Bocs előbbibe nem írtam bele hogy mire gondolok pontosan. Távoli szigetek, vitorlások és hajók, hegyi elszigetelt falvak ahol túl költséges a kábel lefektetése, sivatagi ritkán lakott területek. Ezek mind olyan helyek ahol vannak olyan emberek akik szeretnék használni de nehezen tudják, valamint olyan utazók/túrázók akik távoli eldugott helyekre mennek de kapcsolatot kéne tartaniuk. Ha egy kisebb területet veszünk például egy országot akkor Ilyen ügyfelek viszonylag kevesen vannak. De amint kiterjesztjük a keresést az egész bolygóra úgy viszont rengetegen.

A legnagyobb probléma Musk koncepciójával nem technológiai vagy gazdasági jellegű hanem az hogy olyan országok mint pl: Kína ez feltehetőleg minden eszközzel akadályozni fogják mert hirtelen rés kerülne a becses tűzfalukba.

Edit: Arról nem is beszélve hogy egy országok között utazó embernek milyen értékes lehet hogy nem kell mindig a helyi mobilszolgáltatókkal lepaktálnia egy sim kártyáért hanem egy szolgáltató szolgáltat neki mindenhol.

[ Szerkesztve ]

A NASA-nak most kellene letennie az asztalra ismét amit az Apollo éra utánra vizionáltak, shuttle + tug + deep space vehicle. A Locheed elővehetné az airospike engine-t, megcsinálnák a Venture Star-t (2004-ben megoldották a tartály gondot, 2007-ben a hajtómű teljesítmény problémát, a mintadarab mégis a NASA egyik központja előtt rohad csak), mellé jöhetne a tug, meg egy nagy 500t+ hasznos terhet elbíró DPV VASIMR hajtással... ha egy ilyen szettel rukkolnának elő, mindjárt versenyképes pozícióban lennének. A Venture Star-t nagyrészt már kifizették, az eredeti problémákat megoldották -részben a versenytársak- az elmúlt 16 évben, szóval egy 20+ tonnás payloadot bíró SSTO már lenne. Tugot a cikk szerint 3 cég is fejleszt vagy tervez majd... Ahogy cifu írja a vasimir-t is most tesztelik... Minden meglenne... helyette bohóckodnak a feltuningolt Apollo retekkel 2017-ben aka Orion + SLS, de tudjuk social launch system

[ Szerkesztve ]

Igen, vannak és lesznek olyan ritkán lakott területek, ahova nem éri meg se vezetéken netet vinni, se mobilnetet, de épp azért mivel ritkán lakott ez egy kicsi piacot jelent. Az USA-ban Kanadában nagyobbat, de az EU területén pl. nagyon kicsit. Ráadásul vannak azért olyan vezeték nélküli megoldások is, amikkel szintén lehet csökkenteni a fehér foltokat.

Én a piacot hiányolom. Persze lehet belőle olyan magasabb árú luxus szolgáltatás, ami mondjuk hajóknak, repülőknek ad kapcsolatot...vagy katonai célokra.

Világ-szinten rengeteg ember él ritkán lakott területen, százmilliók. Afrika, Ázsia...
De nagyvárosokban is lehet piaca ha elég olcsón adja.

Az is érdekes lesz hogy ha X km magasról sugározza le a netet mondjuk Magyarországra, akkor vonatkoznak-e rá a magyar törvények, pl. adóalany lesz-e, rá kell-e raknia a magyar ÁFA-t? Ha nem, és olcsóbban (vagy jóval gyorsabban) adja a netet mint az itteni szolgáltatók, én is átmegyek hozzá, legalább így támogatom a Mars-utazást is

[ Szerkesztve ]

"Az USA-ban Kanadában nagyobbat, de az EU területén pl. nagyon kicsit."
Európában 750 millió ember él. A Földön meg lassan 8 milliárd. Egy globális internet esetén teljesen jelentéktelen, hogy Európa kontinentális részén nem lesz rá nagy igény.

Igen, de Afrikában, Ázsia nagy részén nem biztos hogy van rá fizetőképes kereslet, illetve gondolom van pár milliárd ember, akinek az Internetkapcsolat haszontalan, mert se gépe, se tabletje, se telefonja, és azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. A piac zsíros része a hagyományos ISP-knél marad, kivéve a már említett hajós, repülős, katonai igényeket.

Kieshet Kína, Oroszország kompletten, de hamarosan Törökország is, meg a sok kisebb diktatúra, ahol komoly cenzúra van.

Persze nekik legyen igazuk és legyen nyereséges a vállalkozásuk.

