Nincs itt semmi probléma, a flakon bor húzóra elfogyaszt, majd az ebéddel együtt vissza a padlóra.
Máris viszonoztad a tiszteletet amit kaptál.

Csak otthon ittam belőle, módjával. Az italos mutatványokat máskor lőttem el.
De, mielőtt hazamentem, nagy részét szétöntöttem a lenti, "melós" cimbikkel, hogy jobban bírják a délutánt.

A tanulságot nem vonom le, bárki megteheti.
Kicsinyes vagy. Vagy csak csajsziból vagy (?)...

Talán nem értelek.
Igen, egy nőből jöttem elő, de én magam nem az vagyok.

Szerintem jobban figyelsz ezekre a dolgokra, mint a takarítónő. Azt gondolom, így fordulhatott elő az eset.

Félreérted. Nekem ez kicsi "bajom", de kitekintve annál nagyobb gondja az embereknek.

Elhiheted, hogy az a takarító néni aztán figyelt a részletekre.

Rendes dolog Tőled, hogy a jóságot feltételezed. Ennél durvább dolgokkal sértett meg, ez csak egy példázat akart lenni, vagy mi. Elhiheted, hogy ennyiből nem ítéltem volna meg.

Hát naés?
Szar lehet neked, ha a takarítónőn is fennakadsz.
Szerintem nem éri meg foglalkozni az ilyesmivel abban az időben, amikor épp nem látod az adott személyt.

[ Szerkesztve ]

Szerencsére nem szar, még ha negatív is volt a történet. (De miért akadsz fenn azon, hogy fennakadok? )
Viccet félre téve, régen volt. Sok minden történt azóta. Máshogy égne már belém egy ilyen. Nem ezek miatt maradt meg a nő képe a fejemben, az egy másik történet lehetne.

Ahogy írtam az elején, jelenlegi Takarítónő buzgálkodott éppen, fiatal kolléga meg összetűzésbe akart vele keveredni. Ekkor jutott eszembe a régi, meg a történet róla. Nem azért, mert rágódnék rajta.

Ők is létfontosságú munkát végeznek - nem egyszer hasznosabb, mint amit a takarított épületben üldögélők. Egy nagynéném volt takarítónő régesrég, és két egyetemi évfolyamtársam élt az egytemi évek alatt takarításból.

Minden tiszteletem az övék! A mostani példaértékű, ahogyan a munkáját vegzi.

Akiről írtam, ő maga nézte le a takarítónőséget. Keserű is volt az élete...

Én is így vagyok vele, inkább kihagyom. Akit szeretnék, azt felköszöntöm, úgy ahogy szeretném. A kötelező, kényelmetlen szituációkat, igyekszem hanyagolni. Személytelen.

fererencz89:
Arra nem gondoltál, hogy engedve a társadalmi nyomásnak, megfelelési kényszerből adta azt, amit? Lehet ő sem ezt tartja helyesnek, de úgy érzi, ezt várják el tőle.
Makacs dolog ám, ez a modern társadalom....

Később értettem meg a dolog jelentőségét. Társadalmi szint/rang alapján volt hízelgő, vagy éppen lenéző az emberekkel. Gondolom, nem csak én találkoztam ilyen emberrel.

Ez ilyen Sheldon Cooperes probléma. Az ajándékozás terhet ró mindenkire, mert viszonozni illik hasonló értékben, de valaki úgyis hamarabb fog meghalni és ez bizonyos esetben problémát okozhat.
Egyébként azt tudom tanácsolni, hogy ne foglalkozz ezzel. Senkinek se vegyél ajándékot. Ha valaki ennek ellenére felköszönt, akkor annak viszonozd hasonló módon.

És most komolyan. Amikor megtudta, hogy karbantartást, és garanciális javítást kértek tőlünk, egy megyeszékhely városházáján, amiből felújítás miatt 25 napon belül kiköltöznek, akkor picit kifakadt.

Az úr a pokolban is úr.

Észleled, regisztrálod, nem teszed szóvá, továbblépsz értelmesebb ügyek felé, csíny letudva. Te határozod meg hogy melyik probléma a te szinted. Ha egy dörgölőző alkalmazott másfél liter házibora, akkor az, ha más, más.

[ Szerkesztve ]

talán a franciáknál sztrájkoltak egyszer a hulladék szállítók
ha addig nem is tudták sokan, 1-2hét múlva rájöttek pontosan uo. fontos az a munka is, mint bármelyik szellemi
max nem kell hozzá diploma, csak gyomor meg fizikum

Igen, volt ilyen, de azt az olasz maffia csinálta. Nem kapták meg a "védelmi pénzt" az államtól. Ha jól emlékszem. Ott más volt a cél.