Jó lett

van már olyan hifi ami onnan kezdi az usb-ről az mp3 lejátszását ahol abbahagyta kikapcsolásnál? vagy ezt a rendkívül nehéz feladatott még most se sikerült megoldania egyetlen hifinek sem?

Mp3 vs hifi???

Egy hangdoboz lehet zárt vagy nyitott (basszreflex)? Ez így nem jó. Lehet zárt, ez OK, de az igazán nyitott az az open baffle vagy hangfal, bár ezt ritkán használják. Aztán az sem egyértelmű, hogy a lyukas hangdoboz biztosan basszreflex, mert az csak egyféle méretezési elv neve, ott vannak még a tölcséresekek, a labirintus sugárzók, az izobarikus dobozok stb....

több 100 számot máshogy nehéz lenne kényelmesen végig hallgatni, főleg hogy rengeteg szám van közte amit soha nem is adtak ki cd-én, mert csak játék a fájljai közül van kimásolva, vagy pedig olyan zenék amit max 1-1 távoli országban lehetett csak megvenni cd-n, azt is csak nagyon régen, torrent nélkül lehetetlen lett volna beszerezi

Mp3 tudtommal kizárja a veszteségmentes tömörítést. Már a cd is necces (a hagyományos), de az mp3-at hifivel egy lapon említeni...

Köszi a cikket, várom a folytatást.

Építgetek erősítőket. Csöveseket, félvezetősöket hibrideket meg ami jön, de ebben a tüskére meg kismacskára meg öreg néni púpjára kell rakni az erősítőt, hogy szebben szóljon nem hiszek ( a kedvencem, hogy rakjunk különböző kavicsokat az erősítőkre .. ). Csövesnél még csak csak lehetne azzal érvelni, hogy külső rezgések miatt a csőben lévő rácsok is rezegnek, és ez már tényleg beleszólhat a hangba, de ezt úgy hívják mikrofónia, ami hibás csövekre jellemző..

Erősítő vásárlásnál tényleg óvatosnak kell lenni, találkoztam már olyan erősítővel, ami audiofil hibrid néven hirdette magát százezres kategóriában, és volt benne egy ECC82 cső és 2 valami 5-800 forintos TDA IC.

Miért pont ezt?

Kábelről még nem hallottam ilyet, fülesről, hangfalról már igen.

Jó lett az írás, kellenek az ilyen nulláról induló cikkek is,
nem csak hogy sokan egyáltalán nem tájékozottak, de egyenesen tévképzeteik vannak.
Bíztatlak a folytatásra.

Szépek az első képen azok az oldschool erősíők.
Nekem is van egy Marantz 2270

Egyik havernak a napokban magyaráztam a bi-amp -ot mint lehetőség,
meg is mutatom neki a cikkben lévő szép rajzodat.
Azt még melléírtam volna a cikkbe, hogy miért is jó ilyenekkel próbálkozni, például mitől, miben jobb a bi-amp.

Alapból rosszabb minőségű felvételeknél nem is hallani a 320kbit/s mp3 (a 192-es az már nagyon feltűnően szar) és a flac közti különbséget. De amikor valami klasszikus zenét raksz fel ami tényleg normálisan fel van véve akkor ég és föld.

Köszönöm mindenkinek aki elolvasta és kommentálta a cikket!

Nem sokára javítok pár dolgot benne, sokan írtak privátba...

Feleségem, tényleg nehezen viseli a hobbimat
Az utolsó kép nem rég készült, de azóta megint módosult elég sok minden otthon...

[ Szerkesztve ]

Azok a Videoton dobozok...
Nekem két 50W-os volt, de hosszú ideig nem használtam, a mélysugárzón elporladt a gumi, én meg amilyen hülye vagyok, kidobtam, mert azt hittem, menthetetlen.
Azóta sem találtam olyat, ami úgy szólt volna.
Nem volt tökéletes, de pont úgy szólt, ahogy szerettem.

ÁÁÁÁ, nagy hiba volt valójában.
Most nekem 1pár Vidi Altus F4, meg 1pár 25cm-es mélyel szerelt vidi rohad a szekrény tetején ez a porladás miatt. Majd jövőre megcsinálgatom, addig Tesla kihúzza.
Korrekt cikk, gratula.

Sírni tudnék, valahányszor eszembe jut.
Miután kidobtam őket, végigjártam rengeteg hifi boltot, meghallgattam boltonként két-három típust minimum, de még a több százezres dobozok sem tudták azt a hangot, amit az az anno agyonfikázott, 50W-os vidi pár tudott.

