üzenetek

hozzászólások


Rossi
(őstag)

Minden tiszteletem a tiétek Batman és Iginotus!


Batman
(őstag)
Blog

Hát igen hecegni nem szoktam vele, és megpróbálom amennyire csak lehet kizárni az életemből, én irányítom őt nem ő engem.
Ugyan úgy élek mint az átlag, egyetemre járok, melette dolgozom, sörözgetek a haverokkal, vagy egyszerűen csak kockulok. :)


YouCanCANON
(tag)

most nem akarok arcoskodni a sugárérzékeny térfogat, a vizelmélet és társaival... bizonyos nagyanergiáju sugázások képesek igen tönkretenni fehérjéket illetve DNS-t, de a lényegi feladat a sugárzás következtében kialakult reaktiv gyökök, radikálok munkája... eloxidálnak mindent, dezintegrálják a sejtmembránt etc... :B


dokar
(addikt)
Blog

nocsak egy biológus van köreinkben? :)


ollie
(MODERÁTOR)
Blog

Én erős pollenallergia miatt is felveszek időnként maszkot, mikor az utcára megyek. Ezért meg tudom érteni azokat a pillantásokat, bár engem nem nagyon érdekelnek. Viszont én sokkal jobb helyzetben vagyok, allergiába nem nagyon szoktak belehalni.


kofa73
(csendes tag)

Helló!

Ha jól sejtem, a ''csodaszer'' a lapacho. Sokan sokfélét írnak, a dokik szerint terápiára nem alkalmas, annyi a mellékhatása. Ráadásul sok a hamisítvány is.

A Google sok találatot hoz, pl.
http://www.bccancer.bc.ca/HPI/UnconventionalTherapies/PauDArco.htm

Itthon:
http://www.google.com/search?q=site%3Ahu+lapacho

Remélem segítettem.

Kofa


Iginotus
(őstag)
Blog

:))
Nekem sincs kedvem ''belehalni''. Jot vidulok én is néha csak nem tudok választani hogy erdöbe menjek ahol nem látnak de van kullancs vagy városba ahol látnak, de néznek rám.
Jol érzem magam leszámitva a szobafogságot, meg hogy nem ihatok meg egy jo sört, csak alkoholmenteset a gyogyszerek miatt. De ugy jol vagyok. Már csak ezdésre kéne elengedie dokinak és akkor már mégjobban lennék.


bazs
(aktív tag)
Blog

Ember!
Ha ilyen dolgokról hallok vagy olvasok, bambulok ki a fejemből egy percig, aztán megrázom magam és nevetségesnek érzem a saját problémáim. Tatrs ki, tartsatok ki!


vallas
(senior tag)

Helló Batman!

Hát nagyon meglepődtem az íráson, hiszen pár lanon már összefutottunk, és soha nem jutott volna eszembe, hogy ilyen dolgokon mentél át, de ahogy látom férfiként állod a sarat, Kitartás mindkettőtöknek, és hát lehet hogy hülyén hangzik, de a pozitív hozzáállás az fontos, bár az írásból az jön le hogy ezzel nem állsz hadilábon.

RESPECT! :R


keopsz
(HÁZIGAZDA)

szia,

:R :R :R

es tenyleg TE es a hozzad hasonlok a szuperhosok, nem a bugyuta kepregeny-heroszok, akik a vilagot akarjak megmenteni!!

minden tiszteletem.


YouCanCANON
(tag)

majdnem... kicsit több, kicsit kevesebb, picit másabb ;)


CocooN-z
(őstag)

Tiszteletem!

Sosem éreztem magam gyengének lelkileg, de tudom mit tudok, meddig bírok valamit, de te nagyon erős vagy, így ahogyan lejön a postodból, az ez. Mindig is csodáltam az ilyen embereket, fájdalmak ellenére is tudnak nevetni (nekem nehezen megy nagy fájdalmak esetén, engem nem is a fájdalom gátol meg benne hanem a reménytelen helyzet...a reménytelen nem neked ment hanem akkoriban nekem ne értsd félre), jó példa vagy ez esetben te, de nagypapám is ilyen volt (sajnos előző tavasszal elhunyt): amputálni kellett a lábát egy érelszűkület miatt, ami terjedt csak egyre feljebb neki. Miután tolószékbe kényszerült emiatt, továbbra sem hagyott fel azzal, hogy megnevettesse az embereket, unokáit, még poénkodott is a helyzettel. És nem mélyült el, nem fordult be, nem változott meg -bár tény hogy nem beszélt annyit- de nem küldte a padlóra :(

Amikor én a fülemmel kerültem évekkel ezelőtt kórházba, nagyon erős gyulladással (mely a csontra is átterjedt-a fülem mögül amputáltak csont darabokat-mind2 oldalon.), nyíltan kijelentették hogy meg fogok süketülni, és nincs mit tenni ellene (ezért is tudom nagyon átélni amit írtál, hogy milyen nyersek is tudnak lenni a dokik...). És az utolsó fénysugár...helyi (városunkban) dokit találtunk (még fiatal volt, pár éve végezhetett orvosin), aki azonnal tudta hogy mit csináljon, és hogyan, és hol. Mikor látta mit élt át a ''hallókészülékem'' borzadva mondta édesanyukámnak (aki végig kitartott mellettem), hogy szörnyű. Bár ezt csak később mesélték el, nem pedig felettem vitatták meg :D.

