"bemész egy isp ügyfélszolgálatára. mielőtt kinyitod a szádat, közlik, hogy a beszélgetést rögzítik a fogyasztóvédelmi törvény miatt. és utána kezdheted a mondókádat. ha telefonon hívod őket, dettó."

Na várjál. Azt mondtad, ismered a minőségbiztosítási követelményeket, és azok máshol is igazak. Hát nem.
Valamint nem ügyféllel való kommunikációról beszélek, hanem munkatársak közöttiről, amit te kerülsz. Ott is ledokumentálsz mindent?

"nem, én tökre gyakorlati ember vagyok."

Erős kétségeim vannak e felől.

"vagyis munkafolyamatokban valamilyen helyzetben kell döntést hozni. ha az nincs ledokumentálva, hogy keresed vissza később, hogy adott döntés miért úgy született meg? sehogy. ezért van az, hogy rendesen működő cégek akkor is a formalizált irányba mennek, ha egyébként lehetőség van személyes kapcsolatra. ennek az a vége, hogy teljesen mindegy, ott van-e az ember, mert akkor is dokumentáltan kell végezni a munkát ha ott van meg ha nem."

Erre találták ki az emlékeztetőket, összefoglaló emaileket, akármit, a fantáziádra bízom. Egy fél órás megbeszélés után elég 2 sort írni, hogy "a megbeszélésen elhangzottak szerint elindítjuk X db Y gyártását megrendelés nélkül, mert stb.", ezt címezve az összes résztvevőnek. Nem azért megy így, mert a minőségbiztosítás megköveteli, hanem hogy legyen mihez tartani magunkat.
Miért ragaszkodsz ilyen görcsösen ahhoz, hogy mindent csak megbeszélünk? Írtam én ilyet?

Egyébként igen, van olyan is, hogy megbeszélem ezzel, vagy azzal ezt és azt személyesen, és nem írjuk le. Meg fogja csinálni? Meg. Bizalom kérdése. Meg a hatékonyságé. Ha mindent leírnánk, meg ledokumentálnánk, akkor már rég nem lenne munkánk.
A mi szakmánk olyan kicsi, hogy (még) van becsülete a szónak. Tudom, más világ, tudom...

[ Szerkesztve ]

"Azt mondtad, ismered a minőségbiztosítási követelményeket, és azok máshol is igazak. Hát nem.": nem követelményeket írtam, hanem elveket. a minőségbiztosítási folyamatok alapelvei mindenhol ugyanazok. csak egy érvényes iso 9001 van, meg 14001 meg hasonlók. tehát megint nincs igazad. hát de.

"Erős kétségeim vannak e felől.": magánügy.

"Miért ragaszkodsz ilyen görcsösen ahhoz, hogy mindent csak megbeszélünk? Írtam én ilyet?": semmi ilyesmihez nem ragaszkodom, ezt te beszéled bele a történetbe. amihez én ragaszkodom, az az, hogy vannak dolgok, amiket megbeszéltek. te mondtad, fontos a személyes jelenlét, mert megbeszéltek dolgokat, tehát ezt nem kellene vitatni (már amennyiben megérted, hogy mit írok). viszont ha vannak dolgok, amiket megbeszéltek, ráadásul csak megbeszéltek, ott megcsúszik a minőségbiztosítás.

"Egyébként igen, van olyan is, hogy megbeszélem ezzel, vagy azzal ezt és azt személyesen, és nem írjuk le.": q.e.d.
"A mi szakmánk olyan kicsi, hogy (még) van becsülete a szónak.": ja, addig, amíg az első komoly balhé be nem üt. ott a bíróságon derülne ki, hogy tényleg van-e még becsülete a szónak, és komolyan hiszek benne, hogy utána nulla idő alatt törölnék el ezt a fajta vállalatirányítást.

"Valamint nem ügyféllel való kommunikációról beszélek, hanem munkatársak közöttiről, amit te kerülsz. Ott is ledokumentálsz mindent?": természetesen.

Az indiaiakat, pakisztániakat leginkább azért nem alkalmazzák felénk, amikor úgy adódik, mert a hamar munka, szar eredmény képletben mozognak. akik nem, azok már átköltöztek. Mert a fejlesztést nem akarják outsourcingolni-bár ott is látom egyre inkább a kipakolást. mostanában ahol dolgozom, pont oda outsourcingolta a nagy cég a melót.

