Hello

Értem miért írtad, és miért akarod a szabványosítást.

Nem fog működni, akkor sem, mert nem lesz hamarosan ember aki tudja, hogyan kell megjavítani, vagy aki tudja, annak akkora a bére, hogy nem éri meg,
Egyszerű esetem, egyszerű villanymotor, mivel $60 dollár a bruttó órabérem, így nekik nem éri meg, hogy megvegyek a 2 csapagyat, kiszállítsák és jómagam 2 órát eltöltsek azzal, hogy kicseréljem. mert ha megveszik az új motort akkor hiába drágább mint a 2 csapagy, 2 órát megspóroltak

Az elektronikai cuccok, meg ugye tényleg szakértelmet es felkészültséget igényelnek, akkor is, ha szabvány komponensekből épül fel.

Addig nem éri meg, amíg olyan a környezet. Amint nem az lesz az alap, hogy mindent kidobunk (mert mondjuk végre rájövünk, hogy nem kellene teleszemetelni a lakhelyünket), meg fogja.
Hogy nincs elég szakképzett ember : nem iparági probléma,hanem társadalmi. Nagyon sok javítanivaló lenne az oktatáson, globálisan. Csak ugye "valamiért" nem fontos ez ennek az idióta fajnak.

"Az elektronikai cuccok, meg ugye tényleg szakértelmet es felkészültséget igényelnek, akkor is, ha szabvány komponensekből épül fel."
Pont ez az, hogy kevesebbet. Nézd meg, hány fogalmatlan hülye tud PC-t összerakni.

Amúgy vannak meglepetések, van olyan szervergyártó, aki a behalt alaplapot garis csere után viszi megjavítani, és újra felhasználja. Dícsérendő.

[ Szerkesztve ]

Kerlek ne keverd az open source (nyilt forraskodu) es FREE/libre (szabad) kifejezeseket ha szoftverekrol van szo! A ketto kulonbozo.

[ Szerkesztve ]

Igaz, de amiről írok, ahhoz elég az open source, nem kell ingyenesnek lennie. Már ha arra gondoltál, hogy nem lehet megvenni. Magát a szoftvercéget nem lehet megvenni, hogy adatot szolgáltasson, mert nyilt forrású, tehát azonnal látszana a simli.

[ Szerkesztve ]

Az ingyenes szoftver meg megint egy mas kategoria, nem arrol beszelek, hanem konkretan a szabad szoftverrol. Arrol amit szabadon futtathatok, modosithatok es tovabb adhatok, meg ha modositottam is. Az open source ezek egyiket sem kell engedelyezze, fuggetlenul attol, hogy ingyenes-e vagy sem.

Jó írás, olvasása közben döbbentem rá, hogy mennyit fejlődött az IT

Igazából a lényeg csak annyi, hogy hozzáférhető a forrás, lehet tudni, mit csinál.

"Az open source ezek egyiket sem kell engedelyezze,"
Akkor valahol másképpen értelmezik, én az opensource.com-ot néztem most.

Nem.
Es konkretan az altalad is linkelt forrasban is szerepel, hogy nagyon nem ugyanaz a ketto! Raadasul a linkben is pont a masik kifejezest hasznalod.

Mire gondolsz akkor?

Én fosásokért és kuncogásokért vettem egy Pinephone-t még Január körül. Igazából jó poén hogy sok linux disztrót lehet rá pakolni, de teljesértékű telefonként még nem sokat használtam abból kifolyólag hogy nem sok működő felület megoldás volt rá.

Mostanában kezd oda eljutni hogy talán teszek vele egy próbát. Egy SXMO nevű felületet használok PostmarketOS-en, aminek az a lényege hogy egy Window Managerrel és pár utility összescriptelésével kezelhetővé sikerült tenni egy teljesen normális asztali felületet (Mármint a terminál-rajongó, WM használó Linuxosok felfogásában használható). Természetesen van két másik casual usereknek készült GUI/DE is, illetve akár teljesen külön Ubuntu/SailfishOS disztró (meg sok másik, csak azok nem annyira előrehaladottak)

Teljesen alap asztali Linuxra készült programokat használok, beleértve a Firefox böngészőt is. Bár nem "snappy", de simán használható kategória. A telefonálás és sms is meg van oldva, de még nem próbálkoztam meg a simkártyám áthelyezésével.

