Az élet sajnos ritkán ilyen igazságos.

Kiváló 5 perces oktató(ne így vezess) rövidfilmet lehetne ebből készíteni. Kötelezve a tv csatornákat reklámidőben (biztos akad nekik ) naponta adni.

[ Szerkesztve ]

huhh

Ez megtörtént egyébként, egy faszi elgázolt egy nőt és a gyerekét majd elhajtott a helyszínről segítségnyújtás nélkül. Mikor később csengettek nála a rendőrök akkor tudta meg, hogy a felesége és a gyereke volt az áldozat, és nem azért jöttek, mert őt gyanúsították a gázolással.

[ Szerkesztve ]

Ismét egy Derekas féle csattanó. Nagyon jó az írás. Ablakos kolléga javaslatát pedig támogatom.

Ritkán. Bár ez inkább az élet furcsa fintora, semmint igazság

(#2) Ablakos Elég művészire kellene venni a figurát. Van amit csak utalva tűrne meg a nagyérdemű. (Mondjuk úgy még lehet, hogy jobban is ülne/ütne.)

(#4) Carlos Padre Az élet és a húzásai... Nem ismertem azt a történetet. Ezt pedig még a 80'-as évek vége felé írtam (talán hetedikben) nyelvtanórán a füzetem hátuljába, a nagy-nagy odafigyelésem közepette Meg is lett a jutalmam a tudásszomjat tükröző tekintet teljes hiányáért

(#5) cinemazealot Ismét

[ Szerkesztve ]

Az átlag nagyérdemű nem mindig érti az utalásokat.

Inkább úgy fogalmaznék, hogy akinek igazából szólna, pont az mélyedne el legkevésbé a szituációban.

Nem látom be, hogy lehetne biztonságos vezetésről szóló oktatófilmet csinálni a lappangó pusztítási vágyról, ami ráadásul a lányod ellen irányul. A sofőr agya érzékeli, ki van előtte, még ha nem is tud tudatosulni. A szubliminális ingerek attól azok, hogy nem tudatosodhatnak, de az agyad fogta a neki kellő üzenetet.
"A gyilkosság valójában extrovertált öngyilkosság." - mondja a Monty Python nagyon helyesen.

Szerintem nem a biztonságos vezetésre gondolt a kolléga, sokkal inkább a bennünk rejlő vadságra, aminek nem kell engedni, ha volán mögé ülünk. Nekem pl ezért nem volt soha jogsim. Segédmotorra még megszereztem, aztán beláttam, hogy ön és közveszélyes vagyok. Nem véletlen volt a "kaszkadőr" az egyik jelzőm Mostanra talán lehiggadtam, de egyéb okok miatt továbbra is le kell mondanom a jogosítvány luxusáról. Maradnak az árkád autóversenyes játékok és ott még gyilokra is hajthatom magam

Ehhez még csak hajlam se kell. Csomó embert tudok, aki alapból úgy tolja, mintha harcolna valahol.De hogy miért?
Én meg mindenki szerint lassan vezetek - pedig csak betartom a lakott területet, stb.
Mondjuk gyorshajtásért sem fogtak még meg.

[ Szerkesztve ]

Én is szívesen elmondanám mindenkinek, aki a maximális megengedett sebességnél le akar túrni, hogy
- Én időben elindultam, ezért én nem vagyok késésben.
- Nyilván én is szeretnék minél hamarabb odaérni. De a kényelmem nem helyezem mások testi épsége elé.
- Az ő úrvezetői jogsiját lehet, hogy egy Deákkal visszavásárolhatja a rendőrtől, de az én hivatásos jogsim cseppet drágább.
- Ha kocsira és benzinre futja neki, egy doboz nyugtató is belefér a költségvetésébe.
stb.

Anyósülésen épp eleget ülök és látok elég barmot én is. Tényleg kell a szerencse az élet(ben maradáshoz)hez.

Mikor őrült sebességgel lehagynak akkor mindig megjegyzem "Én nem sietek meghalni." Más részről rengetegszer tapasztalom, hogy aki lehagyott mert "szuttyogtam" az a következő kereszteződésben vagy lassabb járműnél utolérem. Szóval kb ugyanott vagyok kevesebb veszélynek kitéve magam és másokat.
Volt egy ismerősöm az meg akkor kezdett el gyorsítani mikor előzni próbálták, hogy akkor nyomja neki az előző, ha már siet. Sokat vitáztam vele a mindenkire veszélyes és felesleges baromságáról.

[ Szerkesztve ]

Én egy másik történetet tudok Siófok körül történt, ahol egy mentőt nem engedett el egy autós, direkt szívatta. Később kiderült az egyik hozzátartozójáért rohant volna a mentő. A történet végét nem tudom, hogy végül megmentették vagy tragédia lett-e belőle.

A cikk önmagában számomra elég felkavaró volt. Annál a résznél ahol a sofőr elképzelte hogyan áll meg megmentve mindkettejüket a balesetnél, ott azt hittem azért megpróbál megállni csak nem tud. A Carmageddon történet eléggé meglepett. Pláne a végcsavar. A sokkoló hatást, ha az volt a cél elérted, gratula.
A volt vezetési oktatóm mindig azt mondta, isten nyugtassa: "Nem a gázt nyomni nehéz, azt mindenki tudja, hanem megállni amikor kell, na az nehéz."
Én felgyorsulni a megengedett sebességre szeretek, gyorsan felpakolgatni 1-2-3-4-(5) aztán beállni a tempóba.

[ Szerkesztve ]

Volt kollegát egyszer megkérdeztem, hogy ő amúgy kicsoda, hogy a közösség többi tagjával szemben előnyt élvez?

Régebben felkértek, hogy egy eseményen olvassam fel ezt a történetem. A szervező akkor megkérdezte, minek örülnék, milyen hallgatói reakcióra számítok? Hosszasan gondolkodtam, és oda lyukadtam ki, hogy a csend lenne talán a legtöbbet mondó. Nos a felolvasás végén a döbbent csend elég súlyosnak bizonyult. Ritka egy érzés volt számomra.