Köszönöm, hogy megosztottad velünk!

Nagyon jók a fotók, és remekül bemutatják, milyen természeti csoda vár a látogatókra!

Két éve volt szerencsém az ottani, természetvédelmi terület vezetőjével résztvenni egy túrán. Sokat beszélt a lápról, annak történetéről. Lebilincselő volt.

Arról is beszélt, mennyire nehéz helyzetben kell dolgoznia. (A román kormányzatnak, és az őt a legapróbb dolgokért feljelentő, a lápba majdnem belefulladó, eltévedő idióta román turisták miatt. )

Arról lebeszélnék mindenkit, hogy vezető nélkül induljon ott kirándulni. Több medvecsaládot tartanak nyilván.

A medvék állandó látogatói a lápnak.

És ami a legfontosabb - ezt talán sokan nem tudják -, hogy a láp összes jelenlegi ösvényét műholdfelvételek és speciális hőkamerák segítségével alakították ki; medvecsapásokon.

Ugyanis a medve ösztönösen tudja, érzi, hová kell lépnie.

Egészen szürreális volt fa pallókon úgy álldogálni, hogy a vezető mesélte, ha fél métert lépünk balra, vagy jobbra, akkor a mohos, növényzet borította ("becsapós") talaj megnyílna alattunk a fejünk búbjáig elnyelne pár perc alatt.

Megmutatta azt a helyet is, ahol egy vezetett tehenet nyelt így el a láp. Nem kell ehhez tehát közvetlenül a tavaknál lenni. Szigorúan be kell tartani azt, hogy csak a kijelölt helyekre lép az ember.

Ottjártunkkor pár órával korábban egy vezetett csoport mögött indult el éppen a medveanya a két bocsával "túrázni". Lefotózta őket a vezető, amint éppen a túraútvonal bejáratánál tartottak befelé.

A Szent Anna tónál is rendszeresen rájárnak a szemeteskukákra, és a turisták által otthagyott szemétre, ételmaradékra... De a területen a házak verandájáig is bejárnak.

Fent a "havasokban" a szállásunk ajtajától pár méterre is reggel ott volt a medveürülék, és a nyomok a hóban...

Szóval bizony nem tréfa dolog ez. Ők az erdő igazi urai; mi csak megtűrt vendégek vagyunk ott.

Az is biztos, hogy aki Erdélyt kirándulóként felfedezi, annak életreszóló élményben lesz része.