Ha már gondatébresztés:

"Az antik öntött kő magyarázat lehet az olyan régészeti leletekre is, mint a több száz millió éves kövekben talált kalapács vagy csavar."

Itt el lehet gondolkodni azon, hogy mennyire lehet pontos egy olyan kormeghatározás, ami max. párezer éves követ többszáz milliósnak mutat.

Megint csak földhözragadt magyarázatokkal próbálják elkenni a dolgot. A kérdés nem az, hogy volt-e fejlett kőfaragó (pl. lézeres) és szállító (levegőben) technológia, mert volt. Hanem az, hogy honnan származik: a földről vagy a csillagokból?

On: amikor Kairoban jartam, en is a betonozast tartottam a legesszerubbnek. Nekem egyedul a "geopolimer" szoosszetetel ertelmezheto nehezen. Az okori zsaluzas szerintem nedvszivo anyagbol lehetett, mint iszapontesnel a gipsz, stb. Igaz utobbinal szinterelni is szoktak.

A zsaluzást mivel oldották meg?
Főleg a nagyobb daraboknál?

Az ilyen jellegű kő szilárdulási ideje milyen nagyságrend? (mennyi idő múlva terhelhető?) - Végeredményben az építési időre célozgatnék ezzel.

Ok, hogy a "hagyományos" kőfaragás módszer se valami gyors folyamat, de ~6 millió tonna kő porrá őrlése se lenne semmi.

Sok technologia volt, amit a sirba vitt az ismeroje.

Szerintem kotelezove kellene tenni minden ismeret megosztasat.
Ha valamit kifejlesztesz,nem mehet piacra,mig meg nem osztottad mindenkivel a tudast.
Mondjuk en az asvanykincseket, taplalekot is egyenloen osztanam el a foldlakok kozott.
Persze ez a jelenlegi vilagrendbe nem fer bele.
A kommunizmus es az anarchia kevereke lenne.

Nagyon érdekes írás, jó volt olvasni.

Ami annyira ember- és életidegen, hogy képtelenség.

Puma Punkut Virakocsa építette egy éjszaka alatt ,úgy hogy a köveket a
Titicaca tó fölött reptette át,egészen az 1800-as évek végéig állt,akkor robantgatták szét a részeg katonák

Egy fejlesztőmérnök ismerősöm szerint a legtöbb feltalált cucc csak újra feltalálás,ami sokszor csak könyvtári kutatómunkát igényel...

[ Szerkesztve ]

Nem, ezt utópiának hívják. Esetleg United Federation of Planets-nek a 23. századtól.

Hát ez azért nem teljesen igaz. Ha így lenne nem költenének a nagy cégek milliárdokat R&D-re. Vagy valójában a tudósok a világ legnagyobb szélhámosai

Legnehezebb az egészben, hogy még máig nem sikerült megfejteni, hogyan sikerült 5-10 tonnás egyforma köveket csinálni és abból építeni egy piramis. Valamint a belső kijáratot kialakítani és mérnőki / csillagászati pontossággal mindent beállítani.
Kövek, hogy honnét vannak még máig nem tudni? Kik építették, hogyan és mennyi ideig?
Az elméletek amik idáig napvilágot láttak egyik sem helytálló sajnos!
Valamint a festmények a falon mit ábrázolnak pontosan? ( a tudósok csak feltételezéseket írtak ).

[ Szerkesztve ]

Nagyszerű cikk, köszönet érte!

A nagy kövek mozgatására régebben volt egy olyan elmélet is hogy vízben történt a dolog hajókkal. Ugyanis vízben sokkal könnyebb (mondhatni gyerekjáték) nagyobb tömeget mozgatni. Voltak is ilyesmire utaló nyomok, de a részletekre már nem emlékszem.

[ Szerkesztve ]

Remek cikk! Köszönöm!
A youtube-n is van egy magyar srác,aki megcsinálta a kövek öntését.

Köszi az érdekes, fontos írást. Magam kevésbé vagyok (vegyész)mérnök (de tanultam mérnök szakon vegyészetet, kőzettant, talajtant, geológiát és ilyesféléket), ellenben teljesen vagyok történész, határtudományokkal - ennek fényében szólnék hozzá.

