Az évfordulóig van még néhány óra

"És igen kellett hozzá egy hidegháború, egy űrverseny, nem éppen a legbékésebb időkben történt meg, ami azért beárnyékolja az eseményt."

Ezek nélkül meg sem történhetett volna. A csúcson az USA GDP-jének 4-4,5%-át kapta a NASA, ez békeidőben ÉS verseny nélkül teljesen elképzelhetetlen (ma ez ~0,5% és ezernyi program között kell elosztani). A kockázatvállalás is nagyon más egy erős versenyben és más nélküle.

Nem beárnyékolja, hanem lehetővé tette...

[ Szerkesztve ]

Igen igazad van, kár hogy a pénzcsap csak akkor nyílik meg, ha annak van egyéb haszna is. Békeidőkben nem sürgős, vagy fontos. Éppen ezért gondolom, hogy a jövő a magánvállalkozásokban lesz, mintsem kormányok vállalkozásaiban. Nyilván ott sem valami fennkölt cél miatt, hanem a pénz, gazdasági haszonszerzésből.

[ Szerkesztve ]

Pár kép.

Gyengébb volt, mint egy Commodore 64, mégis elvezetett a Holdig.

Nagy dolog volt, és remélem, hamarosan újra mehet ember a Holdra!

"Nagy dolog volt, és remélem, hamarosan újra mehet ember a Holdra!"

Tervek vannak, program van, némi hardver is épülget (valami holdkomp is kéne...). De még így is minden bizonytalan. Hiányzik az erőteljes politikai és társadalmi támogatottság, az a bizonyos "elemi erő", ami képes lenne áttolni egy kormányváltáson vagy kisebb gazdasági válságon a programot (nagyobb átalakítások, további sokéves csúsztatások nélkül).

Még a rakéta sincs kész, 2020 júniusára tervezik az első tesztrepülést. Már ha nem halasztanak megint.

Egyértelműen az emberiség csúcsteljesítménye

Meg ilyenkor mindig az jut eszembe hogy mekkora istencsászár volt az a 12 ember, aki őszintén és igaziból kimondhat olyan mondatokat, ami egyes szám, első személyű igével kezdődik, és úgy folytatódik hogy "... a Holdon"
Soha senki rajtuk kívül ezt nem tehette meg előttük és azóta sem.

A halaszás már most borítékolható. (Ha nem Trump folytatja, akkor teljes újratervezés, átmeneti lefújás, 2030-as évekre tolás valamelyike is nagyon esélyes.)
1-2 éven belüli tesztrepülésre van reális esély. A személyzettel tervezett, 2022-es repülés is megtörténhet, ha nem is 2022-ben, de minimális csúszással. Ezzel véget is ér az Artemis program azon része, amihez belátható időn belül legyárthatók az eszközök.
A program további részéhez szükséges hardverek még papíron is alig léteznek... De azért 2024-ben már leszállnának... (Mivel? Amiről 2019-ben még egy nyamvadt CGI sincs? De még az sincs eldöntve, ki tervezze?)
Megmondjam, mi az, ami már létezik a tervezett eszközök közül? A Falcon Heavy, a Gateway elemeinek egyik lehetséges szállítója... (A többi, LOP-G építéséhez felhasználható, kellő teherbírású hordozórakéta együtt, összesen 0 alkalommal repült.)

25 perc az 50. évfordulóig

[ Szerkesztve ]

A Space X sokkal jobb pozícióban van most szvsz, ott már létezik a Dragon űrhajó is, igaz legutóbb beütött a gebasz, de hát az ilyenek előfordulnak.

Most rajzolok egy képet egy fotó alapján az eseményről iPad-on, még ma fellövöm ide, addig nem fekszem le, amíg nem kész.

[ Szerkesztve ]

Percre (ha nem is másodpercre) 50 éve:

„Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt.”

Na itt az ígért kép, ezzel tisztelgem előtte, mondjuk lett volna még mit finomítani rajta, de nem vagyok egy profi, csak kezdő.

Ma beleolvastam FB kommentekbe, tegnap direkt nem idegesítettem magam rajtuk. Elképesztő mennyi “hozzáértő” okoskodik, hogy meg sem történt meg minden. Például
itt van ez is, ezen már kihaltam.

“Mindenki láthatja élőben, hogy mennyi energia kell a felszálláshoz pályára állításhoz és odaérkezéshez. Vajon mivel jöttek vissza, milyen szuper hajtóművet vittek magukkal, ami közel ugyan annyi energiát kellett hogy leadjon mint induláskor ahhoz, hogy visszatérjenek?”

És amikor elmagyarázza neki valaki még neki áll feljebb.

[ Szerkesztve ]

A Dragon 2 jelenlegi kivitele kizárólag ISS taxi. Minden más belebegtetett lehetőség (jól fizető érdeklődés hiányában) jegelve/kukázva lett.

Az Orion kb. 2x akkora mint a Dragon 2 (és Apollo), némi kezdeti variálást leszámítva kifejezetten "távolsági járatokra" épül. Gyakorlatilag az is létezik, van olyan előrehaladott állapotban, mint a Dragon 2 vagy a Starliner. Az első komolyabb repülése pénz és rakéta (utóbbi szintén pénz) kérdése.

