Várjuk az érdekes történeteket, biztosan nincs belőle hiány.
Írjátok le a tapasztalataitokat, adjátok ki a mérgeteket (természetesen a megengedett keretek között), ne maradjon bent, az nem használ.

[ Szerkesztve ]

Üdvözlöm a kezdeményezést.

XP-s korszak. Anno volt egy barátom, aki megengedhette magának, hogy bármikor új gépet vegyen. Ahhoz viszont már vagy buta, vagy lusta volt, hogy értsen is valamihez. Azóta már nem a barátom.

Helyszín a lakásom, szombat reggel 8 óra után valamivel.

Anyucim kíméletesen ébresztgetett, tekintve, hogy éjszakás műszak után igyekeztem kipihenni magam. Pislákoló tudattal lassacskán megértettem, hogy a barátom keres. Felkeltem, a reggeli ceremóniák után megvolt az üdvözlés, azt is felfogtam, hogy mit akar a (volt) barátom. Há telepíccsemmá a gépére az XP-t, tiszta progi, tiszta serial.
- Nem lehetne holnap?
- Nem lehetsz ennyire g*ci, most kell.
Hát jó, megtettem.
- Kész, viheted.
- Meg a f*szomat! nekem más háttér kell, meg rakd fel ezt, meg azt...
- Még személyre is szabjam?
- Hát mi az neked?
- Fáradt vagyok, gyere vissza délután.
- Meg a f*szomat! megcsinálod most!

Fáradságomnak, meg felgerjedt dühömnek is betudhatóan elővettem a boot floppy-t, fdisk.exe, ENTER. Töröltem a partíciót, aztán közöltem a(z akkor már volt) barátommal, hogy vigye a 3,14csába a gépét, olyan, mint amikor idehozta, foglalkozzon vele az, akinek két anyja van.
Átkozódva távozott, épp csak az anyámat nem szidta.

Ilyenkor ott a máig jól használható, és nem is kamu kifogás: ez legalább 20 óra lesz, mert a frissítéseknek is fel kell menni, jöjjön vissza egy hét múlva

Jellemzően baráti körben van az, hogy mivel barátok vagyunk ezért bármi belefér. Kezdek leszokni róla, fölöttem megírták már a sztorit, egyszerűen 3-szor agyig szétbontása egy notinak és újrahúzása meg klónozása túllép ezen a dolgon. Ez így a legszűkebb családi körben fér bele max. Mindenki más fizesse ki a másik munkáját, nyilván ilyen apró 10-20 perces bohóckodással nincs gond, de 4-5 óra szopásnál már igen. A barátság és üzlet nem fér meg egymás mellett úgy, hogy nincs ellentételezés.

(Akkor még) barátról volt szó, a frissítések otthon is felmehetnek a gépre. Ott követte el a hibát, hogy most és azonnal akarta, ezt pedig trágár kifejezésekkel közölte.
Ingyen, tegnapra.

Nagyon hasonló sztori mint a #2-ben, kis adatmentéssel megspékelve.

Gyerekkori cimbora, aki otthon él szüleim falujában, viszont akkor már egy olyan 8-10 éve nem találkoztunk, felhívott:
- Szia, figyeljmár... (udvariasan eltekintett a "hogy vagy", "ezer éve nem beszéltünk" stb. kifejezésektől). Baj van (tudom, nekem is van épp elég), elromlott a vinyóm, és rajta van a gyerekről az összes képe kiskora óta (azt se tudtam hogy van gyereked). Ha legközelebb hazajössz, szólj már rám aztán meg kéne nézned. (meg kéne néznem???)
- Hát jó.
Hazamentem szüleimhez, rávettem magam, legalább megiszunk egy sört, dumálunk egy kicsit hogy mi van vele. Legalább annyi gerinc volt benne hogy eljött értem kocsival és levitt hozzájuk, mondja hogy mi a szitu, XP betöltött de az a partíció amin a dolgai vannak nem látszik. Mondom OK, elviszem hozzám a vinyót, rákötöm a gépre aztán meglátjuk.
- OK.
Hazavitt, majd mivel ő fontos ember és dolga van, elmegy addig valahova, én csak csináljam nyugodtan. (??!) getdataback-kel kínlódtam 3-4 órát mire a képek nagyrészét visszaszedtem, lementettem hozzám, kiraktam neki dvd-re.
Hívom, jön érte, levitt hozzájuk, mondom, de akkor ez a vinyó kuka, azt érzed.
Jóvanazúgy, de ő most siet el, de azért köszi a dvd-t (!?). Szolidan el lettem küldve elég jelentős sz*pás után, egy kávéval se kínált meg, vagy hogy hogy vagyok, amúgy nézd, itt a gyerekem akinek a képeit megmentetted nekem... azóta nem beszéltünk, ez olyan 10 éve volt.

Kicsit sem IT, de egyik legemlékezetesebb gyerekkori sztorim:

Szüleim egyik barátja hangosan kopog nálunk éjjel 2-kor. Mindenki felébred, de nyitjuk az ajtót, és barátos ott áll, kezében egy hatalmas tortával, aztán megszólal: a tortát nem nektek hoztam, csak szarni szeretnék, mert már nagyon kell. Átutazóban volt, rájött a szükség, mi meg útba estünk.

Szétröhögtük magunkat, nem volt senki, aki haragudott volna, és még évekkel később is kedves emlék.