Igazából úgy érzem elég jól áll a nyílt kis ARM eszközök szénája. Most árusítják a "community edition"-t ami mellé jár egy USB-c HUB HDMI-vel és USB portokkal ha esetleg dokkolni is akarnád a telód, ami alap linux rendszernél csak azt jelenti hogy más képernyőre kéred a kimeneted.

Szóval jókat írtál a telókról, de szerintem nem annyira szörnyű a helyzet mint gondolod.

[ Szerkesztve ]

Úgy legyen, hogy nem olyan szörnyű
Nekem most az Samsung S5-öm a fejlesztőkörnyezet Androidra, arra lenne Postmarket is, de még nem volt idő rápróbálni. Elsődleges eszköznek a roncs kijelző miatt már nem is lenne alkalmas szegény (Különben még az lenne a fő telóm, Linage-el )

A baj ugyanakkor az, hogy normálisan supportált, sok eszközt támogató, nyílt és ingyenes cucc, mint a Lineage, nincs még egy. A Postmarket is Lineage kernelt használ, és annak az eszközlistája is csak csökken. 5 éve még rengeteg eszközre volt official Lineage, most már alig.

Kritka.

"Egy tömegcikk gyártása egyszerűbb, ha nem kell csatlakozókat beletervezni, nem kell szabványokhoz igazodni, s ha nehezen javítható, nem bővíthető, akkor mindenféle hókuszpókusz nélkül gyorsabban avul, könnyebben vesz a vevő egy új eszközt."

Ez azért kissé demagógra sikerült.
A gyors elavuláshoz, gyors fejlődés lenne szükség.
A processzorok egy magos teljesítmény növekedése már nagyon rég óta lassulóban van.
Az x86 világában leginkább a magok számának emelése a használatos megoldás. De ez a SOHO kategóriában nem túl hasznos fejlődés a feladatok többsége esetében nincs jelentősége.
Ma sokkal hosszabb ideig lehet használatban tartani egy PC-t mint korábban.
Az ARM esetében még megy a teljesítmény felfelé skálázása, de már lassulni látszik a folyamat.

A bővíthetőség!
Nagyon fontos megjegyezni. Ma egy jelentős mértékben módosuló trend kezd érvényesülni.
A PC hatalmas húzóereje a bővíthetőség volt. Cseréltél vagy betettél egy új kártyát a gépbe és új lehetőségek nyíltak meg.
Ma az univerzális buszok és csatlakozók terjedése okán már a gépbe bele, hanem mellé lehet rendelni ezeket az eszközöket.
Ez többszörösen növeli a használhatóságot. Saját példámnál maradva.
Egyrészt a mobilitás és a bővíthetőség miatt a notebookom több helyen és eltérő kiépítésben használható.
Másrészt egy szabványos USB-C dokkoló több fajta eszközt képes kiszolgálni. Notebook, telefon, táblagép.
Az eszközök közötti átjárhatóság a szabványok betartását erősíti.

"Mostanra ebben segít a szoftveres avulás is"
Kerülni kell az ezzel operáló gyártókat. A kemény magnak mindegy, enélkül is megvesz minden új terméket.

"A hardveres, szoftveres szabványosítás (mi lenne, ha tényleg lennének platformfüggetlen szoftverek - pl. a Java teljesítményveszteség nélkül..."
Ez így fából, vaskarika. Kiveszed a hajtóerőt az eltérő rendszerek közötti versenyből. Elméletileg biztpsan jól hangzik. A való életben inkább csak idealizmusnak gondolom.

"Szoftveres oldalon pedig az open source terjedése lenne megoldás (természetesen szabványokkal biztosítva), mivel az biztosítja, hogy az adott szoftver többféle eszközre is elkészülhet (pl. régebbi eszközök hosszabb támogatása is megoldott), átlátható módon működik, s a támogatás sem feltétlen függ egy cégtől. "
Azon túl, hogy ez kissé naiv idealizmus, mi lenne a fejlesztések hajtóereje és mi fogná össze a fejlesztéseket?
Elegendő megnézni, hogy a Linux hova jutott az x86 vonalon és az Android milyen karriert futott be,
Ja, hogy az utóbbit nem ingyen fejlesztetik és van aki/ami összefogja a fejlesztéseket. Ezt azért nem szabad elfelejteni.