"Igen, de Afrikában, Ázsia nagy részén nem biztos hogy van rá fizetőképes kereslet, illetve gondolom van pár milliárd ember, akinek az Internetkapcsolat haszontalan, mert se gépe, se tabletje, se telefonja, és azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. A piac zsíros része a hagyományos ISP-knél marad, kivéve a már említett hajós, repülős, katonai igényeket."
Persze, Magyarországon meg jurtákban laknak az emberek és nyereg alatt puhítják a húst.

Nem vagy tisztában a mobiltelefon elképesztő jelentőségével, hasznával és elterjedtségével Afrikában (meg más szegény helyeken).
Afrikában még sokkal fontosabb mint itt, nálunk ahol csak egy a sok kütyü és kommunikációs eszköz közül, ott sokaknak a mobil hozta el a korszakváltást, a modern világot. Az óriási távolságok miatt ez ott aranyat ér, hisz mobil előtt sokan csak gyalog vagy szamárháton mehettek az infókért vagy levelet felvenni a postán, vagy a bankba ügyintézni, hosszú órákig, néha napokig tartott hogy megszerezzék az információt, most egy telefon és megvan. A mobil Afrikában kulcsfontosságú és aranyat ér, sokakat csak ez köt össze a rokonaival vagy a világgal. A netbank is mobilon terjedt el, elképesztő mértékben és sebességgel, gyorsabban mint nálunk, pont a helyi adottságok kényszerítő ereje miatt. Gyakorlatilag a mobil az afrikai életmódváltás, a digitalizáció és fejlődés katalizátora.
Csak Afrika önmagában egy 1,2 milliárd fős piaca a műholdas internetnek, csak itt nagyot lehet kaszálni.

Az is fizetőképes, aki kicsit fizet. Csak sokan vannak. Nézd meg a mobiltelefonpiacot. Kína az első, India a második. Hupsz. Igen, a döntő többség olcsó telefon, ahogy nálunk is - de ott is van egy réteg, aki a közepes vagy drága telefonokra bukik és meg is engedheti magának. Na őket is ki kell szolgálni. A vidéki régiók arrafelé viszont kutyául állnak lefedettség terén, ezért jön a trükk - a mobilhálózat lefedettségét a műholdas internetszolgáltatók biztosítják - az adótornyok és a központ között műholdas szolgáltatást nyújtva.

Már korábban is akartam kérdezni, hogy szerintetek a mesterséges IQ hozhat a rakétatechnológiában-űrrepülésben áttörést vagy legalább valami nagyobb lépést a fejlesztésében? Akár az űrhajók felépítésében, akár a motorokban, üzemanyagban, a hajótest anyagában, röppályában, bármiben?

Tudom ez kicsit ködszurkálás, meg végül is könnyű rávágni hogy igen, előbb-utóbb mindenre hatni fog, de én rövidtávon kérdezem, és azért most kérdem mert épp most olvasom hogy az AI 56 új gravitációs lencsét fedezett fel, ami azért nem semmi, a jövőben erre fejlesztenek tovább:
hvg.hu/tudomany/20171106_mesterseges_intelligencia_csillagaszat_gravitacios_lencse

Ha a mesterséges intelligenciát és kellően magas intelligenciával rendelkező ember készíti, bármi megtörténhet...de a kérdésedre szerintem az a válasz jelenleg, hogy nem.

Számolni tudnak ezek villámgyorsan, de a kreativitás hiányzik. A cikk szerint én inkább BIG DATA analízisnek nevezném ezt nem mesterséges intelligenciának, mert ennyi erővel minden ember által készített algoritmust nevezhetjük AI-nek.

Önmagában a mesterséges intelligencia nem hoz (várhatóan) áttörést. Meg is mondom miért: alapvetően továbbra is emberekhez kell idomulnia. Ajánlom figyelmedbe a Falcon Heavy részét taglaló oldalát a cikknek. Segíthetett volna a helyzeten egy MI? Feltehetően nem. Menet közben több téren is folyamatosan változtak a paraméterek. Az egyre nagyobb és nagyobb teljesítményű rakétahajtóművek miatt nőtt a rakéta tömege és egyben a felvihető tömeg is, amit persze lelkesen propagáltak, és adtak meg az EELV tenderen is. Csakhogy ez aláásta a szerkezeti szilárdság kérdését, hiszen azt eredetileg nem ekkora tömeghez méretezték a teherviselő elemeket - volt ráhagyás feltehetően, de nem elegendő. Emiatt a középső CORE modult meg kellett erősíteni, és borult a szép elmélet, hogy csak összefognak három Falcon 9 első fokozatot, és voilá, itt a szupernehéz rakétánk.

Itt mit tudna tenni egy MI, amit egy ember nem? Az MI-nak is alkalmazkodnia kell a pénzügyi, emberi, teljesítményváltozókhoz (hiába tervezel meg valamit, ami az adott szoftver szerint elvisel X szintű erőhatást, ha egy apró gyártási hiba miatt végül X-1 szintű erőhatásnál már megadja magát).

