Ezt nem is tudtam...
12 majom is hasonló témájú film volt, ami szintén felveti az alábbi kérdést:
A múltba visszautazva etikus lenne-e a későbbi népirtókat, tömeggyilkosokat likvidálni, még ha akkor is, ha akkor még ártatlanok.

igen elgondolkoztató, visszamenni a múltba likvidálni Hitlert, de lehet helyette még rosszabb lett volna, sok katonai fejlesztés nem jött volna létre, pl, lehet ma internet se lenne...

Semmi szükség tömeggyilkosokra a tudományos fejlődéshez!

Talán azért nem, mert ez csupán egy fikció, vagy tézis.
Elmélkedésnek jó alap a népírtós múlt megváltoztatása, csak ez feltételezne egy meg nem jósolható jelent.

Egyetértek a feltevéssel. Porszívó sem lenne, meg a repülőgép technológiánk se itt tartana.

Nyilván nem szükséges, de sajna bizonyíthatóan hozzájárulnak a technikai fejlődéshez. Nem is maga a tömegpusztítás, hanem maga a háborúk és az arra fejlesztett technika motiválja a fejlődést. Nagyon sok olyan technikai fejlesztést alkalmazunk mindennapjainkban, amiket bizony haditechnikából, fegyverkezésből és a köréjük épülő infrastruktúrából emeltek át. (porszívó, teflon, tépőzár, meteorológiai előrejelző eszközök, felszívódó sebészeti "cérna", stb...)

Bár valahol egyetértek...akkor nem lett volna 2. Világháború...sok fejlesztés katonai okokból született.. Pl lehet nem lennének rakéták műholdak stb..

Valószínűleg nem tartanánk itt techológiailag - de az rossz lenne nekünk?

Ez már jobb kérdés. Jelenleg - ahogy én látom - nem jó irányba halad a technokrata társadalom. Vagyis nem jól formáljuk azt, az elérhető funkciók használatával és ez egy veszélyes útszakasz. Lehet ez is csak egy gyerekbetegség a fejlődés útján és egyszer felnövünk belőle...

A tények mást mondanak. A katonai fejlesztések háborúban mindig felgyorsulnak (ami utána átkerül a mindennapi életbe; feljebb írtak is párat) - békeidőben meg lelassulnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne jutnánk előre, de hogy még nem lennénk a mai szinten, az biztos.

Bár nem tudom, mert ha onnan nézzük, akkor ha nincsenek háborúk, akkor már lehet, hogy sokkal előrébb tartanánk más dolgokban (amiket (egy példaként felvetve) a túlnépesedés indukál (hiszen ha nem hal meg ennyi ember, akkor sokkal több ember élne), és amiket ez az indukálás miatti változások tovább indukáltak (a sok ember miatt előrébb tarthat a föld felmelegedése; és ezzel előrébb tarthatnánk az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásokban, esetleg már olyan lépéseket is megtehettünk volna, amikkel ezt megpróbáljuk visszafordítani), és ....). Vagyis biztosan máshol, másban és másként élnénk. Ha élnénk, mert lehet, hogy meg sem születtünk volna (hiszen nem kizárható, hogy egy korábban, háborúban meghalt illető lesz az édesanyám párja és nem édesapám, így nem is születek meg).

Vagyis én amondó vagyok, hogy a múltat megváltoztatni nem szerencsés. A múlt megtörtént, és úgy, ahogy. Ha változtatunk valamin, lehet, hogy teljesen más lesz tőle a jövő. Egy rosszabb jövő. Amiben lehet, hogy én nem is élek. Vagy már nem élek.
Viszont jó lenne, ha mindenki tudna tanulni a múlt hibáiból, és nem követné el újra ugyanazt, ugyanúgy, ugyanazért. Ezért jó a múltat tanulmányozni, tanulni, vizsgálni, vagy csak nézni. De nem megváltoztatni.
Szerintem...

