Engem az érdekelne, hogy miért pont gépre költesz ilyen sokat? Nem megbántásból írom amit fogok, bár biztosan érzékenyen fog érinteni. De megdöbbentett, elgondolkodtatott és kicsit elkeserített, hogy maga a PC házad meg mondjuk az egered összértéke kb. megegyezik a szobai berendezéssel (nem a TV és egyéb elektrotechnikai cuccokra gondolok, hanem amik a kényelmedet és szemet gyönyörködtető látványt okoznak. Ezek sokkal jobban fontosak, mint azt sokan hiszik), miközben a PC-d minősége szignifikánsan magasabb szintet követ, mint a szobád berendezése, minősége, látványa.
Aki ennyit költ PC-re, gondolnám, hogy ebből is él, és nagyon jól. Vagy egyszerűen megteheti erre is költeni a pénzét.
Először az jutott eszembe, mintha az elkölthető pénzed nagy részét PC-re költöd minden más helyett. De remélem tévedek.
Van egy kis sztorim ehhez: Egyszer CS-ben kb. 2 éve hozzánk verődött egy játékos és aztán a gém után trécselt a csapat. Azt mondta, hogy gondolkodik felvesz 1M hitelt és vesz egy nagyon jó PC-t, mert egyszerre ugyan nincsen rá pénze, de szeretne pár évre előre gépet. A beszélgetésből az jött, hogy nagyon rosszul méri fel az anyagi lehetőségeit, és az is lehet, hogy a munka utáni társas élete az jó részt on-line élet, ahol pedig legalább egyfajta megbecsülést szerezhet azzal, hogy jó géppel játszik az online haverokkal. (Miközben egyébként a játékteljesítménye sem feltétlen igazolta, se az anyagi lehetősége.) Ha jól emlékszem mezőgazdaságban, alkalmazottként dolgozott. Mindenki egyértelműen egyből ráállt arra, hogy lebeszélje, mikor ezt meghallottuk. Mondtunk mindent csak amit tudtunk. És itt nem is a hitel a lényeg. Ha előre félreteszi a pénze nagy részét és mondjuk 1-2 év gyűjtés után vesz egy PC-t, akkor ugyan ezt tettük volna, hiszen egyértelműen irreálisnak tartottuk a PC-s vágyait az anyagi lehetőségeihez képest.
Én csak azért írtam, mert az eddigi 33 évemmel láttam sokféle embert itthon és külföldön, így nagyon szembetűnő volt a PC-s értékek és szobai értékek közti disszonancia. Erős aránytévesztésnek éreztem a látottakat.
Tudnám még finomítani, belemenni a gondolatmenet részleteiben, de nem akarom tovább szaporítani a szavakat. Csak annyi, hogy ha ez hosszú távon így marad, annak lehetne anyagi/mentálhigiénés veszélyei hosszú távon (5év, de inkább 10-20év mondjuk).
És hogy miért írtam le, amit, miközben nem az én dolgom mire költesz? Ha valakinél szélsőséges aránytévesztések vannak az életében, arra általában csak külső vélemény tudja felhívni a figyelmet (haver, ismerős, család, de vannak extrém esetek, mikor ők sem, mert ugyan azt képviselik). Általában az egyén önmagával szemben nem tud ilyeneket reálisan megfogalmazni. Kivéve akinek a személyisége erre megfelelő, illetve a neveltetése erős önbecsülést és önértékelést épített fel.
Peace!