Szerintem egy nyitottabb gondolkodású ember számára mindenképpen létezik ilyen.
Adott esetben egy közös munkahely már feltételez bizonyos közös érdeklődési kört és az ember könnyen alakít ki ilyen közegben barátságokat.
Van a barátaim között több hölgyemény, akikkel tényleg jóban vagyunk, számíthatunk egymásra, de nem feltétlen tölteném velük az időm napokon keresztül ... (de ez szerintem férfiak között is így van)
Ha valakinek mindenkivel szemben mindig „működik a kémia” akkor ott lehet szociális zavarok vannak.

[ Szerkesztve ]

az biztos nem működik, legalábbis nálam nem működött, idő kérdése és mindig megkaptam a "neked nem kellettem" mondatot meg beszélni se tudnék velük miről
de olyannal aki mint csaj nem jön be, azzal tudok "barátkozni" ha egyébként agyilag rendben van, ettől független olyanokkal se beszélek sűrűn meg nem hiányoznak meg ilyesmik

A címből kiindulva amúgy azt mondanám, hogy fiú-lány barátság nem nagyon, férfi-nő lehet. De nincs ilyen általános igazság, ami mindenkire vonatkozik. Személyiség kérdése minden esetben, ráadásul két emberé, nincs rá szabály.

Egyébként szerintem az egészet valahol ott kell tisztába tenni, hogy kinek mit jelent a barátság.

Nekem pl sokkoló volt mikor ráébredtem hogy a barátságból fülig szerelmes lettem egy hozzám nagyon hasonló gondolkodású nő ismerősömbe akivel nagyon jóban voltunk. Aztán lassan ő is beismerte magának, aztán komolyodott a dolog, történt sok minden, jelenleg ő a kedvesem és a legjobb barátom is, de ez egy nagyon bonyolult történet.

Pontosan. Az eredeti kérdésfelvetést rögtön követnie kellett volna a barátság definíciójának, vagy legalábbis annak, hogy a jelenlegi kérdéssel kapcsolatban mit értünk alatta.

Én is így gondolom, ez inkább tapasztalat kérdése, nem általános szabály.

Nincs olyan egyszerű probléma, amit ne lehetne a végletekig túlbonyolítani.

De ez csak látszólag van ám így.
Minél pontosabb a definíció, annál könyörtelenebbül lehet nem megkerülni rá a pontos választ.

Máskülönben szerintem az sokkal izgalmasabb kérdés, hogy akkor mi van ha a kapcsolatokból kivesszük a szexet. Nem úgy, hogy nincs szex, hanem úgy, hogy nem kell a szex. Senkivel.

Van...ha a fiú buzi, a lány meg leszbi.
----------------------------------
Szerintem tényleg van, vagyis nekem van lány barátom.

[ Szerkesztve ]

Nekem vannak lány barátaim, zömében volt munkatársak. Nem járnék velük, de azért megdöngetném őket

A lényeget majdnem lehagytam! Nem vagyok homár.

Azt inkább haverságnak nevezném.

Nálam mindig csúfos vége lett, általában az aktuális páromat kezdte ki mindegyik. Egy esetben működött, mikor mindketten szinglik voltunk, nekem a csaj nem jött be, ő meg több f.szt fogott, mint kilincset.

De a barátságot nem lehet pontosan definiálni, szubjektív fogalom. Mindenki maximum magának képes erre.

Egyébként szerintem soha sem az a kérdés, hogy van-e vonzalom vagy sem. Hanem az, hogy tudnak-e uralkodni magukon vagy sem. Ha nincs vonzalom, nincs probléma.
Nekem úgy tűnik, hogy többen keverik itt a szexuális vonzalmat és a szerelmet vagy csak nem tudnak/akarnak magukon uralkodni.

"Nekem úgy tűnik, hogy többen keverik itt a szexuális vonzalmat és a szerelmet vagy csak nem tudnak/akarnak magukon uralkodni."

Igazából teljesen mindegy, hogy tudsz-e uralkodni magadon (ami itt kvázi azt jelenti, hogy csendben tűröd, ennek pedig semmi értelme), ha már az érzés ott van, hogy neked több kell, onnantól meg van lőve az egész és csak ámítod magad.

Egy érzelmileg fejlett ember tudja kezelni az érzéseit, ami nem azt jelenti, h elfut előle (inkább nem állok vele szóba) vagy elfojtja (nem is kell).

Az érzéseket tudni kell megélni, meg a helyén kezelni. Ha ez nem megy, akkor vagy meglőve. És sok embernek ez tényleg nem megy.