alapvetően állandó megfigyelésből indul minden gyerek, amit fokozatosan, bizalmi alapon építünk le. a bizalommal meg lehet élni, meg visszaélni, de onnantól, hogy a gyerek elkezd intézménybe járni, már nem kizárólagosan a te nevelésed.
igazából amióta elkezdtünk oviba járni, az otthoni nevelés jó 50%a az oviból/iskolából hozott nem megfelelő viselkedésmintákról való leszoktatás. nem köpködünk, nem káromkodunk, nem túrjuk az orrunkat, nem esszük meg, amit kitúrtunk az orrunkból, nem böfögünk, nem rángatjuk másnak a haját, nem kenjük a kaját/szart a falra, nem fogdossuk a pöcsünket, nem járunk sután, 90 fokban befordított lábfejjel, napszaknak megfelelően előre köszönünk az idősebbeknek a házban, stb-stb.-stb. estig sorolhatnám,

majd ha lesz gyereked, rájössz, addig meg úgyis hiába beszélek.