Az exem több, mint 20 évet húzott le az egészségügyben, ez mondatja velem: A magyar egészségügy csoda hogy működik. Ha nem lennének ilyen elszánt nővérek és orvosok, akik megalázó bérért, megalázó körülményeke között, akik mégis elvégzik a munkájukat. Azt a munkát, amit gyakran még az ember családtagja sem tesz meg.
Az én vakbelem a pesti MÁV-kórházban indult. Ott ahol a média katasztrofális munkakörülményekről beszélt, ahol komplett sebészeti osztályt (egy egész emeletet) zártak be létszámhiány miatt - és mégis, egy rossz szavam sem lehet a dolgozókra. Igaz hogy folyton rohannak, nincs semmire idejük, de ha kérdeztem, kértem valamit, megoldották.

Most csatlakoztam az olvasók közé.... mire végig olvastam... fáj mostmár nekem is mindenem
várom a folytatást

Ez teljesen kórház és osztályfüggő. Egy kollégám másfél hónappal később szintén a sebészeten végezte, egy emelettel fentebb. 2 napig vendégeskedett ott és mindenkit csak dícsért, hogy kedvesek, türelmesek...nagyszerűek.

Ne is mond. Ahogy olvasom nekem megfájdult a hegem.

A Szent Margitról is alapvetően csak jókat tudok mondani és még jól is főznek, csak kevés a kaja. A sebészorvosom, pedig teljesen jó fej volt. Miatta tudtam könnyen viselni a dolgokat, mert a realitás talaján tartott végig. Az pedig mindent elmondott nekem az osztályról, hogy két hónappal a műtét után kontrolra mentem vissza és az osztályvezető főorvos maga kérdezte meg, hogy vagyok és megdicsért mennyire összekaptam magam.