Jó cikk lett, viszont érdekelne egy autóhifire reflektáló rész is!

Erősítőnél nem tudom hogy van-e hatása a tüskének ( nem valószínű ), hangdobozok alá viszont kötelező a jól méretezett, megfelelő anyagú tüske, döbbenetesen jó hatása van a hangminőségre.

Szép összeírás. Amit hozzátennék:

Olyat láttam már "high end" cuccban, hogy a CD korong tetejére egy fél kilós vas korongot raktak, hogy a lemez egyenetlenségeit kikorrigálják vele. Az is elfogadható, hogy a fej milyensége számít valamit, de viszont a burkolat anyaga hogy milyen fémből van, az még ott sem számított, nem is látok rá semmilyen értelmes magyarázatot.

A bejáratás viszont meg nem összekeverendő azzal, mikor megvárjuk a cuccok bemelegedését. Egy erősítő esetében azért várunk pár percet a "minőségi" zenehallgatás előtt, mert a félvezetők erősen hőfüggő alkatrészek (az áramerősítési tényezőjük), az erősítő alapáramának stabilizálódnia kell az üzemi hőmérsékleten, az alapáram beállító tranzisztor is a hűtőbordára van szerelve, így mindennek fel kell vennie az üzemi hőmérsékletét.
Csöves cuccoknál meg a csőnek szépen fel kell melegednie, ezt is érdemes megvárni mielőtt pl. a hangzását akarjuk megmutatni valakinek.

DarthSun: sajnos hangfalat tervezni nagyon nehéz. Van egy pont ameddig lehet számolni a benne lévő legnagyobb hangszóró Tie-Small paramétereiből, van erre tervező program, de azon túl bejön egy adag ezotéria és a végeredmény vagy jó lesz, vagy nem.
Nem tudom a tüskét miként kell méretezni, én anno egyszerű panel tüskéket használtam erre, csak azok alá meg alátét dolog kell, mert belefúródnak mindenbe. Fölszeltem fabatkának seprű nyelet, de idővel azok is szétrepednek.

Rendkívül baráti hangvételű cikket hoztál össze, amihez csak gratulálni tudok! Szóval már várom a következő cikkedet!

U.i: a Vidi falak pedig nagyon pofásan illeszkednek a cikkbe!

Hajrá Hungary!

[ Szerkesztve ]

Őőőő, nekem is van cikkem egy DAC és egy csöves témában, de ezt nem én írtam.

Audio paraméterek számításához nemigen értek. Alumínium-bronzból esztergáltam kúpot, alja 14mm magassága 24mm, hegye pedig enyhén tompa de ez is belefúródik idővel, főleg a nagyobb súlyú dobozokba, viszont a hangzás letisztul gyönyörűen, nehéz elhinni, hallani kell.Többféle méretet is kipróbáltam, ez az ami nagyon bejött, hifista haveroknak is kellett készítenem, miután demonstráltam a különbséget
Hátránya hogy karcsú a tüske, emiatt nemigen szabad meglökni a dobozokat - borulásveszély

azért azok a cuccok meglehetősen decensek. jó cikk lett, jöhet a folytatás is

Írhatna vki egyszer oldalakat arról mi köze van a hangminőségnek ahhoz, hogy a digitális jelforrásnak milyen anyaghasználata van, vagy milyen futómű, optika, stb. Mi hatása van a burkolat anyagának a pufferbe beolvasott adatokhoz?
Én azt hinném éppen azért digitális, hogy az átviteli közeg hatását kizárjuk. Épp így ha az adat kiolvasható, akkor a "minőség" tökéletes. Mint pl. a digitális videofolyamnál, vagy van kép vagy nincs. De ha van kép, akkor az tökéletes. Nincs képzaj, sistergés, szellemkép mint az analóg átvitelnél. Épp így az interferencia sem okoz problémát, amíg megvan a kellő jel-zaj viszony az jelfolyam átvitelénél. A hibajavításról már nem is beszélve.

Vagyis szvsz mindegy mi van a DAC előtt, amíg az adat megérkezik a pufferbe.
(Azt jól gondolom ugye, hogy a koverterek pufferáltak? Gondolom ki kell küszöbölni az adatolvasás esetleges sebesség ingadozásait.)

Tovább gondolva szvsz az is mindegy milyen jelforrást használunk, amíg bithelyesen ugyanazt az adatot továbbítjuk. Legyen az cd, dvd, hdd, nas, internet, akármi. Minőségi kategóriától függetlenül.
Mivel gondolom a legolcsóbb cd játékos is éppen ugyanazt az adatot fogja kiolvasni a lemezről, mint a két nagyságrenddel drágább társa.