[ Szerkesztve ]

Nem feltétlen kell likvidálnod. Ha belenyúlsz az időfolyamba, egy gyilkosságnál sokkal kisebb tétel is radikálisan megváltoztathatja a végkifejletet: pl törlöd az I.vh-s behívóját, így totál másképp alakul az egész élete. Bár a legjobb lenne a komplett I.vh-t megakadályozni, akkor nem lenne II. sem, az oroszoknál nem jött volna létre a kommunizmus - totál másképp nézne ki ma a világ. Az I.vh-t mondjuk elég macerás ügy lenne megakadályozni, uis a korabeli európai hatalmak mindegyike háborúzni akart: ott már bizony az uralkodókat ostorral kellett volna egy moziszobába hajtani, és levetíteni nekik, mihez vezet a baromságuk.

Más kérdés, hogyan alakul a túlnépesedés és a tudomány-technika: a világháborúk nagyban hozzájárultak a technika fejlődéséhez - de egyúttal ki is merítették az erőforrásokat, ahogy a #8-ban írtad.

[ Szerkesztve ]

Mi lett a kutyával, az öreg barátjával?

Da Vinci pl öldöklés nélkül volt polihisztor és még mennyi ember rajta kívül. Sajnos viszont háborúra szerintem is “ szükség” van néha.

"...visszamenni a múltba likvidálni Hitlert...."

1. Hatalmas a paradoxon. Ha likvidálod, nem kell visszamenni később. Ha nem mész vissza, nem változik semmi. Tehát vissza kellene menni, ami okafogyottá teszi a visszatérést.

2. Németország krízisben volt. a demokráciát ki sem tudták próbálni igazán, mert korán összeomlott a demokratikus alapokra épülő köztársaság.
Az emberek várták a jó királyt. Aki megmondja mit kell tenni Ha mindenki azt teszi, amit mondanak neki, gyorsan lesz jobb mindenkinek. Pontosabban a követő többségnek.
Az elején valóban jó király volt Hitler. A többség gyorsan került jobb körülmények közé. Az ámokfutás viszont megállíthatatlan volt.

A nagy kérdés az, hogy valaki nagyon vagy kicsit avatkozik be az életébe. Például Bécsben lehetőséget kap festészetet tanulni, mekkorát változna az életútja?

Illetve helyette másik diktátor kerülne hatalomra vagy lassan normalizálódnának a körülmények.
Ha más a diktátor, akkor változna a háború lezárása és mit jelentene ez számunkra.!?

Ennyit az elméleti kérdésekről.

Az teljesen biztos, hogy a németek technológiai ámokfutást rendeztek. Gyakorlatilag mindent előkészíttek, ami a következő évtizedekben megvalósult. A drogoktól, a lopakodó repülésig. Egyben ez is okozta a vesztüket. mellékhatás vizsgálat nélkül használtak teljesítménynövelő szereket.

Így van, az örök dilemma az, hogy az ember a kor gyermeke, vagy ő maga az, aki a kort befolyásolja és ezzel a történelmet alakítja. A modern és nárcisztikus énünk a másodikra szavazna, mert meg vagyunk győződve önnön fontosságunkról, de szerintem mégis az első áll közelebb az igazsághoz.

azért úgy tudom, hogy az ilyen történeteket a múltjából jórészt csak kitalálták, hogy felépíthessék vele az emberekben az instenségképet, azt hogy ő valami fontosra predesztináltatott...

de egyből ez a zseniális, nem hivatalos reklám jutott eszembe: [link]

Jelen történet egy fikció, vagy tézis. Nem is a személy hangsúlyozása volt a célom, hanem sokkal inkább, amit UnA is megfogalmaz fentebb. A súlypont a döntésen van és ezt fogom feszegetni a folytatásban is. Mert ha helyesen dönt valaki, akkor az nem is igazán szabad akaratú, azaz nem szabad döntés, mivel egyfajta kényszernek engedve (amit ráruház a neveltetés, világszemlélet, értékrendszer, vallás, életfilozófia, társadalmi normák) hozza meg a döntését, vagyis sokkal inkább döntéskényszer, vagy kényszerpályás a helyes döntés. Zanzásítva és indirekt módon, pedig az, hogy szabadon dönthetünk rosszul, ahányszor csak akarunk, vagy tudunk. Majd a történelem igazolja a döntést, vagy nem.

Azt hiszem én a magam módján a következőkkel magyarázom a sorsot (mások esetleg istennel):

antropikus elv
Heisenberg-féle határozatlansági reláció

És ne felejtsük ki Schrödinger macsekját sem.