Mármint hogy ugyanannyi energia kellett a Földről felszálló 3000 tonnás Saturn V fellövéséhez, mint a hatodakkora gravitációval rendelkező Holdról elindítani a mindössze 15 tonnás holdkompot? Jah...

Jogsi kellene az internethez.

Mod: a holdkomp felszálló egysége csak 5 tonnás.

[ Szerkesztve ]

A Falcon Heavy is kevés egy ilyen projekthez. Ehhez azért több kakaó kéne.

Az FH a LOP-G elemeinek fellapátolásánál jön a képbe. Eredetileg azt is SLS-el akarták megoldani, de az Artemis program bejelentése óta már nem, újabban kereskedelmi rakétákat akarnak használni. Ami számításba vehető USA oldalon, azok közül csak az FH repült eddig és toronymagasan a legnagyobb teherbírású (expendable konfigurációban).

A falcon heavy , egy egyszerű gondolat, ami jól működik, de nincs benne semmi innováció új generáció semmi
csak kézenfekvő volt össze kötni három sima falcon rakétát

Nem tudom miért hanyagolják 50 éve a holdat , hélium 3 kinyerésével pikpak profitos egy projekt lenne .

"Nem tudom miért hanyagolják 50 éve a holdat"

Nem hanyagolták azt, csak a költségesebb tervekre nem kaptak pénzt.
Nagyon dióhájban, nagyon sok mindent kihagyva:
Az Apollo programot a Skylab követte, de ott a tervezettnél rövidebbre vágott (Vietnám...) Apollo program "maradék" hardvereit használták fel. (Az Apollo-t megelőző Gemini már kvázi az Apollo program része volt!)
Majd jött az STS, mint extrém pénznyelő (az Apollo program vége felé javában terveződött), ráadásul ebben (főleg kezdetben) a haderők is láttak fantáziát, így hosszú időre ez lett az USA kizárólagos személyszállító űreszköze, de ez csak LEO-ra volt alkalmas. A 90-es évek egyre inkább az ISS-ről szólt, ekkor(tól igazából máig) ez vitte a torta legnagyobb szeletét (beleszámolva a miatta történő repüléseket is).

Ezek ugyanúgy nyelték el a NASA pénzét a 70-es évektől, ahogy tette azt az Apollo program a 60-as években.

Akkor merült fel újra komolyabban a holdutazás, amikor a Columbia katasztrófája után tervezték az STS program végét (akkor 2010-re), az ISS esetén is az eredetileg tervezett, kb. 2018 körüli véggel számoltak (azaz rengeteg felszabaduló pénzzel). 2004-ben hirdette ki Bush a Constellation programot, abban a Hold volt a cél, circa 230 milliárddal számoltak akkor (mint a teljes program költsége)... El is kezdtek sok fejlesztést, de jött Obama, drágának találta a programot + az ISS tervezett élettartama is tolódott.

Ezen túl az Apollo program főleg speciális, más célokra alkalmatlan (vagy túl nagy és drága), hadsereg számára teljesen érdektelen eszközöket kívánt. Ilyet később senki sem akart finanszírozni, csak "sokcélú" űreszközöket.

A legújabb tervekben is csak egyfajta köztes állomásként szerepel a Holdra szállás, nem mint legfőbb cél, a tervezett hardverek is többcélúak (a majdani holdkompot kivéve).

"hélium 3 kinyerésével pikpak profitos egy projekt lenne"

Előbb lássuk azokat a pozitív mérleggel működő, energiatermelésre alkalmas fúziós reaktorokat... Majd ekkor eldől, hogy megéri-e a Holdról hozni az üzemanyagot...

[ Szerkesztve ]

Én szurkolok nekik.

Az ilyen cím sokak számára nagyon félrevezető

Reméljük nekik minden összejön.

Köszönjük a cikket!

Akit érdekel, hogy hogyan működött az AGC száítógép amivel leszálltak a holdra, az nézze meg ezt az összefoglaló videót a helyreállításáról és beüzemeléséről: [link], mert egy lelkes csapat életre keltette az egyik megmaradt példányt.
Itt pedig az egész történet, jó pár órányi anyag, igazi mérnöki pornográfia: [link]

Ma már nehéz elhinni, hogy akkoriban nem használtak nyomtatott áramkört, az AGC belső áramkörét egy pókháló huzalozás alkotta, amit az IBM cég gyártott le, speciális huzalozó géppel és a kötéseket se forrasztották, hanem wrappelték, azaz rátekerték a drótokat egy érintkező póznára, meglepően masszív kötést alakítva így ki.

[ Szerkesztve ]

Az ilyen technika muzeális értékű a már. Jól szemlélteti hova jutottunk 50 év alatt. Mondjuk ez az első elektronikus számítógépekhez képest már űrtechnika volt akkor ("űrtechnika" na igen szó szerint is vehetjük esetünkben).

Már a holdraszállás pillanatában is nagyon elavultnak tűnt az akkor elérhető technológiákhoz képest. Ez mind az űriparban, mind a repülőgépiparban teljesen normális, mai napig is így működik, csak ma már 6-8 év különbség nem ilyen látványos (űrszondáknál nem ritkán 10+ év).