Szép kutyák.
Nekem is volt egy szívemhez nőtt keverék, már rég elpusztult de ma is a legokosabb kutyaként emlékszem rá.

Egy kis kritika: a "hibáim" részben leírtad, hogy sokan sokféleképpen viszonyulnak a kutyatartáshoz. Én azt mondom ne legyél ennyire érzelmes a kutyáidhoz. Ők falkavezért látnak benned, de a Te szempontodból nem falkavezér vagy, hanem a gazdájuk. Te mondod meg mit csinálhatnak és mit nem, hova mehetnek és hova nem - és el is altathatod őket...
Szerintem kevesebb érzelem kell és több "önbecsülés" - a kutyák vannak érted és nem Te vagy a kutyákért (remélem érthető, hogy mit akarok mondani).

Más:

Régebben elgondolkoztam rajta, hogy vajon miért a kutya lett "az ember legjobb barátja"? Mert az emberi történelem során lehetett volna annyi minden más. De a kutya az egyetlen állat amelyik mindenütt ott van az ember mellett, az északi sarktól kezdve a dzsungeleken át az egész bolygón.

Imádom a kutyákat, de sajnos eddig soha nem alakult úgy az életem, hogy lehetett volna saját kutyám.
Ez az írás viszont még így "kívülállóként" is nagyon megütött.

Hosszú út volt idáig. És még lesz is.

"a kutyák vannak érted és nem Te vagy a kutyákért"

Pont hogy nem. Te vagy a kutyádért, ahogy a gyereked sem érted van hanem te vagy a gyerekedért.
Ha így gondolkodsz jobb ha nem is tartasz kutyát.
És nem, nem altathatod el, hiszen amikor magadhoz vetted egy életért vállaltál felelősséget, ami nem addig tart amíg minden rendben.
Mit szólnál ha téged is elaltatnának ha beteg leszel?
Eszem megáll.

Azon nem gondolkodtál el, hogy ne táppal etess hanem nyersen, BARF elvek szerint?
A sok allergia miatt kérdezem, ami simán lehet táptól, akkor is ha az prémium táp.
Nekem van egy 50kg-os ónémet juhászom, születésétől nyerset eszik, most 6 éves soha semmi baja nem volt.

Csinálok nekik vagy rendelek a Farkaskonyháról, de csak néhány naponta kapnak így enni. A nagy része az evésnek táp meg néha konzerv. Most épp az Acanától a Wild coast-ot kapják, konzervből meg a Belcando Salmon-t. Régebben N&D ocean pumpkin táp meg RN fresh water konzerv volt.
Birka meg hal szokott lenni a nyers, meg répa, alma szeletelve, tojás, joghurt, ma főztem hozzá rizst. Nem vagyok egy nagy barfos.
Csináltunk allergiateszteket, a belélegzett növényi részekkel van probléma alapvetően, arra kényesek. A kuvasz volt kivétel, ő kajákra is. Miatta kezdtem el etetni a prémium tápokkal, akkor rengeteget javult. A többiek allergiás jelenségei csak rövidek és időszakosak, már a malamutról is eltűnt. A másik kettőnek még nem volt.

A vegyes etetés nagyon nem jó. A tápot és a nyers ételt teljesen máshogy emésztik.
Nagyon nem jó keverni. Valamelyik mellett mindenképpen el kell köteleződni.
Tényleg nem akarlak meggyőzni, de ha a táp kényelmesebb akkor etess azzal, de akkor csak azzal ne váltogasd, hidd el sokkal jobb lesz nekik.

Acana egyébként jó, ha már táp.

Értem mire gondolsz, a karakán kutyás csoportokban előforduló vitatéma. Ha dohányoznék most lepöckölném a hamut a tálba és meredten gondolkoznék rajta. Nem tudom. Ezt sehogy vagy nehezen lehet megmagyarázni miért kötődik valaki gyengébben, valaki erősebben érzelmi szinten a kutyáihoz, valaki meg semennyire és nem is tart kutyát. Biztos, hogy genetikai, hormonális, pszichológiai, biológiai okai is vannak. Valaki eltemeti és pár nap múlva kiheveri még akkor is, ha nagy kutyás volt, mások sokkal később. Volt olyan is aki rám írt, 3 év után még a kutyán bánkódott.
Én 3 hónapja csak gondolkozom, az egész életemet változtatja meg. Nem fog ez kevesebb érzelemmel működni.

Régen olvastam már Csányi könyveit vagy más etológia könyvet, de azokban foglalkoznak a kutya kialakulásával is. A farkas volt olyan intelligenciával, viselkedéssel, felépítéssel rendelkezve amivel a fáról lemászó ősember mellé szegődött és felismerték egymás kölcsönös kapcsolatán alapuló előnyöket. A farkas felzabálta a hulladék élelmet, a szemetet, az ürüléket, az ősember ha nem volt más agyonütötte a farkast és megette, a farkas elriasztott más vadállatokat az ember közeléből. Majd alakult minden. Ezzel már eleve szelektálta az egyre szelídebb és okosabb példányokat. A többi állat ezután került a képbe, mikor rájöttek, hogy az állatokat lehet használni feladatok elvégzésére.