Olvastam a többi írásodat is a külső oldaladon, és azok is jók. És érdekes gondolatmeneteket indíthatnak el.
Ehhez annyit, hogy én olyan történetet hallottam a "vezírről", hogy valaki gyerekkorában kimentette a fagyos folyóból.

Nem a tömeggyilkosok felelősek közvetlenül a fejlődésért, hanem az általuk kiváltott háborúk. Mivel valakinek mindenáron nyernie kell, muszáj nagy arányú fejlesztéseket eszközölnie. Tehát a háborús erőfeszítések miatt jelentős technológiai fejlődés következett be. Ha nincsenek ezek a tömeggyilkosok, akkor valószínűleg háború sem lett volna, amiből következik, hogy ez az arányú technológiai fejlődés elmarad.

Nem egy őrült zsarnokot mentett meg, hanem egy védtelen fiút. A jelen számít, a jövőben mássá is válhatott volna, van is erről egy film, amelyben éppen festőként felfedeznék, de ekkor már késő, elindult a politikai úton, amelynek sajnos jól ismerjük az állomásait.

A merci reklámban meg elüti az autó, mert a gyalogosvedelmi rendszer emberi életek mentésére lett kitalálva.

Azzal azért mindenki tisztában van remélem hogy Adolf nem nyírt ki senkit személyesen, megcsinálta helyette többszázezer más személy (német, osztrák, ukrán, olasz, magyar, francia, stb.) Ezek között sok olyan is volt aki ügybuzgóságból még túl is teljesítette az utasításokat csak hogy az 1000 %-os náci szerepében tetszeleghessen. Ezzel nem akarom a bajuszos felelőségét csökkenteni (nem is lehet), de azért csak rátolni az egészet eléggé mellélövésnek érzem.

Egy diktatúrában a diktátor felelősségét semmiképpen sem lehet elvitatni, egy pillanatig sem.

Csak azt akartam mondani ezzel, hogy egy diktátornak vannak ugye hívei is és attól hogy kinyírjuk a fönököt még nem biztos hogy minden megváltozik. Sokan úgy gondolják hogy ha Hitlert valaki elteszi láb alól korábban akkor minden másképp lett volna. Szerintem pedig nem.

[ Szerkesztve ]

"Azzal azért mindenki tisztában van remélem hogy Adolf nem nyírt ki senkit személyesen..."

Erős kételyem van ez ügyben.
Az első VH-ban aktívan harcolt. Nyilván gyakorlatot szerzett az életben maradásban. Később hirtelen felindulásból könnyebben meghúzni a ravaszt.
Nyilvánvalón nem voltam szemtanú, Ám a hatalomra jutása környékén nagytakarítást végzett a korábban nagy akadályokat emelő emberek között. Simán beleférhetett egy személyes látogatás is.

Az én véleményem szerint ha Hitler nem lett volna az, aki, nem sokat változott volna a történelem. Ő nem ok volt, sokkal inkább okozat. Az első világháború utáni megalázó békekötések, és nagymértékű gazdasági recesszió sodorta a konfliktus felé az országot. Revíziót akartak, visszanyerni a régi dicsőséget, és elégtételt venni azokon, akik "megalázták" a nemzetet. A háború volt az egyetlen lehetséges kimenetel, ha nincs Hitler, akkor ma Hanz-nak, vagy Ernst-nek hívnánk azt, aki ezt véghez vitte, ennyiben lenne más a téma

Plussz a járulékos fejlesztések, mint pl a vérkonzerv: arra is a háború hozta meg az igényt - az usánkák így tudtak besegíteni az európai fronton - nyers lecsapolt vérként megromlott volna a hosszú hajóúton, a repülő rázkódásait se bírta volna ki nagy tételben, ezért született meg az eljárás, ami azóta további milliók életét menthette meg, mert jól tárolható és akkor és ott áll rendelkezésre ahol kell - háborúk nélkül nem biztos hogy lett volna egy olyan befektető, aki fantáziát lát benne és pénzt öl a témába. És valószínűleg kis kutakodással napestig lehetne folytatni a sort... És az hogy pár év háború nélkül hűdemennyire fejlődhetett volna a világ az sajnos naív zöldség - háborún kívül is a pénz hajt mindent, abba kerül pénz ami valakinek valamiért jó üzletnek tűnik. Minden más csak scifi és álmodozás, messze a valóságtól...