Valamint van, amit nem sikerül neten elmagyarázni. De azt általában személyesen sem, a fogadó oldal szellemi szintje alacsony volta miatt.

Pár napja olvastam, de csak most jutott eszembe megköszönni a fordítást.
Szóval: köszi a fordítást! Jó cikk.
(és van benne egy csomó linkelt további cikk és könyv amit el kellene olvasni)

Nem vagyok fejlesztő, csak egyszerű üzemeltető, de állati jó és lelkesítő volt olvasni ezt az írást. Köszönet a fordításodért!

Én sem vagyok fejlesztő, de nagyon tetszett a cikk, és főleg azzal értek egyet, amit a 6. pontban mondott az illető. Nem-fejlesztőként is vannak benne nagyon hasznos tanácsok.

nekem tetszett ez a cikk, eletszeru.

Köszönöm mindenkinek a dícsérő szavakat a fordításért.

Ahogy a bevezetőben írtam, szerintem ez egy fontos cikk, még akkor is, ha vannak olyan látógatók, aki minden nap olvasnak ilyesmit - ahogy ezt a már az elején megjegyezte valaki. Viszont a Logout cikkek közt aránylag ritka a hasonló témájú, de komplex írás, emiatt is hiánypótlónak éreztem.

Ezzel együtt Adrian Kosmaczewski is üdvözletét küldi a magyar olvasóknak...

Hujj, de jó ez a cikk!

A multicéges főnökök nagy része mást nem néz. Minél magasabban van, annál kevésbé érdekli más.

Én sem akarom összekeverni a munkát a magánélettel: a munkatársaim ne a haverjaim legyenek, hanem társaim a munkában. Ha ezt a kapcsolatot elbagatelizálja egy ivós-fingós este, akkor az a kapcsolat megromlik és komolytalan lesz.

Jó cikk, kösz a fordítás!

A bornout részről kár, hogy nem írt bővebben.

Érdekes írás, köszönet a fordításért.

A Home Office egyenes út ahhoz, hogy csökkenjen a hatékonyság és az ember boldogtalanul, elmagányosodva éljen és dolgozzon. Néha fűszerként egy-egy napon jól jöhet de kizárólag kivételként.

Az egyterű irodákkal kapcsolatban egyetértek a szerzővel - szellemi munka esetén maga a pokol.

Attól, hogy otthon dolgozol, miért kellene magányosnak lenni? A munkahelyen kívül is van egy világ.

Illetve nagyon személyiség és munka függő, hogy a munkahatékonyság nő vagy csökken. Én pl. sokkal hatékonyabb vagyok otthon, de mivel nincs home office, így marad a nagy iroda 13 másik emberrel.

-1
szerintem meg jobb a home office, mint tömegközlekedni.

Ami pedig ennél is jobb, az a lakás bérlése a munkahely mellett.

Feltéve, hogy nincs családod.

Én ezt nem így gondolom. Egy évig éltem albérletben, ami a munkahelyemtől kb. 200 méterre volt gyalog. Nagyon ellustul az ember tőle. Legalább is rám negatívan hatott, nem volt meg a késztetés a kollégákkal másfelé csatangolni, sörözni menni meló után, hiszen milyen kényelmes hogy 5 perc és otthon vagyok és döglődhetek a saját kecóban.

[ Szerkesztve ]

Egy blokk kereszt alakban van, az 4 személy, az asztalok brutál nagyok, máshol 2 személynek van ekkora.
Az iroda 13 ilyen blokkból áll. U alak az U szárai és az alja az asztal blokkok vonala, a közepén a közlekedő, a tárgyalók és a konyha valamint a recepció. Illetve a nagy közös helység az előadások és a planning-es jelenéseknek.
Szerintem nagyon jó a környezet, simán vannak mindenféle emberek akik mindenfélét csinálnak és eddig nem volt gond...
Na jó a nerfgun őrület kicsit necces volt

kis reklám: ha fejlesztő vagy tesztelő vagy scrum-os vagy lehet éppen téged keresünk
feltéve ha bírod a robotokat

[ Szerkesztve ]

Szeretem elolvasni a tapasztalt fejlesztők gondolatait. Sok új dolgot nem olvastam, ellenben jól összefoglaltad a nagyobb igazságokat, amikkel többnyire egyet is értek.

Valami történhetett a medium.com és a szerző között, ezért az első oldalon le kellett cserélnem az eredeti cikkre mutató linkeket.