Lehet, hogy egyszer a geopolimeres kötési és/vagy zsaluzási módszerek elméletei is több polgárjogot nyernek az ókor-(és neolitikum-)kutatásban a mostaninál - bár úgy lenne, sok segítséget nyújthatna bizonyos megalitikus építészeti emlékek magyarázatában, aminthogy te is ennek bemutatásával kísérletezel. Azonban egyelőre nem véletlenül erősebb az ilyen elméletek elutasítottsága, mint a használatuk, fejlesztésük. Nem elsősorban az érintett kutatószakmák megcsontosodottsága az oka.
Érdemes tudni, hogy a hihetetlenül nagyméretű kőtömbök szállítására, rámpás beépítésére a történettudomány mai állása szerint számos helyen vannak bizonyítékok vagy bizonyítékgyanúk. Tehát azon nagykőtömbös szállításos-véséses módszerek, amelyek hihetetlen ókori nehézségeit frappánsan kiválthatnák bizonyos zsaluzásos technikák, bizonyítottnak tekinthetően léteztek több helyen a helyi neolitikumokban is, vaskorokban is, bronzkorokban is. Vagyis, a tudomány mai állása szerint a geopolimeres kötéses és/vagy zsaluzásos technológiáknak a neolitikumkori, ókori hihetetlen megalitikus építmények legfeljebb csak egy részét volna módja magyarázni, ugyanis sok helyütt bizonyítottnak tekinthetően alkalmazták a hihetetlen méretű kőtömbök görgőkön szállítására, vésésére-csiszolására, rámpás beépítésére épülő technikákat. Ha létezett a tárgyalt időszakokban geopolimeres építési mód, az "csak" az építmények egy részénél létezhetett. Tehát nem tud afféle általános magyarázat lenni a szállításos-illesztéses hihetetlenségekre, pedig milyen jó lenne - de nincs eleve szükség a geopolimeres elméletre.
Na de persze miért ne létezhetett volna párhuzamosan a kétféle alaptechnika? Lehet, hogy bebizonyosodik, hogy bizonyos megalitikus építmények a zsaluzásos-geopolimeres eljárással épültek. Miért ne? Adott helyeken kifejezetten logikusnak tűnhet, alkalmasint régészeti leletekkel is alátámaszthatónak. De nem szükséges, hogy így legyen.

Konkrét kifejtésbe most nem fogom az energiát belefektetni, de érdemes azt is tudni, hogy a látható óvatosságod, tudományos fegyelmi szándékod ellenére cikked is alkalmaz olyan példákat, amelyeket a holdkórosok, kontárok, szélhámosok hoztak létre példaként. Ergo, cikked is felhasznál olyan analógiákat, "érveket", "tényeket", amelyek csak a szélhámosok "munkásságából" erednek, amelyeket szélhámosok hoztak létre, amelyeknél a szélhámosság történetileg (is) okadatolt. De ennek kifejtése legalább ötször akkora cikket kívánna, mint a tied, amit nem fogok most megírni, ezért vagy elfogadod bemondásra, vagy nem. Láthatólag igyekeztél tudományosan óvatos lenni a példálózásban, de hát nyilván nem vagy történész.

Egy apróság: Az ókori nevek átírása természetesen alapvetően vitatott, számos változat elképzelhető, hogy mit, hogyan ejtettek ki akkortájt. Ettől függetlenül Hafré magyar szövegben Hafrének írandó, mert a Khafre-Khafré (anglo-)germánul van írva, ugyanazt írja le a Khafre-Khafré (anglo-)germánul, mint a Hafré magyarul - mármint ugyanazt célozza leírni, de nem képes rá egyik nyelv se.

Egy nem apróság:
"Az ókori ember is ugyanolyan találékony volt, mint mi, hiszen evolúciós léptékkel az ókor még csak tegnap volt."
Ez így azért egy vakmerően sommás kijelentés. Biológia evolúciós léptékkel persze, azonosak vagyunk az ókori emberrel, azonban az ember mibenlétét alapvetően határozza meg a kulturális evolúciója. A kulturális evolúció tekintetében pedig alapvető változások történtek az ókori ember és a modern ember között. Például éppen és legfőképpen a találékonyság kultúrája terén. A kulturális evolúciós távolság elég nagy - összefüggésben a technológiai távolsággal. Közel sem volt "ugyanolyan találékony". (Ettől persze feltalálhatott több helyen is geopolimereket az ókori (és késő kőkori) ember, és alkalmazhatta is ezeket.)

