Egyet tisztázzunk, a húst nem evők közt is van vegán és vegetáriánus. Előbbiek többsége hitből az, én úgy vettem észre, és semmiféle állati erdetű dolgot nem esznek, és csak bio zöldséget-gyümölcsöt hajlandóak megenni, míg utóbbiak csak húst nem, és a többi ételből meg próbálják az egészségesebbik változatot fogyasztani. (Pl. teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér.) Ezek nem feltétlenül rosszabb ízűek (pl errefele asszem Gödöllőn készíti a Galgafarm a kenyerét, hmm de finom), csak többnyire bazi drágák.

Én és a családom vegetáriánusok vagyunk. Édesanyámnak van egy olyan tulajdonsága, hogy elolvas egy ezoterikus vagy reformélelmiszeres könyvet, akkor általában totál elhisz mindent, ami benne van. Így vannak különféle időszakai, mikor milyen könyvet olvasott. Mindenesetre ~1 éves korától fogva vegetáriánus, hol jobban, hol kevésbé elcsúszva a vegánság felé. Hálistennek mára már felhagyott a sógyűlölettel, élesztőgyűlölettel meg hasonlókkal, és a tehéntejtermékgyűlölete is mérséklődött. (Huhh, nagyon rossz tud lenni egy bableves totál sótlanul - engem akkor azzal vádoltak, hogy "már tönkrementek az ízlelőbimbóim".)
Mindenesetre a kiesett állati eredetű táplálékot pótolni kell, ezért tejhasznú kecskéket tartunk (egyelőre még csak ~10 liter tej naponta, de még fejlesztjük az állományt, csak néhány fejősünk van), és jövőre veszünk 60 erdélyi kopasznyakú tyúkot is (az várhatóan kb. évi 60×160 tojás lesz, ~10000 db).

Annyit elmondok, hogy ha valaki születésétől fogva vegetáriánus, az már soha az életben nem lesz magától nem az. Egyszerűen a hús szaga és íze is elviselhetetlen a számunkra. (Ez orvosilag bizonyítottan általában így alakul ki ebben az esetben, talán nem véletlenül, nem tudom...) Ha kellő mennyiségű tojást és tejterméket eszünk, akkor nincs semmiféle tápanyaghiány-következménye a dolognak, ám párválasztásnál igencsak leszűkülnek a lehetőségek

[ Szerkesztve ]