"...egyes, zárt forráskódú szoftverek átláthatatlan módon adatokat gyűjtenek a környezetükről, ez nyílt forráskód esetén szintén hamar kiderülne."

Honnan derülne ki???

"ugyanakkor az open source szoftvereket nem lehet megvenni (mármint ha nem ingyenes, akkor a céget nem lehet megvenni, hogy adatot szolgáltasson), bedönteni, adathalászatra használni, nyilvános mivoltuk miatt. "

Ez is egy átgondolatlan megállapítás.
A nyilvánosság nem fog megtalálni egy adathalász algoritmust, ha egy kicsit elrejtik.
Nyilván a Begin adathalászat, End adathalászat procedúra beépítve könnyen felfedezhető.

Az a felkészült programozó, amely képes felfedezni ezeket a többlet értékeket, nem az ingyenes világban fog mozogni. A sötét oldal ezerszer jobban fizet. Egyszerűsítve, csak a másik oldalon lehet említésre méltó jövedelemhez jutni.

Ráadásul a teljesen nyilvános forráskód nagyon megkönnyíti a biztonsági gyengeségek felfedezését és kihasználását. Amolyan terülj - terülj asztalkám.

A nap kérdése!
Vajon melyik (fizikailag létező) zárat lehet könnyebben feltörni?
Azt amelyiket a kezedbe adják vagy azt amelyiknek a teljes dokumentációját előre megkapod.

"Az alapok rendezése pedig minél később történik meg, annál macerásabb lesz."
Pontosan, végre valamiben egyet értünk, majdnem teljesen. Sok ember fejében kellene rendbe tenni az alapokat.

A záras példád sántít, a nyíltnál megkapod a teljes dokumentációt a zár mellé. Így jobban helytáll

Azám. És a doksi alapján még béta állapotban ezren elkezdik keresni a hibát, ami nem marad rejtve.
Tehát nem az van, hogy megírja valaki, és akkor derül ki a bug, amikor a koreaiak betörnek rajta. Pontosan tudhatod, mit használsz.

[ Szerkesztve ]

Ki fogja keresni?
[link]
Hány ilyen hiba lappanghat még benne?

Noha eretnek gondolatok helyett ez az írás inkább egy merengés a múltban, mégis nagyon jó volt olvasni. Köszönöm. Még sok ilyet!

Köszi

Az informatika jövőjét a felhasználási területek bővülése fogja meghatározni. Anno jót röhögtünk a kamerás mobiltelefonon, de miután mögé kiépült az infrastruktúra, a gyors internet, a közösségi weboldalak, ahova boldog-boldogtalan publikálhatja a fotóit, mára selling point lett egy mobilnál a kamera tudása. Még akkor is, ha csak azt fotózzuk, hogy mit ettünk reggelire.

Huszonsok éve, még a 90-es évek végén volt olyan számalkos tanárom, aki kétkolumnás cikket kanyarított a Mikroszámítógép Magazinba arról, hogy ez az egész informatikai buzulás teljesen túl van dimenzionálva, és feleslegesen képzünk annyi informatikust. Ráadásul minek annyi számítógépet gyártani, és amatőrök kezébe adni. Az ő fejében a számítógép matematikai problémák megoldására, adatbázisok kezelésére, esetleg ipari folyamatok vezérlésére alkalmas. Nem értette ezt a mikroszámítógépes vergődést, mert szerinte ez egy zsákutca, legfeljebb játékra alkalmas. Fogalma sem volt arról, hogy az iparág micsoda fejlődés előtt áll, pedig az Internet, a multimédiás megoldások akkoriban már kezdtek elterjedni.

Nehéz a jövőbe látni, de különben valahol igaza lett : mennyi marhaságra használjuk az informatikát, amik nagyobb hangsúlyt kapnak, mint bármi, aminek értelme is van.

És az az opensource miatt van, vagy azért, mert kisebb cégek?

Nem mellesleg a Gúgli szoftvereinek egy része opensource.