[ Szerkesztve ]

Ajánlom ezt a videót
https://www.youtube.com/watch?v=RKLh-qW9QuI
Amúgy tetszik a cikk, sajnos a régészék földhöz ragadtak és nem ismerik el a dolgokat ha meg igen akkor egyből kizárja őket a közösség és "máglyára" küldik.

Az az érdekes, hogy piramisok belsejében kb nem ábrázoltak semmit.

Illetve az egypiomiak máshol ábrázoltak templom építést, obelix vontatást, egyéb építékezéseket, öntözést, háborúkat stb. Piramis építést viszont nem. Arról se feljegyzés, se ábrá. Mintha tőlük is "idegen" lett volna.

A másik, hogy a legrégebbi piramisok (a 3 nagy) a legnagyobbak és a legtökéletesebbek. Sok piramis van, ami már nem ennyire precíz. Ahogy telt az idő egyre silányabbak lettek, aztán meg is szűnt a piramis építés teljesen. Már nem volt egy központi kérdés.

Szerintem az is egy érdekes feltevés, hogy nem az egyiptomiak építették, hanem egy korábbi emberi kultúra. Aminek a helyét aztán az egyiptomiak vették át (minden misztikumot mellőzve). Ha még tekerjük vissza az idő kerekét több ezer évvel, egyre kedvezőbb, élehetőbb feltételeket kapunk azon a területen. De ez se több feltetésnél persze.

Olyasmire gondolok, mint ami az antik görököknél volt. A "barbár" dór törzsek (akik az antik görögök végül is) benyomultak a görög félszigetre. A mínoszi és mükénei civilizáció nélkül (ami elpusztult), nem lettek volna későb azok, akik lettek.

Érdekes felvetés a cikk, valaki tényleg nekiállhatna ilyen technológiával építeni vmit. Persze nem piramisra vagy ilyesmire gondolok, mondjuk egy normál méretű családi ház már megérné (kísérletképpen is, hát még úgy, hogy várhatóan évezredekig nem kell felújítással vesződni - és ez nem trollkodás részemről).

Nem mondtad ki az írásodban, de Erich von Däniken jelenléte az egész kérdéskörben fontos. Ami engem a "hogyan" mellett mindig is izgatott, a "miért". Mert mondjuk normál házikót meg templomot, meg ilyesmit, oké. De piramisokat meg sokméteres emberfejeket? Már csak arra is gondolva, hogy az ókori ember hülye biztosan nem volt, ha belefogott valamibe, annak azért volt vmi célja. Na, és ezekről nem tudunk ma semmit.

[ Szerkesztve ]

Jah, még csak annyit, hogy egyszer tényleg érdemes lenne alaposabban megvizsgálni a kínai nagy falat is. Mert annak (legalábbis úgy tudni) legalább volt konkrét célja. És ha az építészeti technológia hasonlít a cikkben leírtakhoz (vagyis Egyiptom, Közép -és Dél-Amerika, stb.) abból fontos következtetések/felismerések is jöhetnek.

Köszi, ez érdekes írás volt!

"A másik, hogy a legrégebbi piramisok (a 3 nagy) a legnagyobbak és a legtökéletesebbek. Sok piramis van, ami már nem ennyire precíz. Ahogy telt az idő egyre silányabbak lettek, aztán meg is szűnt a piramis építés teljesen. Már nem volt egy központi kérdés."

Ez pont fordítva van. Az első piramisok kicsik voltak, és később nőttek meg, feltehetően ahogy fejlődött az építési technológia. Lásd Dzsószer piramisa ami még lépcsős volt és "kicsi" és kb. 2-300 évvel a nagy piramisok előtt épült. Aztán persze megint kisebb piramisok épültek, de ekkor már nyilván nem volt rá pénz (ember, erőforrás stb).