Abban segíthet a számítógép (és nem is feltétlenül az MI), hogy egy ideálisabb rakétát építsenek, ami bizonyos paramétereknél jobban fog szerepelni. De mint mindennek, ennek is ára van...

A DLR pár emberkéje nekiállt játszani, hogy milyen megoldások lehetnének opciók egy "saját" Falcon 9 rakéta esetén. Kiderült, hogy GTO pályájára (ami ugye az Ariane 5 / 6 számára kritikusnak van tekintve) például a két fokozat alkalmazása messze nem olyan jó, mint a három fokozat. Ez persze megint összetett kérdés, hiszen a Falcon 9 eredetileg csak LEO pályára készült - oda a két fokozat éppen optimális volt. Tehát ilyesmiktől függ, hogy az adott rakéta alkalmazása mikor optimális, és mikor nem.

Egy MI sem tud ilyenkor olyasmit előrántani, ami tökéletes megoldás....

Szimulátornak viszont nagyon hasznos lehet a számítógép, de ahhoz át kell először adni a teljes elérhető tudást. Gyakorlatilag be kell programozni. Kell egy nagyon pontos fizikai szimulátor, majd egy tervező algoritmus, ami bizonyos paraméterek megkötésével tervezhet mindenféle extrém formájú űrhajót és leteszteli. Ha elég gyors a szimuláció, iszonyatos mennyiségű modellt lepróbálhat ahhoz képest, amire mondjuk 1, 10 vagy 100 mérnök/fizikus lenne képes. Persze lehet hogy nem teljes űrhajót, hanem csak orrkúpot, vagy fúvókát tervezne, vagy épp azt, hogy hova érdemes tenni a hajtóműveket, és több kisebbet, vagy kevesebb erősebbet.

Viszont ez továbbra sem MI, attól függetlenül, hogy olyan gyorsan és pontossággal dobálhatja ki a válaszokat, amire a legintelligensebb emberek sem képesek.

Úgy is mondhatjuk, hogy a számítógép máshogy okos, mint az ember, illetve egyértelműen "fáradhatatlan".

Ha elég rugalmasra tervezik a szoftvert, olyan modelleket is tervezhet, ami még senkinek sem jutott eszébe. Ezt nevezhetjük egyfajta mesterséges kreativitásnak. Autóknál pl. felmerült már belső légcsatornás forma is a légellenállás további csökkentése érdekében. Az egy űrhajónál is jól jöhet. Azt talán ember találta ki, de egy megfelelő algoritmus véletlenül kidobhat valami hasznosat is.

Talán nem más, csak a számítógép felé ugye valami algoritmust kéne adni

Köszi a cikket, nagyon érdekes volt!

"az SLS-re már eddig (2017) is több, mint 10 milliárd dollárt költöttek, további 12 milliárdot pedig az Orionra. Még ha 2022-ben el is indulhat az első emberes útjára az Orion, cirka 30-32 milliárd dollár árán teheti ezt meg, és ez csupán a hordozórakéta illetve az űrhajó. Ebben még nincs a Hold körüli keringő DSG, nincs a bolygóközi repülést lehetővé tévő DST, nincs leszállóképes űrhajó, amivel a Holdra vagy a Marsra lehet eljutni, ahogy a Mars körül keringő második DSG-ről (vagy adott esetben a Mars Base Camp űrállomásról) sincs szó."

Űrmutyi.

Az. Nagyban...

Nagyon jó írás, ha nem lenne Cifu, ezek a dolgok el sem jutnának hozzám

-manapság általános a metán+oxigén mint üzemanyag és oxidálószer páros?
Az igazán keménykötésű halogénes (ClF3/ClF5 illetve nem tudom, hogy volt-e valaha, de a ClOF5- előállíthatóságát is kutatták keményen mint az oxidálószerek omegáját (a ClF7 biztosan előállíthatatlan))

Ezzel kapcsolatban jó írás: https://archive.org/details/ignition_201612

-környezetvédelmi esetleg veszélyességi aggályok vannak a háttérben vagy micsoda?

Laikusként azt gondolná az ember, hogy ha űrhajóval messzire akarunk menni, akkor a legnagyobb energiasűrűségű üzemanyagokat érdemes felhasználni...

Nagyon komoly cikk, sajna nem sokat értek a témához, de mindig nagyon érthetően írsz róla. Így egy igazi egész estés szórakozás

Köszönöm!

A pozitív (és kulturált negatív) visszajelzéseket továbbra is köszönöm szépen!

@joysefke: manapság általános a metán+oxigén mint üzemanyag és oxidálószer páros?