A Google semmi olyasmit nem open-sourceol, ami kompetitiv előnyt ad neki. Akkor nyit meg szoftvert, ha az gyengíti a versenytársakat. Lásd még:
[link]

OK, a tényt mondtam csak, pl. az Android opensource. Az az is volt, és igen sikeres. Nem kötelező semmit megnyitniuk.

Olvasd el a lenti írást.

Azért open source az Android, hogy maximális verseny legyen a telefongyártók között. A pénz pedig nem abból jön, hanem a reklámokból, és azok az algoritmusok pedig hétpecsétes titkok.

Ha csinálsz egy proprietary terméket, akkor érdekedben áll, hogy a komplementer termék kommoditizálódjon. A Google termékek az ad platform, a komplementer termék pedig a mobiltelefon.

Ahogy a Microsoft jelenleg azért tolja az OSS-t, mert ez kommoditizálja a komplex webalkalmazásokat, ezek komplementere pedig az Azure.

Igen. Lehet így is, és ez több szempontból jobb, mint a full zárt cucc. De jó lenne lépni az opensource alapok felé több téren. Nyugodtan lehet mellé fizetős megoldásokat is fejleszteni, csak ezek ne legyenek megkerülhetetlenek, mint most.
Ugyanígy, egy jó szabvány nem nyírja ki a versenyt, hanem gerjeszti. Az USB mit nyírt ki? A VGA?

A MS esetén több motiváció is lehet, én egész meredek dolgokat is bele tudok látni. Pláne a gúgli motoros Edge után.

[ Szerkesztve ]

Nem tudom mit szerettél volna a belinkelt cikkel mondani, de ez se rossz...

Szerintem nem fogta a dolgot... Opensource kódnak egy rakás fejlesztő nekiesik, amint kikerül. Jobb eséllyel találnak meg egy hibát, mint a zártban. S a nyíltban nem lehet eltitkolni sem. Hogy "ki fogja keresni" - mindenki. 7 milliárd emberből van elég. Meg pl. vannak bug bounty programok is...

Régen az informatika nem volt jelen az átlagember életében, az ökoszisztéma sem volt kiépítve hozzá, így hogy legyen motivációja az embernek ezekbe a nem gyengén árazott dolgokba beruházni, bizonyítani kellett hozzá.
Mára már mindennapos dolog lett, és ha a gyártó / szolgáltató elveszt pár fogyasztót – minőségromlás, vagy bármi más címen – nincs tétje, mert 3x annyi user lép a helyébe.

De szinte bármi (illetve elég sok) ember alkotta újdonsággal ez van: amíg újdonság, addig szenzációs, remek minőség és egyebek, amint pedig kinövi magát és tömegtermékké válik, rohamosan csökken a minőség.

Btw köszi az írást, nagyon érdekes és jó volt olvasni.)

[ Szerkesztve ]

"Opensource kódnak egy rakás fejlesztő nekiesik, amint kikerül. Jobb eséllyel találnak meg egy hibát, mint a zártban. S a nyíltban nem lehet eltitkolni sem."

Mint ahogyan a zártban sem lehet eltitkolni. Az ugye tiszta, hogy Windows forráskódja hozzáférhető.
A zártság csak azt jelenti, hogy nem módosítható és nem lopható.
Az államok a teljes forráskódot igényelhetik. A fejlesztők csak azt a részt, amikkel bajuk vagy dolguk van.

DE!
A fejlesztés és a kéretlen többletek illetve biztonsági kockázatok felismerése nem azonos szakma.
A dolog bonyolultsága ott kezdődik, hogy a programozók sem egyetlen logika szerint gondolkodnak.
Sokszor a gyatra vagy nem létező kommentelés esetén a forráskód megértése sem kis feladat.
Ehhez jön a fordító programok manipulálhatósága. Bizonyos kódrészlet esetén adhat értéktöbbletet a fordított programba.

A 7 milliárd emberből mennyi a programozó?
A programozók közül mennyi a probléma keresésre képzett?
Ezek közül mennyien tevékenykednek ingyen a kódminőség megtartásáért és mennyien jó pénzért a másik oldalnak?
Azt gondolom nem én vagyok naiv ebben az ügyben.