"Szerintem az is egy érdekes feltevés, hogy nem az egyiptomiak építették, hanem egy korábbi emberi kultúra."
Felvetésnek érdekes, de éppenséggel sokkal nem vagy vele beljebb.

"Hanem az, hogy honnan származik: a földről vagy a csillagokból?"

Azért aki ilyen nagyon ufó hivő, az elgondolkozhatna azon, hogy mi értelme van annak hogy idejön egy hiperfejlett idegen civilizáció és nekiáll baszom nagy köveket farigcsálni.

Hacsak nem ilyen vicces kedvü alienek voltak és ott röhögtek végig hogy b@zmeg mennyi fejvakarást fog ez még okozni pár ezer év múlva

Miért miért... Nagyon egyszerű. Az ego miatt. Nem olyan nehéz ezt megérteni. Akkoriban egy fáraó szó szerint élet és halál ura volt. Világszinten is csak néhány meghatározó kultúra és hatalom volt a piramisok építésének idején, tehát féltucat hasonló hatalmú embernél nem volt több a világon.

Egy csomó nagy vezér miután már mindent elért ami az adott korban lehetséges elkezd azon gondolkodni, hogy az utókor hogy emlékszik rá. Kell valami testamentum ami majd évezredek múlva is az adott uralkodót juttatja az emberek eszébe. Minél nagyobb annál jobb. Minél drágább annál jobb.

Mi jelzi jobban valaki hatalmát, minthogy kb felhúz egy hegyet a sivatag közepébe (jó kis túlzással). Csak mert megteheti.

Amúgy szerintem csak az nem érti, hogy hogy lehetett ezeket megcsinálni ókori módszerekkel aki valójában sose épített semmit. Nézz meg egy amishokról szóló dokumentumot. Olyan faépületeket húznak fel amire biztos azt mondaná az átlagember, hogy ehhez daru kell. És nem kell. Kalapáccsal és emberi erővel simán megoldják.

Egy olyan korszakról beszélünk ahol simán több ezer, sőt több tízezer embert lehetett kizavarni csinálni valamit. Azért ha azt kiszámolod mennyi munkaóra összességében nem is lesz olyan megcsinálhatatlan a dolog.

Érdekes cikk lett, köszi!

A fenyőléc nem egészen ugyanaz a kategória mint a több tonnás mészkő vagy gránit.
A high-tech szerszám meg legfeljebb pár korai vasból, de többnyire rézből készültet jelent.

Nem csak önmagában a hegyen van a hangúly, 6 millió tonna dinnye nagyságú követ nem probléma összedobálni egy mezőre - abból is hegy lesz, de a példában másról van szó.
Itt a tervezés, a technológia, az illesztések, a megmunkálás, az építkezés, a logisztika a kérdőjel - ekkora eszméletlen mennyiségnél és méreteknél.

"Ami engem a "hogyan" mellett mindig is izgatott, a "miért". Mert mondjuk normál házikót meg templomot, meg ilyesmit, oké. De piramisokat meg sokméteres emberfejeket? Már csak arra is gondolva, hogy az ókori ember hülye biztosan nem volt, ha belefogott valamibe, annak azért volt vmi célja. Na, és ezekről nem tudunk ma semmit."

Ne viccelj már, hogyne tudnánk-valószínűsítenénk-sejtenénk rengeteget a miértekről! Másrészt nem az építőknek volt vele céljuk, hanem az építtetőnek - amint nemlehet kolléga is jelzi. És az építtető célja is manifeszt hülyeség volt. Tehát de, az ókori ember (is) bizonyosan hülye volt, nagyon is hülye, és de, mindenfélébe belefogott kimódolt "célokkal". A modern ember is hülye, hát még az ókori. Komplett hülyék voltak, majdnem mind.

Egy csomó tervezési és építési alapelv valójában igen egyszerű. Meglepően sokat tudtak a matematikából már több ezer évvel ezelőtt is, többnyire egy adott törvény "felfedezésének" azt szokták tekinteni, ha sikerül matematikailag bizonyítani, vagy valamilyen axiomából levezetni, ez pedig egy téves képzetet ültet el sokakban, hogy jajj akkor ezt meg azt csak a középkorban fedezték fel. Nem, ez nem így van.

