Lehet hogy most a BFR a megoldás, de továbbra is úgy hiszem, hogy külön jármű lenne ideális az bolygók közötti utazásra, ahol teljesen már körülmények és követelmények állnak fenn.

Alapvetően eltérő az életre hívó szó. A BFR esetében a cél az, hogy minél kevesebb erőforrást belefektetve egy Mars-ra eljutni képes, teljesen újrafelhasználható járművet építsenek.

Ha te 3 specifikus célra létrehozott járművel való megoldásban gondolkodsz, egyszerűen több erőforrást kell befektetned. Abból a szempontból teljesen reális Musk koncepciója, hogy ráfordítandó erőforrást szeretne minimalizálni.

Amennyiben van már egy olcsó LEO-ra jutási lehetőséged (tehát a háromból egy adott), akkor már reális a 3 járműves megoldás. 10-15 év múlva feltehetően már ez lesz a preferált eljárás, ha addigra a BFR és a New Glenn, illetve a Vulkan realitás lesz...

Az a napszeles hajtás érdekes, bár gondolom a földi vitorlákkal ellentétben nem megoldható az hogy "szembeszéllel" lehessen haladni.

A "szembeszél" azt jelentené, hogy egyenesen a Nap felé akarnál menni. Ez aligha realitás.

A napvitorlával lehet a "befelé" is haladni, ha olyan pályára állsz, amelyik befele lendít, például a napvitorlával elhagyod a Föld gravitációs kútját, majd a pályát úgy módosítod, hogy vagy a Mars, vagy a Föld gravitációs kútja befele lendítsen (gravity assist), és mondjuk így eljuthatsz a Vénuszhoz...

Nyilván ez emberes űrrepülésnél nem célszerű megoldás, de űrszondáknál roppant hatékony lehet.

Hosszabb távon jobb lenne, ha fent a Nemzetközi űrállomás helyett, mellett űrdock épülne, ahonnan indulnának, érkeznének a bolygóközi járatok. Később ha lehetséges, ott kellene felépíteni, javítani azokat az űrhajókat, legalább részben.

Az űrbéli építkezés fő rákfenéje az, hogy honnan jön a nyersanyag (ha az űrben építed meg az űrhajó elemeit is), vagy maga a kész űrhajó-elem (ha a Földön vagy valamelyik égitesten gyártod le őket). Előbbi esetében célszerű egy nyersanyagbázis mellett létrehozni a gyárat, amelyiknek kicsi a gravitációja, hogy ne kelljen sok energia, hogy onnan az űrdokkba jusson. Tehát előbb lesz a Ceres, Fobosz vagy akár a Hold körül keringő űrhajógyár megépítve, mint a Föld körül.

A második lehetőségnél ismét a gyár a kérdéses. Ha a Földön gyártod le a modulokat, akkor ismét az olcsó világűrbe juttatás a kérdőjel. Amíg nincs ilyen, nem is éri meg vele foglalkozni, hiszen egyszerűbb és olcsóbb nagyobb méretű modulokból egyszerűen csak összedokkolni a részelemeket - ilyen a Mars Base Camp is. Ha viszont másik égitest körül szeretnéd, akkor először oda kell gyárakat telepítened...

de épp az ő esetük mutatja, hogy ha moduláris lenne náluk elég lenne cserélni csak a telekommunikációs modult, és a többi részen csak kisebb javításokat és újratöltéseket végezni.

Még mindig ott tartunk, hogy a részelemeket is fel kell vinni, kell egy eszköz, amely képes a cserét végrehajtani, és így tovább. Amíg ezek nem adottak, addig miért foglalkozzon ilyen koncepciókkal?

Ez a rákfenéje a Space Tug / űrbéli javító-karbantartó elképzeléseknek, mert amíg nincs megrendelő, senki sem szívesen kockáztat a kifejlesztéssel. Amíg viszont nincs ilyen javító / karbantartó űrjármű, addig senki sem fog hozzá modulárisan cserélhető alkatrészekből felépülő műholdat rendelni. Ezért tart most ott az egész, hogy az első ilyen Space Tug-ok csak üzemanyagot tudnak átadni másik műholdnak. A GEO-n keringő műholdak élettartamát ugyanis alapvetően az üzemanyag-tartalékuk határozza meg manapság...