Az is egy érdekes kérdés, hogy a teljesen ingyenes Linuxok készítői miből élnek.
Az OpenSuse esetében a használó teszteléssel fizet, ami teljesen korrekt.

Marad egy nyitott kérdés, hogy a teljesen ingyenesek esetében mivel?
És ezekbe kik raknak értéktöbbletet.
A 7 milliárd ember közül mennyien tudnak programozni valóban programozni és van gyakorlatuk. Nagyjából azoknak akiket erre képeznek ki. A többieknek csak a hit marad.

Persze lehet, hogy én tévedek. Nyitott vagyok az új ismeretekre.

Az open source rendkívül hasznos a felhasználónak, legyen az végfelhasználó vagy fejlesztő. Ezzel kapcsolatban semmiféle kétségem nincs. Sokkal-sokkal egyszerűbb olyan 3rd party eszközökkel dolgozni, amiket nem lehetetlen debuggolni, stb.

A baj azzal van, hogy tisztán OSS-re épülő üzleti modellből kevés van, és kevés pénzt is hoz.

Ó, az emberanyagra ki sem tértem; az is elég gáz, de az csak tünet az informatika terén, ott inkább általános társadalmi gondok vannak. A cikkben a műszaki oldalát néztem, hogy miért ment el arrafelé, hogy egyszer használatos eszközök legyenek mindenhol.

@emvy : Meg zártnál vagy azt kapod meg lefordítva amit a gyártó "nyilvánossá tett",, vagy nem.
Tisztán OSS - vajon azért nincs, mert van pár zárt kódos dinoszaurusz, akik borzalmasan túlárazott cuccokkal ülnek a monopóliumukon? Vagy mert az informatika megint egyre inkább lufinak tűnik? :S Lehet, hogy kisebb profittal hosszabb távon jobban működne az iparág... Esetleg több szereplő megélne belőle... Stb., stb...

[ Szerkesztve ]

"Esetleg több szereplő megélne belőle... Stb., stb..."

Itt az eb elhantolva, több szereplő, egyből fragmentacio...Es maris vissza jutottunk oda ahol vagyunk

????

Arra, hogy az open source hirdetoi probaljak figyelmen kivul hagyni vagy nem emlegetni a szoftverekhez kapcsolodo etikai kerdeseket, mig a szabad szoftveres szemleletnek ez az egyik legfontosabb eleme. Te meg kevered (legalabbis nem kulonbozteted meg) a kettot.

Semmi értelmes nem jut eszembe, hogy milyen etikai kérdésekre gondolsz, szóval leírhatnád Ne úgy kelljen már mindent kihúzni belőled...
Másrészt, a jelen témában a nagyobb különbség a zárt és nyílt forrás között van, azaz hogy zárt forrás esetén esélyed nincs megtudni, mit csinál az a program, bármi más esetben meg van.

[ Szerkesztve ]

"...zárt forrás esetén esélyed nincs megtudni, mit csinál az a program, bármi más esetben meg van. ..."

Teljesen komolyan kérdezem, hogy ezt így komolyan gondolod?

1. A forráskód zártsága nem azt jelenti hogy senki sem ismerheti meg. Bármely állam kikérheti a teljes Windows forráskódot. Te, mint programozó, betekinthetsz a forráskód azon részébe, amivel problémád van.
A zártság azt jelenti, hogy nem használhatod fel a forráskódot és nem módosíthatod engedély nélkül.
A nyílt forráskódnak hatalmas előnye, hogy mindenki hozzáférhet és szabadon kereshet benne sebezhetőséget, a kihasználása érdekében.
Ha nincs, akkor készíteni is lehet bele, hibajavítás címén.
A közösség erejében bízni naivitás. A többség nem tud programozni, ezért a forráskódot sem képes értelmezni.
A programozásban jártas emberek sem értik meg egyszerűen egymás forráskódját. Mindenki másként gondolkodik egy kicsit.

Ráadásul a forráskód tisztasága sem minden. Ha a fordító programot sikerül megmanipulálni, hogy a speciális programozói megjegyzések hatására többletérték kerüljön a befordított programba,

Én továbbra is azt gondolom, sokkal sebezhetőbbek a nyílt forráskódú rendszerek mivel megalapozatlan bizalom van a nyílt forráskód irányában,