Ez olyan mint a gravitáció. A hatását érzékeljük, tapasztalatunk van arról, hogy mit okoz, de a hogyan még nem ilyen tiszta.

Szóval pl a csillagok alapján tájolás sem akkora csoda ám. Van tengeri vitorlázós ismerősöm, mesélte, hogy gyakran csinálnak olyan meneteket ahol nem használnak gps-t, hanem kizárólag a csillagok alapján navigálnak. Volt olyan kapitánya aki több ezer km-ről indulva kvázi 10 méteres pontossággal eltalált egy öblöt a másik kontinensen (tehát nem az volt, hogy elérték a partot és akkor párhuzamos még hajókáztak órákig).

Szóval pl egy derékszög vagy függőleges kimérése sem igényel lézert meg mindenféle bonyolult dolgot. Igen, macerásabb, igen lassabb, de megoldható ha akarja az ember. Főleg ha van rá idő, mert nem kell átadni a vizes vb-re.

Plusz a kényelmi faktor is sokat számít. Ma már nem is gondolkodnak el azon, hogy hogy lehetne hatékonyan megoldani valamit kézi erővel, mert van rá gép. Nem gondolkodsz el azon, hogy ide milyen anyagot tudnál használni, mert elérhető bármilyen építőanyag és megvan a bevett gyakorlat.

[ Szerkesztve ]

"Szóval pl egy derékszög vagy függőleges kimérése sem igényel lézert meg mindenféle bonyolult dolgot."
Bizony. Nekem még mindig ott pihen apám függőónja a pincében.

És tiszta szégyen, hogy manapság, amikor lézerrel is lehet méricskélni, nagyobb elmérések szoktak előfordulni, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt épített bérházaknál...

"Itt el lehet gondolkodni azon, hogy mennyire lehet pontos egy olyan kormeghatározás, ami max. párezer éves követ többszáz milliósnak mutat." - azért talán nem ez az általános.

A nagytömegű - nem felület jellegű - betonozás a mai napig nem egyszerű dolog, pedig nagyon sokféle beton adalékszer van már a vegyészetnek köszönhetően. Ekkora elemeknél, hogyan korlátozták a repedések megjelenését, főleg nagy vastagságú elemeknél ahol a kötés/szilárdulás közben jelentős feszültségek keletkezhetnek? A megszilárdult geopolimernek minimális a húzófeszültségi ellenállása a nyomófeszültségi ellenálláshoz képest ugyanúgy mint a sima kőnek, legalábbis ez látszik a felhasználási jellegből.
Mi lehet a zsaluanyag? Biztos nem gyalulatlan deszka, de az is lehet, hogy a látszó felületeket átcsiszolták.
Érdekes felvetés, de én - még - szkeptikus maradok.

Nem vagyok építőmérnök, de dolgoztam pár betonszerkezetű csarnok építésen még diákmunkásként illetve részt vettem házak építésében. Én úgy tapasztaltam hogy a legtöbb betonozási gond abból adódik, hogy tudatlan melósokkal csináltatják megfelelő felügyelet nélkül, kapkodva.
Egyszerűen hiányzik a szakértelem és a kontroll, hogy "Józsi bazeg ne szemre rakd már bele, hanem mérd meg rendesen." vagy "Béla, keverd már ki normálisan, tiszta csomó az egész". Vagy mondjuk "Ez hidegben is köt"... Jah csak nem -15-ben hanem -5-ben.

Anegdotikus példa: Aszfaltozták barátomék utcáját. Az ő nagyapja autópályamérnök volt, elég sokat dolgozott nyugaton és mai napig tanácsadóként aktív, tehát a modern útépítési dolgokkal is elég jól képben van. Amikor a házuk elé értek a munkások, kiment, adott mindegyiknek egy kis lóvét és végig ott állt felettük és mondta, hogy így csináld úgy csináld. Az utca úgy néz ki, hogy méteres horpadásos szakasz->ő házuk tükörsima úttal 10 év után is->óriási kátyúk. Pedig ugyan abból van....

Nos ha ezt visszavetítjük pár ezer évvel, ha valakinek szó szerint a feje múlik azon, hogy az a beton jól van-e kikeverve akkor szerinted mennyire lesz precíz és alapos?

