A több 10 tonnás daraboknál kicsit nehezen elképzelhető a lépegetés - ha az eldől, akkor mi állítja fel (vannak ilyen pusztában talált elhagyott magányos tömbök?) - és ez még mindig nem magyarázat azok több tíz méteres felemelésére, behelyezésére. Másrészt a szobroknak - ha valóban így is kerültek a helyükre - egyedi kialakításuk, súlypontjuk volt, ami lehetővé tette ezt a példában látható mutatványt. Ezt egy hagyományos téglatest nem csinálja utána.

Ehhez a vizes elképzeléshez valami eszméletlen high tech szigetelésük és kötőanyaguk lehetett akkoriban, ami ilyen vízoszlopot (akár +100 méter magas) relatíve veszteség (szivárgás) mentesen egyben tartott - vagy egyáltalán egyben tartott - 10-20 évig (az építés idejére). A minden erőfeszítés ellenére mégis elszivárgó és ugye elpárolgó vizet szintén valami hatékony módszerrel folyamatosan pótolni is kellett.
Azok a szintenként lévő zsilipek még így se semmi vízmennyisége kellett elviselniük. (fából voltak?)

Ettől még tényleg az is józanabb elmélet, hogy kiöntötték a köveket.