A kutya tulajdonjog-filozófiai kérdéskört (ki van kiért és miért) félretéve lehet, hogy az altatás embereknél kényes téma, de a gyakorlatban az állatorvosi társdalom 100%-ban eutanázia párti. Ha eljön az idő a tenyésztő szakma (aki végül is a jószág "teremtője") is megérti és támogatja a tulajdonos ezen döntését. Nehéz érzelmileg, de valahol nagyon is "szerencsés" dolog, ha az eb szép életet élt és annak végére biztos pontot lehet rakni.

De ha elfogadom az első hozzászóló érvelését akkor ez a kutya nem élt volna sem szép életet sem szép kort, mert az első problémánál el lehet altatni.

Tyegény pityi tutyuliiiik <3 <3 <3

A gyász folyamata egyáltalán nem baj, sőt fontos is.
De ezzel együtt, ha kutyás vagy, akkor már az elejétől tudnod kell, hogy a kutya sokkal rövidebb ideig fog élni, mint te.

Szép írás.
Egyben megerősített abbéli meggyőződésemben, hogy nekem nem való kutya.

Részvétem, így utólag is.

Egy szót sem szól, mégis megért.
Egy szót sem szól, mégis beszél hozzád.
Egy szót sem szól, mégis örök hűséget fogad.
Egy szót sem szól, mégis a világon a legjobban szeret!

[ Szerkesztve ]

Neked nem való kutya. És ezt úgy értsd, hogy szöges ellentéte annak, ahogyan ezt a kifejezést használni szoktuk.
Egy kutya 10-12 évet él átlagban, az ember ennek a 6-8 -szorosát. Ugyan ki akarna ennyi családtagot látni elmúlni? Persze idővel az ember elveszti a nagyszüleit, szüleit. De akkorra már valamennyire fel van erre készülve.
De eltemetni 3-4 gyerekedet? Az súlyos.
Egyszerűen nem lehet ennyire szorosan kötödni egy állathoz, amit többszörösen túlélsz. Mert érzelmileg ennyire megterhel.

Kutya nélkül lehet, csak éppen nem érdemes élni, most is itt szuszog mellettem egy kutyus

(Természetesen városi lakásba nem való kutya, legfeljebb valami kistermetű, nyugodt természetű fajta.)

Az eddigi kutyáim fajtiszta mivoltuk ellenére szerencsére hosszú ideig bírták komolyabb betegség nélkül, egy Jack Russel terrier 13 évig, egy pumi 14 évig élt, a mostani terrier 9 éves, de komoly baja nincs.

Sajna ekcéma, allergia, kiütés mindig előfordul náluk, a szőrüket kell gondozni, bűzmirigyet kezelni kell (szerintem Elza vakarózása a falhoz dugott fenékkel azt jelentette, hogy a bűzmirigye nehezen ürül, az zavarhatta őt).

Egyébként ivartalanítva voltak a kutyák? Ennyi nagytermetű szuka kutya együttélése okozhat viselkedésbeli problémákat...

enyem 30 kilos es 50 nm-en koszoni szepen jol elel velem

Szerintem emberi orvosoknál is sokan lennének mellette, csak nem lehet. Ami valószínű évtizedek, század múlva mikor tovább enyhülnek a vallási berögződések engedékenyebb lesz majd. Bár nem biztos, ki tudja.

Állatnál szabad a választás altatás, gyógyszerezés vagy magára hagyás között. Természetes körülmények között is fájdalmasan hal meg a legtöbb, ha furán is hangzik, járhattuk volna azt az utat. Nyomhattuk volna még a gyógyszereket tovább, pár napig kihúzom a kertbe levegőzni, napozni, amiből nagyon már nem érzékelne semmit, talán engem se ismerne meg, enni, inni így már végképp nem tudna. Majd szépen a veseelégtelenség vagy a keringési elégtelenség elvinné és azt venném észre, hogy tátott szájjal elernyedve fekszik. Közben ki tudja belül a fejében mi zajlik le abban a pár napban amíg még élne. Meg egyáltalán egy ilyen zombi utolsó stádiumos állapotban mi az értelem fenntartani arra a pár napra csak azért, hogy lélegezzen. Viszont van az amit embernél nem lehet megtenni, itt viszont igen. Legalább mellette voltam, engem látott és még magánál volt annyira ezeket fel is fogja.
Tudom, hogy ez volt a legjobb választás és a legjobb időzítés is, se nem túl korán, se nem túl későn, de feldolgozni nem lehet.

Meg a 60 Kilós újfundlandi is, a német dog, meg még van pár nagytestű fotelfajta. Ez inkább fajtafüggő melyik milyen körülményben van el kényelmesen, néhány esetben a mozgékonyabbak is elfekszenek, ha olyan a vérvonal.