Amíg hifivel foglalkoztam addig se nagyon találtam oldalakat erről a témáról, megcáfolni is alig-alig próbáltak egyáltalán még annó AVX-en. Szóval ha van erről a konkrét témakörről vkinek több oldalnyi forrása, hát kérném előterjeszteni.

Minden alapvetésnek kezeli ezt és lerendezi annyival, hogy "oldalakat lehet még írni erről". De szvsz ez is kb olyan kézzel foghatatlan dolog, mint a kismegszakító szerepe a falban...

[ Szerkesztve ]

Digitális rendszerben a jitter okoz problémákat: [link]. Szóval attól hogy valami digitális, még nem lesz tökéletes. Pl. egymáshoz közel menő vezetékek közötti áthallás is tud jitter problémákat okozni, nem mindig lehet optimálisan elrendezni a vezetékeket egy nyákon.

A jitter a digitális jelfolyamnál csak időbeli eltéréseket okoz tudtommal, mert a jelszintbeli eltérések legrosszabb esetben is legfeljebb csak megváltoztatnak egy bitet, amit a hibajavító algoritmus úgyis kiszűr. Az időt meg kompenzálja a DAC előtti puffer, nem? Még mindig nem vagyok meggyőzve. Persze ugye most még csak adatátvitelről beszélünk, ahol semminek semmi köze az előállított hangminőséghez. A gondolatmenetem szerint mindegy hogy jut el az adat a DAC-ig, amíg egyáltalán eljut oda bithelyesen.

Esetleg seek jitter a Red Book hiányosságából? Arra meg megoldás szerintem a mai lejátszóknál az előre olvasás. Más adathordozóknál meg ez a probléma fel se vetődik.

[ Szerkesztve ]

Elő kell adnod egy komplett USB-s eszközt a buszon, ez lehet egy mikrovezérlő, ennek van mondjuk I2S vagy "left/right justified" kimenete amire rámegy a DAC. Ezeknek a cuccoknak van tápja, van vezetékezése, stb, egy csomó olyan pont, ahol probléma lehet.

Ha meg módosul az adatfolyam ami a DAC-ba megy, ott a hiba jellegétől függően (azt most passzolom, hogy milyen kódolással megy át a pcm adat ?talán nyersen?, hirtelenjében erre most nem találtam információt) problémák adódhatnak elő, mert az I2S vonal csak egy irányú.

Egyébként az említett problémák egy részének megoldására találták ki azt, hogy az I2S vonal nagyfrekvenciás órajelét nem viszik el az eszközök között (hogy ne szórjon mint egy antenna), hanem azt a DAC chip magának a chipen belül állítja elő, ha beérkező adat kereteket kap.

[ Szerkesztve ]

Szerintem itt csak belemagyarázva van pár dolog. Nemrég javítottam egy asztali CD lejátszót ( valami denon, típusát passzolom, de nem felső kategóriás cucc ). Menet közben CD-t kivéve is még pár másodpercig volt zene, szóval elég durván előre pufferelt ( nem mp3 volt ). Adat kiolvasási probléma nem hiszem, hogy a mostani lejátszókra jellemző lenne, inkább csak a DAC minősége a döntő.

Hifi témában rengeteg tévhit meg butító reklámcikk van. Fél méteres ezüst USB kábel külső hangkártyákhoz több százezerért. Aranyozott csatlakozójú optikai kábelek, százezres tápkábelek stb..

Olvasgass hifi szaklapokat, hifi topikot, rengeteg szakirodalma van, hogy természetesen miért téves a "vagy van vagy nincs" elképzelés, még kép esetén is, nemhogy hang esetében. A digitális jelfolyam is veszt, torzul, stb. Ráadásul a digitális jel továbbítása is jellemzően analóg folyamat, mivel jellemzően szinuszhullám kell hozzá vivőjelként. Nem "egyesek és nullák" vándorolnak, hanem modulált és demodulált áram (vagy optikai) hullámok.
Plusz ott van az időzítésprobléma (jitter), az óriási sebességkövetelmények, a hibajavítás becslésen alapulósága... és egyebek.

Csak itt a fórumon (DAC topik leginkább) milliószor le lett már írva a digitális jelátvitel szinte minden létező problémája. Olvasgass vissza, túl sok lenne most ezt összefoglalni.