Nem általános, annyira nem, hogy jelenleg egyetlen nagyobb rakétában se használják és korábban is inkább csak kísérleti megoldásokban valósult meg. A New Glenn / BFR lesz az első rakéta, amely ezt fogja használni, illetve esetleg a Falcon 9 egy olyan változata, amely a második fokozatban Raptor hajtóművet kap.

A folyékony hidrogénhez képest a folyékony metán jóval sűrűbb, tehát kisebb méretű tartályra van szükség azonos tömegű üzemanyaghoz. A hidrogén a mai napig a legjobb tömeg-specifikus hajtóanyag, vagyis adott teljesítményhez ebből kell a legkisebb tömeget elégetni - csakhogy mivel alacsony a sűrűsége, ezért hatalmas tartályokra van szükség, és egyben nagyon mélyen kell hűteni.

A kerozin azért népszerű, mert sűrű (még a metánnál is), a sűrűbb üzemanyagoz pedig ismét kisebb méretű tartályra van szükség, ráadásul alaphelyzetben szobahőmérsékleten is folyékony, tehát sokkal könnyebb a kezelése.

Viszont a metán a kerozinhoz képest rendelkezik pár, az újrafelhasználásnál jelentős előnnyel. Először is magasabb a tömeg-specifikus tolóerő-értéke a kerozinnál, mégpedig olyan 3-4%-al. Ez nem tűnik soknak, de mondjuk egy 100 tonnás kerozin üzemanyagú rakéta tömeg esetén ez azt jelenti, hogy 3-4 tonnával kisebb tömeget lehet megoldani, tehát máris csak 96-97 tonnás lesz a rakéta. Egy több ezer tonnás rakétánál már több tíz tonnát lehet spórolni, vagy azonos tömeg esetén arányaiban ennyivel többet vihet fel.

A másik nagy előnye a metánnak, hogy a rakétahajtóműben a kerozin után koksz marad a magas széntartalom miatt, a kerozin vegyi képlete hozzávetőleg C12H26, vagyis egy szén atomhoz kábé két hidrogén atom csatlakozik, ez az égésnél ugye sok szén alapú égésterméket jelent, ami kokszként le is rakódhat. A metán vegyjele ugye CH4, vagyis arányaiban több hidrogént tartalmaz, mint szenet, így pedig sokkal tisztábban ég. Ez fontos tényező, ha a rakétahajtóművet újra akarod használni, a kerozin alapú hajtómű esetében néhány út után már olyan lerakódások lesznek, amelyeket mindenképpen el kell távolítani - tehát a hajtóművet karban kell tartani. A tesztek szerint a metán üzemanyag esetében ez szinte marginális szintű...

[ Szerkesztve ]

Egen, ez már az a kategória, amire UnA azt írta, hogy olvasói teherbírás szempontjából sok. Majd erre jobban figyelek...

Kerlek ne.
Oszinten szolva en meg jobban orulnek neki, ha meg hosszabb lenne, plane amig ilyen erdekes. Kit erdekel, hogy 1-2 vagy 10 leulsbol olvasom el/fogadom be, amig ilyen erdekes. Plane ezen a teruleten, amit mindig is bantam, hogy nem melyedtem el benne jobban, mert borzasztoan erdekel, de valahogy sose sikerult raszanni azt a mennyisegu idot, amit erdemelne. Igy legalabb nem vagyok hozza teljesen susu, legalabb tudom nagyjabol mi tortenik, es valid tippeket ra, hogy miert.
Szoval, le a kalappal ismet, es legyszi ne kezdj el rovidebb cikkeket irni.

Szlovákiai magyarok is építenek űrhajót Kis garázscég, de nagyon szimpik.

Kár hogy ebben a sarkában a világban nincs senkinek fölös százmillió dolcsija ilyenre, megnézném mire megy a magyar gógyi az űrtechnikában

Most olvastam csak, szuper cikk!

Akkumulátor gyártással kapcsolatban, az inkább tűnik nekem a Panasonic gyárának, tudás, technológia, pénz onnan jön, csak nem az ő nevükön fut. Tulajdoni viszonyokat nem tudom. [link]

[link]A Pana főnők bízik benne hogy jövőre már nyereséges lesz a Gigafactory is:
"Earlier this year, Hirokazu Umeda, Panasonic’s Chief Financial Officer, said about the production at Gigafactory 1:
“For battery cells for the Model 3, costs outweighed profit in the first quarter. As production accelerates towards next year, we expect the business to contribute profit.”"

Nincs semmi gond a teherbírással, élvezetes és olvasmányos cikkeket raksz össze.

Elnézést ha volt már, vagy valamelyik korábbi cikkedben említetted, de láttad esetleg a Mars című sorozatot? Ha igen, mennyire lehet komolyan venni? NG móka és Musk munkásságát veszik alapul a jövőképhez.