A Kínai nagy fal nagyközönség által ismert része ~2-3000 évvel később volt a cikkben tárgyalt korokhoz képest. Ott nincs túl nagy misztikum, hogy épülhetett. Talán a legkorábbi részei - de azok nem is voltak olyan dicső megnyilvánulásai az építészeti kultúrának, mint a piramisok - sárral összetapasztott kövek meg hasonlók (mára nem sok maradt belőle). Mire az igazán komoly hegyhátakra épített 10 méter magas kőfalakig jutottak addigra meg már a rómaiak is túl voltak a limeseken, közel-kelet a keresztesháborúkon, s a kereskedelmi útvonalakon keresztül a nyugati várépítési technikákat is megismerhették (és tökéletesíthették). Ettől függetlenül persze egyedülálló építmény együttesről van szó, de abban az értelemben nem meglepő, hogy mikor építették ők voltak a világon a number 1.-ok - mi európaiak a fasorban se voltunk hozzájuk képest technológiailag.

Egy ültő helyemben végig olvastam a cikket, pedig az nálam igencsak ritka... Gratulálok, színvonalas, érdekes írás!

Úgy tudom a legtöbb piramis Egyiptomba a "nagyok" után épült. Pár darab, ami előtte. De ennek majd utána olvasok. Illetve volt olyan feltevés, hogy a Gízai piramisok több ezer évvel idősebbek a jelenlegi besoroltnál Ez most, hogy igaz vagy nem, nem tudom, lehet hoax.

Azt kéne megvizsgálni, hogy a többi piramis milyen módszerrel épülhetett. Ilyesmi, amit a cikk is felvett, illetve más egyiptomi épületeknél megtalálhatóak e ezek az építési "technológiák". Ha itt tudtak követ "önteni" akkor egy nagy templomnál miért nem így tettek stb.

Tudom, hogy nem vagyok beljebb egy felvetés szintjénél.

De az a kérdés mindig is foglalkoztatott, hogy, ha az egyiptomiak tudták ábrázolni és dokumentálni az életük egy részét, hogyan építették a csatornákat, templomokat, szarkofágokat (hiszen nem a priramisba temetkeztek), a mumifikálás menetét stb. Akkor a piramisokról miért nem tudtak bármiféle leírást vagy ábrázolást tenni. Mitha tőlük is elkülönülne ez az épület fajta.

[ Szerkesztve ]

Nem vagyok meggyőződve róla, hogy egyáltalán nincs erről régi ábrázolás. Plusz azért 4000 év nem tegnap volt, simán lehet hogy olyan módon rögzítették ezeket amik nem maradtak fent.

Ha nagyon bele akarok gondolni ez akkoriban (mondjuk ma is) egy piramis építésének képessége komoly tudományos eredmény volt és szimbolizálta az uralkodó és az adott nép nagyságát. Lehet ennek a pontos menetét én sem faragtam volna bele egy kőbe hogy bárki megnézhesse.

Sokkal inkább lehetett ez a királyi könyvtár része ami vagy fennmaradt vagy nem. (inkább nem). Vagy pl az alexandriai könyvtár elpusztulásakor is lehet egy csomó ilyen irat megsemmisült. Volt ott háború, nem is egy, viszályok, lázadások... Ki tudja mi veszett el.

Amúgy ha még csak most pedzegetik a kőöntést mint lehetőséget akkor lehet hogy a templomok is (részben) úgy épültek. Sok minden nehezíti ezeket a vizsgálatokat, kezdve a tudományos elfogultságtól az adott terület éppen aktuális bürokratikus kiskirályáig.

" (hiszen nem a priramisba temetkeztek)"
Nos.. de. Az, aki építtette, oda lett eltemetve, esetünkben nyilván a fáraók. Persze nem csak bedobták a múmiát, hanem szarkofágba, koporsóba tették. Ahogy manapság is koporsó + kripta a "menő".

Ez a kerdes megfordithato :
ha valaki mas olyan epuletet huzott fel,aminek ok a kozeleben sem voltak, akkor arra egesz kultusz,vallas epult volna. Ennek miert nem latjuk a nyomait ?

