Köszi az érdekes, fontos írást. Magam kevésbé vagyok (vegyész)mérnök (de tanultam mérnök szakon vegyészetet, kőzettant, talajtant, geológiát és ilyesféléket), ellenben teljesen vagyok történész, határtudományokkal - ennek fényében szólnék hozzá.
Lehet, hogy egyszer a geopolimeres kötési és/vagy zsaluzási módszerek elméletei is több polgárjogot nyernek az ókor-(és neolitikum-)kutatásban a mostaninál - bár úgy lenne, sok segítséget nyújthatna bizonyos megalitikus építészeti emlékek magyarázatában, aminthogy te is ennek bemutatásával kísérletezel. Azonban egyelőre nem véletlenül erősebb az ilyen elméletek elutasítottsága, mint a használatuk, fejlesztésük. Nem elsősorban az érintett kutatószakmák megcsontosodottsága az oka.
Érdemes tudni, hogy a hihetetlenül nagyméretű kőtömbök szállítására, rámpás beépítésére a történettudomány mai állása szerint számos helyen vannak bizonyítékok vagy bizonyítékgyanúk. Tehát azon nagykőtömbös szállításos-véséses módszerek, amelyek hihetetlen ókori nehézségeit frappánsan kiválthatnák bizonyos zsaluzásos technikák, bizonyítottnak tekinthetően léteztek több helyen a helyi neolitikumokban is, vaskorokban is, bronzkorokban is. Vagyis, a tudomány mai állása szerint a geopolimeres kötéses és/vagy zsaluzásos technológiáknak a neolitikumkori, ókori hihetetlen megalitikus építmények legfeljebb csak egy részét volna módja magyarázni, ugyanis sok helyütt bizonyítottnak tekinthetően alkalmazták a hihetetlen méretű kőtömbök görgőkön szállítására, vésésére-csiszolására, rámpás beépítésére épülő technikákat. Ha létezett a tárgyalt időszakokban geopolimeres építési mód, az "csak" az építmények egy részénél létezhetett. Tehát nem tud afféle általános magyarázat lenni a szállításos-illesztéses hihetetlenségekre, pedig milyen jó lenne - de nincs eleve szükség a geopolimeres elméletre.
Na de persze miért ne létezhetett volna párhuzamosan a kétféle alaptechnika? Lehet, hogy bebizonyosodik, hogy bizonyos megalitikus építmények a zsaluzásos-geopolimeres eljárással épültek. Miért ne? Adott helyeken kifejezetten logikusnak tűnhet, alkalmasint régészeti leletekkel is alátámaszthatónak. De nem szükséges, hogy így legyen.
Konkrét kifejtésbe most nem fogom az energiát belefektetni, de érdemes azt is tudni, hogy a látható óvatosságod, tudományos fegyelmi szándékod ellenére cikked is alkalmaz olyan példákat, amelyeket a holdkórosok, kontárok, szélhámosok hoztak létre példaként. Ergo, cikked is felhasznál olyan analógiákat, "érveket", "tényeket", amelyek csak a szélhámosok "munkásságából" erednek, amelyeket szélhámosok hoztak létre, amelyeknél a szélhámosság történetileg (is) okadatolt. De ennek kifejtése legalább ötször akkora cikket kívánna, mint a tied, amit nem fogok most megírni, ezért vagy elfogadod bemondásra, vagy nem. Láthatólag igyekeztél tudományosan óvatos lenni a példálózásban, de hát nyilván nem vagy történész.
Egy apróság: Az ókori nevek átírása természetesen alapvetően vitatott, számos változat elképzelhető, hogy mit, hogyan ejtettek ki akkortájt. Ettől függetlenül Hafré magyar szövegben Hafrének írandó, mert a Khafre-Khafré (anglo-)germánul van írva, ugyanazt írja le a Khafre-Khafré (anglo-)germánul, mint a Hafré magyarul - mármint ugyanazt célozza leírni, de nem képes rá egyik nyelv se.
Egy nem apróság:
"Az ókori ember is ugyanolyan találékony volt, mint mi, hiszen evolúciós léptékkel az ókor még csak tegnap volt."
Ez így azért egy vakmerően sommás kijelentés. Biológia evolúciós léptékkel persze, azonosak vagyunk az ókori emberrel, azonban az ember mibenlétét alapvetően határozza meg a kulturális evolúciója. A kulturális evolúció tekintetében pedig alapvető változások történtek az ókori ember és a modern ember között. Például éppen és legfőképpen a találékonyság kultúrája terén. A kulturális evolúciós távolság elég nagy - összefüggésben a technológiai távolsággal. Közel sem volt "ugyanolyan találékony". (Ettől persze feltalálhatott több helyen is geopolimereket az ókori (és késő kőkori) ember, és alkalmazhatta is ezeket.)
[ Szerkesztve ]
