Többen is kérdezték, hogy mi volt a motiváció. Most írom éppen a hosszabb verziót, de röviden a következő.

Kb végigmelóztam az alapképzést, úgy, hogy semmivel sem csúsztam. (na jó egy tárggyal az első félévben, de másodjára az is meglett) Rögtön az alap után már mentem is a mesterre, és egyben munkahelyet is váltottam. Az új helyen olyanok voltak az elvárások amitől besokalltam. Még egyetem nélkül is nehéz lett volna, így viszont gyakorlatilag lehetetlen volt. Pontosabban úgy volt lehetetlen ahogy én dolgozni szeretek, mert vagy 100 százalékot adok, vagy ha arra nem vagyok képes akkor nem csinálom. Decemberben már minden bajom volt, alvászavarok, depressziós előjelek stb. Így aztán az egyik este mély levegőt vettem és azt mondtam, hogy ez így nem mehet tovább, nem akarok 24 évesen kiégni, és az idegeskedéstől meg a hajnali túlóráktól infarktust kapni. Így elhatároztam, hogy utazni fogok. A terv az volt, hogy 1,5 évre kimegyek dolgozni Malajziába, ez viszont nem jött össze, így jött Dél-Amerika. A nyelvet úgy is beszéltem így azt csak tökéletesíteni kellett. Decemberben felmondtam, a főnök teljesen megértett, és békésen váltunk el egymástól. Januárban még dolgoztam, aztán februárban megszerveztem az utat. Feb 14-én indultam

Szóval ez a rövid sztori.

tlac: A munka már megvolt a kiutazás előtt is. Igaz a perui változott, de hát ott semmi sincs úgy mint ahogy várod.

Parci: Pedig jó az. Életemben olyan jókat nem aludtam mint ott. Este 7-tól reggel 6-ig húztam a lóbőrt. Mivel nincs áram, ezért nincs mit csinálni éjszaka, emiatt az ember a nappal fekszik, és azzal kell. Utána olyan fittnek érzi magát az ember mint soha. Sajnos ezt idehaza nem lehet megvalósítani.

celafat: Ecuador nagyon drága. 2000-ben bevezették az USA Dollárt és azóta az egekbe szöktek az árak. Előtte tényleg nagyon olcsó ország volt, de azok az idők sajnos elmúltak.

[ Szerkesztve ]