Hát igen, ebben ott a zavar, hogy az egyiptomi történetírás számon tart kb. 290 olyan uralkodódinasztiát, amelyet a hivatalos (=nyugati) történészszakma nem tanít/mondának tekint - merthogy akkor a piramisok tényleg sokezer évvel idősebbek kéne hogy legyenek.

Ami engem még nem hagy nyugodni: hogy van az, hogy ezek az építészeti megoldások (ha tényleg így volt!) nem maradtak fenn? Egyiptom ma is létezik, a későbbi szomszédos birodalmak se lettek volna hülyék nem átvenni valamit, ami működik (ráadásul rabszolgák ezreit lehet bevetni hozzá, márpedig arrafelé ennek is voltak hagyományai)

Däniken Egyiptomról
Ez a link nem állásfoglalás részemről, ugyanúgy lehet igaz, mint bármely más elmélet. Ugyanakkor talán a leginkább teljes rendszer.

Akadnak erdekes kommentek.. Kognitiv disszonancia, mi

Az a baj, hogy minden gereracio azt gondolja magarol Ok a legfejletebbek es a legjobbak. Ha jol megfigyeljuk meg az oket kovetokrol is azt gondojak alattuk alnak (bezzeg meg a mi idonkbe...). Igazabol maga az emberi hardver nem nagyon valtozott. Sot mar olyan is fejtegetnek, hogy lehet maga a hardver az agykapacitast beleertve jobb volt regebben. De ez most nem kapcsolodik ide.

Attol meg hogy ma sok tudor nagy biztonsaggal hasznal egy csomo technologiat fingja sincs rola hogyan mukodik. Nem tudna duplikalni.

Sokan alulbecsulik, hogy mire vagyunk / voltunk kepesek.

Köszi az írást, megosztottam Twitteren, hátha másokat is érdekel.

Évtizedek óta nyilvánvaló, hogy a piramisokat nem rabszolgák építették.

Hogy hogyan építették a piramisokat, arra szerintem ez a legérdekesebb és akár legvalószínűbb.

Nagy dolog, de nem lehetetlen nagy kövek mozgatása simán emberi erővel, erre a legjobb példa a Húsvét szigeteki szobrok esete, amelyeket egyszerűen léptettek.

A több 10 tonnás daraboknál kicsit nehezen elképzelhető a lépegetés - ha az eldől, akkor mi állítja fel (vannak ilyen pusztában talált elhagyott magányos tömbök?) - és ez még mindig nem magyarázat azok több tíz méteres felemelésére, behelyezésére. Másrészt a szobroknak - ha valóban így is kerültek a helyükre - egyedi kialakításuk, súlypontjuk volt, ami lehetővé tette ezt a példában látható mutatványt. Ezt egy hagyományos téglatest nem csinálja utána.

Ehhez a vizes elképzeléshez valami eszméletlen high tech szigetelésük és kötőanyaguk lehetett akkoriban, ami ilyen vízoszlopot (akár +100 méter magas) relatíve veszteség (szivárgás) mentesen egyben tartott - vagy egyáltalán egyben tartott - 10-20 évig (az építés idejére). A minden erőfeszítés ellenére mégis elszivárgó és ugye elpárolgó vizet szintén valami hatékony módszerrel folyamatosan pótolni is kellett.
Azok a szintenként lévő zsilipek még így se semmi vízmennyisége kellett elviselniük. (fából voltak?)

Ettől még tényleg az is józanabb elmélet, hogy kiöntötték a köveket.

egy ilyen 10 tonnas konek kb. hany meter hosszuak lehetnek az elei ?
Nem lehet,hogy egyszeruen rakuldtek tobbszaz embert,es megoldottak minimalis technikaval,pusztan erobol ?
ha csak 200 ember dolgozik rajta,mar akkoris 50 kilo jut mindenkire. Es akkor meg nem beszeltunk arrol, hogy egy egyszeru bekaval a 400 kilot mutatoujjal elhuzom,de meg az 1-2 tonna is egyszemelyes tortenet.
Nyilvan masok ott a (z ut)viszonyok,de ember,ido es penz az volt boven.

[ Szerkesztve ]