Eszembe jutott még valami, hadd dühöngjem ki magam.

Szólt egy kollégám, hogy az emeletes ház felső szintjén lakó rokon "lehallgatja" a húga csetes beszélgetéseit. Ugyan segítsek már, nem lesznek hálátlanok.
Akkor még nem voltam nyugdíjas, egy jegy 300 Forintba került. Oda két jegy, vissza kettő. Mondanom se kell talán, 1,200 Forint veszteségem lett.
No, megérkeztem, de hát legyek tekintettel a kislányra, épp játszik a gépen a barátnőjével.
Tekintettel voltam, addig néztem, ahogy sörözik, meg zsugázik a család.
Barátnő elment, kegyesen megengedték, hogy hozzáférjek a fertőzött géphez. Viszonylag hamar megtaláltam a bűnös progit, legyilkoltam.

Hála? Az nem volt. Azt viszont határozott hangon közölték velem, hogy ha lesz még valami baj, majd szólnak. No persze olyan hangnemben, mintha én tehetnék bármiről is.

Másnap a kollégám ahelyett, hogy megköszönte volna tevékenységem, röhögve közölte, hogy a felső "szomszéd" gratulált nekik a sikeres akcióhoz. Hozzátette, hogy ezentúl is számít rám. Jeleztem neki, hogy illenék kifizetni a hat buszjegy árát, mielőtt beleéli magát, hogy bábuként rángathat.
Ennyi. Most sincs tovább, mint ahogy akkor sem volt.

ez egy nagyon jó megoldás volt - megnéztem volna utána az okosfejit' ( : -

Ha kedvenc színed a lila, tetszett volna.

éppen nem, de érdekes lehetett a gyerek feje

iguana
hasonló nálunk is volt, elsőn laktunk, egyik szomszéd néni ötödiken, lift nem volt a házban, kölkök lenn voltunk édsanyámmal', a néni meg vörös fejjel odaszaladt, "hadd menjek fel a wc-re hozzátok mert mire felérek az ötödikre összesz@rom magam"
( :

Valaki írta nemrég másik topicban, hogy a kikapcsolt frissítések, meg a zsarolóvírus.
Hát amihez egy időben nem tudtam épp ésszel hozzászólni az a kikapcsolt frissítéses és kikapcsolt víruskeresős gépek! Az alábbi sztori kb. 6-7 éves lehet.
Mert a "Sanyika" - ne nevezzük nevén Barkó Sándorkát aki kb. 1999-2000 körül született alacsony, sötét barna hajú, nagy hangú kisfiú volt jó pár éve - így szokta, hogy ne lassítsa játék és netezés közben. És amikor Sanyika gépét fél év alatt harmadszorra raktam újra akkor kicsit begurultam. Nem csak Ő volt ilyen, de az Ő gépénél szakadt el Nálam a cérna, és később még több másik gyermeknél is bevetettem sikerrel. Levédtem a víruskereső beállításait jelszóval, letiltottam a böngészési előzmények törlését, megnyitott fájlok előzményének törlését, majd visszaadtam a gépet - és bevallom kicsit kárörvendően vártam a hívásukat.
1 hónap kellett mikor Sanyika Anyukája hívott, hogy Sanyikának megint nem megy a gép! Átmentem és a kisírt szemű vörös arcú Sanyika jelenlétében megmutattam, hogy milyen pornó oldalakat látogatott a Sanyika, milyen "filmeket" hozott az aranyos kis barátaitól és a víruskereső által megfogott/letiltott dolgokat is amiket közben megúszott a gép.
Sanyikának sajnos ezzel innentől együtt kellett élnie. Néha Anyuka megemlítette hogy áthív már átnézni a gépet, és olyankor Sanyika kicsit rendet rakott, de ahhoz a géphez többet nem kellet nyúlnom. Akkor találkoztunk legközelebb amikor kb. 3 év múlva Sanyikának gépet cseréltek, de ott már elég értelmes volt, hogy ne kelljen még csak emlékeztetnem se.
És azóta is boldogan élek amíg meg nem halok...

Most mondod? Akkor kellett volna.
Egyébként tutira hozták volna, de ugye ez a megoldás eszembe se jutott.

(#14) koby11h Ez hatalmas, jót nevettem.

Jó sztorik, ezek gyakorlatilag mind velem is megestek, a villanyszerelő szomszéd aki szülinapi buli után full másnaposan (én voltam az) keltett föl hogy azonnali telepítésre van szüksége, persze amikor nekem kellett volna valami sosem ért rá, a festő haver dettó ugyanez, sorolhatnám napestig. Leszoktam róla. Már csak a kiválasztottaknak érek rá, vagy mutatok érdekődést a problémája iránt.

Nagyon jók.
Az a baj hogy sokuknak semmi ilyesmi nincs amit bemondhatnék.
Az egyik ingyenélő, a másikra semmit nem bíznék, stb.

Ja, nekem is volt olyan aki majd cserébe segít. Inkább azt mondtam majd a mennyben visszakapom. Nem bíznám rá a csirke etetést sem.
Egyszer meg volt egy elvált hölgy, akinek videokártya csere és újratelepítés a fia gépében - természetben rendezné... Igen, úgy értsd! De elütöttem azzal, hogy köszönöm de már 20 éves korom óta magamra mosok, főzök... Fizetett de nagyon megsértődött. Most mondjam inkább hogy nem jön be?

[ Szerkesztve ]