Esetleg forrásmegjelölés? Az olvasgassak a témában tanács kicsit fura a bevezetőm után.
Meg aztán annyira nem érdekel a dolog, hogy újra beleássam magam, mint régen.
Pár oldalnyi szövegen még átrágnám magam, de egy topikot biztos nem bogarászok át.

Nincs nálam előkészítve lapszám-oldalszám vagy link, tehát "instant recept" megadásban most nem tudok segíteni. És persze most leírni se fogom azt a "pár oldalt".
De ha lenne ilyenem előkészítve, akkor is inkább megmaradnék az átfogó művelődés javaslásánál, mert a kérdéseid alapján a valódi ismeretszerzéshez inkább arra lenne szükséged, hogy valóban beleásd magad a hifibe (ne úgy mint régen, amikor nem ástad bele magad elég mélyen). A kérdéseid alapján azt gondolom, hogy nem pár oldalas "recept" értetné meg veled, hogy miről van szó, hanem átfogó tudás és tapasztalatszerzés révén totális szemléletváltás a digitális marketing szintjétől a ("valódi") hifihez. Főleg szaklapok, főleg hallgatózás, kevés és óvatos fórumozás.
Hogy mi a szemlélet alapja, ahhoz azért írtam támpontokat, sapienti sat.

[ Szerkesztve ]

De az olyan ic volt amit szuz lanyok verevel locsoltak teliholdkor!

veszt torzul csak egy hibajavítás után nagyon ritkán nem javítódik ki. Ha máshogy lenne állandóan hibás zip-rar fájlokat kapnál, meg kilépegető programokat a hibás exe miatt, mert ezeknél már 1 bitnyi eltérés gondot okoz.
Több terabájtot mozgatva évente hálózaton, lemezről lemezre évente 1-2x találkozom ilyennel. Úgyhogy zenélésnél digitális jelfolyam veszteség, torzulás kb kizárható.

Aztán meg ott vannak olyan csodamódszerek hogy MD5, SHA1

[ Szerkesztve ]

Ennél nagyobb marhaságot nehezen írhattál volna.
Digitális jelfolyam nem torzul.. az adat vagy teljes egészében visszaállítható az eredetire vagy nem. Átvitel közben négyszögjel van 2 értékkel magas és alacsony, az értéket a komparálási szint fogja eldönteni, így a sok hifista mese ellenére valóban 0 ( alacsony szint ) és 1 ( magas szint ) amiből a digitális jelfolyam áll. Szinusz hullámot meg nem tudom honnan szedted ( max ha hirtelen valahogy belezavarodtál a fourier transzformációba ).. Digitális jel vevő minimálisan terheli a forrást, így szinte nem fog feszültség esést okozni, meg ha okoz is, az olyan minimális, hogy a komparálási szintet nem befolyásolja, ha meg mégis egy bit elveszik, akkor meg ott vannak a hibajavító algoritmusok.
Időzítés problémára már rég ott a puffer..
Mondjuk nem baj ha vannak ilyen hívők.. pár év múlva lesz kinek eladnom az audiofil UTP kábelem

valaki már megelőzött

[ Szerkesztve ]

Vannak nem 100%-os minosegu digitalis atvitelek, pl. az SPDIF (bar a friss tesztek szerint a mai aramkorok kb. orankent rontanak el egy bitet, vagy annyit se). A TCP viszont termeszetesen hibamentes.

"A TCP viszont termeszetesen hibamentes." elméletben, gyakorlatban meg néha hibázik. Lásd torrentnél a hash hibákat és a kárbaveszett adatmennyiséget, amit a torrent protokoll javított/újratöltött, de tcp-n hibásan ment át. (természetesen az µTP protokolt nem használva).
De sima http letöltésnél is előfordul hiba, meg ftp-n is. Mondjuk nagyon ritkán.

[ Szerkesztve ]

TCP-n van egy packet level meg egy line level error checking, a ketto egyutt lenyegeben sose hibazik -- ha ehhez meg hozzaveszed azt, hogy a le/feltoltott audionak pont ugy kellene korrumpalodnia, hogy a file struktura valid maradjon, akkor az tenyleg lehetetlen. Ha meg meg is valtozna egy bit, akkor azt jo esellyel pontszeru hibakent erzekelnenk, nem pedig a 'zene altalanos hangminosegenek romlasakent'.

igen, ha audio fájl hibázik azt általában egy rohadt hangos hanghatás, reccsenés, vagy feltűnő ugrás jelzi. De attól a tcp még hibázik a gyakorlatban, nem csak audio fájloknál. Nem véletlen van a torrentben is a tcp fölött egy hash ellenőrzés.

[ Szerkesztve ]