Rám férne, megérdemelném.
Nekem már nincs időm várni.

Ha 21 éve várok bármi nemű boldogságra, az azonnal van?
Mondjuk én Vakegérkétől eltérően valószínűleg nem is érdemlem meg.

[ Szerkesztve ]

azt ne mondjad nekem, hogy arra emlekszel, hogy pl. 1 evesen nem voltal boldog.

Nem. Viszont fogadnék rá, hogy ha párt találsz azonnal várni fogod (talán el is várni) az örök napsütést. Nem csak Te.

Én is, ő is így vagyunk evvel. Sajnos vagy nem sajnos, ilyen időket élünk. Folyamatosan kapjuk a találsz jobbat, találsz újabbat életérzést.

[ Szerkesztve ]

A boldogság mindenkinek jár.
Hidd el, saját tapasztalat, akkor fog rád találni, amikor nem is számítasz rá.

Olvastam, kitartást!

Így van. Sosem lehet tudni, mikor ér el az igazi boldogság! Pozitívan kell gondolkozni, megbecsülni az élet adta lehetőségeket. Ma is kaptam anyutól Baunty szelet csokit.
Kaptam ígéretet is, hogy ha minden jól alakul kapok Nike cipőt is, lesz zsebpénzem is.
Úgyhogy a boldogság, igazat adok neked mindenkinek jár!

Köszönjük MSE!

Úgy érzem a boldogság, a szeretet és a szerelem (főleg ez az utóbbi) olyan fogalmakká váltak, amikről egyre inkább azt hiszik az emberek, hogy leemelhetők a boltok polcairól, pont úgy, akár egy kiló kenyér vagy egy szalámi. Megvesszük egyszer, utána pedig miénk az örök boldogság, a béke és a szeretet, ezért pedig nem kell tennünk semmit, hisz kifizettük, a miénk, nekünk ez alanyi jogon jár. Csak, hogy az élet a legritkább esetben osztja úgy a lapokat, mint a romantikus filmekben. Nem tart minden szerelem örökké és nem is élünk boldogan, amíg meg nem halunk. A legjobban működő kapcsolat is az idő nagy részében küzdés, magunkért, a másikért, kettőnkért. Aki pedig ezt nem látja be vagy nem akarja elfogadni, az várhatja a szőke herceget fehér lovon vagy keresheti a jajveszékelő királylányt a toronyba zárva. Megsúgom: Egyik sem fog jönni. A szerelem csodálatos, de csak akkor, ha tisztában vagyunk vele, hogy a megtalálásánál csak az életben tartása lesz a nehezebb.

[ Szerkesztve ]

Nem várni kell, hanem tenni érte. Tudom(és tapasztaltam), egyszerűbb sajnáltatni magát az embernek, meg mély letargiában élni a mindennapjait. Szóval fel a fejjel, csak pozitívan.

[ Szerkesztve ]

Szívemből szólsz.

"Folyamatosan kapjuk a találsz jobbat, találsz újabbat életérzést." Ez így van, sajnos. Az eldobható, rövid élettartamú dolgok korát éljük az emberi kapcsolatokban is, hiszen minden és mindenki pótolható.

boldogtalanok definiáljátok már a boldogságot.

lsd?

Jó nem.

De nézzetek azért magatokba! Mit is vártok el, amikor a boldogságot várjátok?

Való igaz, de nem sokat! Legalábbis így érzem.

Végülis csak hülyekockából fordultam át hülyebulizóssá...

#7) Eastman válasza Wictor (#6:

ezt hol tudom elolvasni?
gondolom Wictor nem bénja az érdeklődést..

[ Szerkesztve ]

Azt te csak hiszed. Nem nehéz. Milyen zenét szeretsz?

(Én is így álltam hozzá, hogy én belőlem soha nem lesz bulizós alak, mert nem érdekel, blabla szöveg... Aztán most meg mi van? )

Egyetlen komoly hibám van, hogy ádáz módon tudom szapulni magamat a régi ballépéseimért. Ha erről leszoktatom magamat, akkor minden oké lesz velem.
Nekem örömet jelent, ha segíteni tudok valakinek, ha kedveskedni tudok a szeretteimnek, ha meg tudom művelni a kertet (éppen este átbóklászott az elmémen, hogy mennyire jó lesz átültetni a zebrapletykámat vagy szamócát telepíteni tavasszal), ha létrehozok valamit, ha belemerülök az információgyűjtésbe, ha találkozok lelki társaimmal és így tovább.
Nagyon csóró vagyok, de szellemileg és lelkileg nagyon gazdag.
A lényeg, hogy sürgősen fejezzem be az öngyötrésemet. Gyakorlatilag önmagamat korlátozom. Ez aztán a nagyon dilis helyzet.

kb PONT tudom milyen dolog ezen keresztülmenni.. (don't ever let your guard down) ..különben és újra seggbe rúg a dolog.

Erről mindig jobbról az jutott eszembe, hogy ugye gimnazista lánykák jönnek, pirított ribancok mennek az utcán, férfiember meg is nézi őket, de tovább nem kellene foglalkozni velük, meg kellene becsülni azt a valakit, aki minket is megbecsül. De sajnos engem nem akar megbecsülni senki, úgyhogy ha a gimnazista lánykákra nem is hajtok de a második csoportra még igen

Hál' Istennek van köztes verzió is. Én pl. szeretem a szolid lányokat akikből aztán az ágyban szeretettel, odaadással és sok kényeztetéssel ki lehet hozni a tüzes amazont.
...és mikor az utcán kézenfogva sétáltok csak te tudod igazán, hogy mi rejlik benne. Nagyon izgalmas szerintem. Sosem mozdultam a kirakati pirított "mindenki nője" verzióra.

Persze, hogy jó lenne ez a verzió is.

Amúgy meg a "majd jön a boldogság"-hoz. Naponta hallnak éhen gyerekek, naponta robbantanak fel kocsikat, mostani belga túristabuszról tele iskolásokkal Svájcban ne is beszéljünk.
Nekik mikor jön a boldogság? Lehet ma kilapít egy teherautó, vagy csak sztrájkolni fog a szívem és annyi, és már biztos nem lesz olyan boldogság.
Nem vagyok ateista, de azért csak jó lenne egy rendes kapcsolat még mielőtt beadnám a kulcsot.

Bizony, sokan nem jöttek még rá erre. Aztán meg sírnak hogy ez nem jó, meg az nem jó, és nem tesznek a kapcsolat megmentéséréért, csak a másikat hibáztatják.

Nagyon elanyagiasodott a világ, és az emberek kezdik elfelejteni mik az élet apró örömei.

ugyan mar gyerekek... sut a nap

ha most nem kene itthon kuskolnom, biztos kihasznalnam az idot.
Mosolyogjatok egy kicsit a vilagra, es a tobbi jon magatol.

PHandácska drága, hol laksz? Itt marhára nem süt
PS: Van barátod? A többit priviben

PS2: látom Budapest

[ Szerkesztve ]

Egy átlagos, mai európai embernek csak saját magán múlik, hogy képes-e boldog lenni, akár a viszontagságok közepette is.

igen, Budapest de mar itt sem sut a napocska

viszont erot vettem magamon es 10 percet lent voltam. Igy meg jobb a kedvem