progi nélkül)

A másik: screenshot. (csak egyetlen ablak, nem teljes képernyő)
Itt is sokan azt hiszik win9x-XP óta hogy ehez kell valami külső 'program'.. Hát nem kell. Ott a beépített Képmetsző.
És ma már a (uefi)biost se kell fényképezgetni. 1gombnyomás és arról is készülhet a screenshot.

végigolvastam a kommenteket és azt kell hogy mondjam, változékony ember vagyok, mert a felsoroltak közül kb semmi sincs meg.
annyi hogy ritkán szoktam törölni, de az is egyszerűen azért, mert olcsó a tárhely és így is rengeteg a hely a gépen.

ikonok az én asztalomon sincsenek, de nem azért mert bármilyen erőforrást elvinne, hanem mert értelmetlenül lassú a használatuk. Start gomb / Alt-F2 (OS-től függően) -> bepöttyentem az első pár karakterét a program nevének -> Enter. mire ez megvan, az egér még csak félúton volna az asztalon az ikon felé.

[ Szerkesztve ]

Húúú- A régi beidegződések. Én még C64-el kezdtem, azután egy C128-volt. A PC-s korszakomat egy 386 DX40 -el kezdtem, már nem emlékszem, hogy milyen alaplap volt, de rá volt integrálva ez a proci, külön volt a
coprocessor, és egy jumper segítségével ki lehetett választani, hogyha beleraktam egy 486-os processzort. Az első ilyen procim egy 486 SX40-es volt ugyan ebben a lapban. 240 megás vinyó volt benne. Ezért total commander mindíg van a gépemen, akkor norton commandert használtam, és 6-os dost, majd arra telepítettem a win. 3.1-et.
Azta milyen idők voltak.

Nekem nincs különösebb. Az automatikusan futó rendszer folyamatokat kikapcsolom.
De mondjuk a C: D: E: meghajtó betüjelét nem válatoztatom, már megszoktam.

Így már eszembe jutott egy fix berögződés, még a DOS időkből.
Csak 2 paneles fájlkezelővel szeretek dolgozni. Nagy önuralom kell valami Windows intézőhöz, Nautilus-hoz, Thunar-hoz, akármihez.

Nálam is hasonló, főleg, hogy olyan sok oprendszeren dolgoztam már, hogy nincs is értelme nagyon beleszokni dolgokba.

Persze azzal egyetértek, amit bambano írt, vagyis éljen a command-line és az alacsony szintű logok de leginkább azért, hogy közelebb férkőzzek a gép lelkivilágához...

A játékok parancsikonjai az asztalon mindig a jobb felső sarokba kerülnek, és ott csak azok vannak. Minden más a bal oldalon.

+1.
Annyi különbséggel, hogy nálam a jobb oldalon vannak a játék ikonok (elég sok van telepítve, nem lenne elég a felső sarok).