Nem tudom hogyan fogalmazzam meg, meg hogyis írjam le a következőket...Tudom milyen érzés betegnek lenni, és filózni azon, hogy ''ma éjjelre is vegyek fájdalomcsillapítót vagy se'' dolog, a nyers doktor uraságok, és a halovány remény, és tudom hogy nehéz, további sok sikert kívánok, mást nem tudok mondani, ezt mindenki saját maga módján éli meg, és dönti el hogyan áll hozzá..A legjobban te csinálod, és köszönöm hogy megosztottad a történetedet, mert papám temetése óta lappang ez bennem amit leírtam, bár csak töredék, de jó volt kicsit nekem is írnom..remélem nem baj..ilyenkor mindig naiv vagy miis vagyok na :)

üdv :)

ui: ami megváltozott bennem az esetem óta, hogy próbálok mindenhez kicsit pozitívan állni, ami miatt kicsit sokszor szívtam is, mert ezt az emberek ki tudják használni, de mindig túlteszem magam rajta, nem nyűglődök ilyeneken, és próbálom papám elveit követni és megnevettetni az embereket.:)

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]


Batman
(őstag)
Blog

Vallas, keopsz thx.


Batman
(őstag)
Blog

Nem vagyok én olyan erős, nekem is ugyan úgy fájt minden mint bárki másnak, csak próbáltam nem foglalkozni vele, nem rinyáltam nem sajnáltattam magam, probáltam visszatérni az életemhez.
Hihetetlen félős voltam, utáltam az orvosokat, van pár jó story ezekről, mikro fogorvosnál 5-en kellet lefogni a váróből kellett embereket behívni seítségül! :DDD
Vagy irtóztam az tűtől, a dokiknak szó szerint üldözniük kellett vele, meg is jártam , bele tört a tű karom vénájába és mikor vert a szivem kispriccelt a tűn keresztül :D
Vagy elharaptam azt a pálcikát amit mindig ledugnak az ember torkába hogy megnézzék mi a helyzet...
Szal nem igazán repdestem az orvosokért ők se értem, de a korházban meglepően jol tőrtem a kiképzést , itt már nem a karomba hanem a hasamba kaptam a véralvadás gátlót, de nem volt mit tenni , így hát tűrtem.

Ami tapasztalat, hogy min 3-4 doki szakvéleményét ki kell kérni ha valami változás van, ők is emberek tévedhetnek, megesett ,hogy a dokik más mondtak, ilyenkor lehetett mondani ,hogy jobb lenne ha konzultálnának, pár telefon, megvitatták az esetet majd értesítettek, hogy mi az álláspontjuk.


Jelenleg is hallókészüléked van , vagy azóta van valami változás?


Dufresne
(addikt)

Érdekes egy írás volt:)
Csak megerősödött bennem az a kép, hogy kitartással az élet bármely területén meg tudja állni a helyét egy ember. Tök mind1, hogy ez munka vagy betegség. A hozzáállás számít.

ÉN ennél a sajnálat résznél akadok el mindig egy kicsit. Tudom, hogy sajnálattól senkinek sem lesz jobb, meg gyakorlatilag tök mind1 is. De sztem ez sokszor inkább együttérzés, vagy nem is tudom hogy foglamazzam meg, vagy mi a jó szó erre. Ami én úgygondolom, hogy természetes dolog egy bizonyos szintig. Úgy minthaogy ''sajnálod'' a haverod, akit elhagyott a bnője, vagy eltört a lába, vagy meglopták. Igazából ez sztem nem is az a klasszikus sajnálkozás kategória:) Inkább valami más, ami egy normális emberi érzés/együttérzés.


föccer
(nagyúr)
Blog

Szia Bat.

Első sorban: Gratulálok ahoz, hogy nem vesztetted el azt ami az egyik kiutat jelenti a betegségből. Ez a bátorság és elszántság. Vannak az új egészségkultúrában olyan szemléletek, hogy a megbetegedések jelentős részét a mentális viselkedés váltja ki (hogy érzed magad). Erre a legjobb példát jóbarátom mesélte a barátnőjéről: Mikor az apjával beszél telefonon, annyira felhúzza magát idegileg, hogy 2 napig minden izülete fáj. Persze nem tudta pontosan, hogy miért, de amikor elmesélte nekem ezt a sztorit, akkor el tudtam neki mondani, hogy miért is van ez pontosan. Az ilyen problémákat a mai, klasszikus, orvoslás nem tud kezelni, nem tudja meggyógyítani. Sok ilyen ''betegség'' van, amival nem tud a mai orvostudomány mit kezdeni. Ilyen a rák is.

Az, hogy miért van így, pontosan lehet tudni. De ennek részletezésébe nem mennék bele. Maradjunk annyiban, hogy vannak a világon olyan érdekecsoportok, akik NEM akarják azt, hogy bizonyos betegsége (cukor, éc, rák, parkinzon kór etcetc) legyőzhetőek legyenek. Ha valakit érdekel ez a téma, szivesen ajánlok nagyon jó irodalamat.

Az előbb úgy fogalmaztam, hogy a mai orvostudomány nem tud legyőzni bizonyos betegségeket. Ebben természetesen benne van az is, hogy vannak olyan, a köztudatban ''alternatív gyógymódok'' néven elhíresült módszerek, eszközök, eljárások, ami sokkal jobb, látványosabb eredményeket (gyógyulásokat) eredményez mint amit a mai orvosok fel tudnak mutatni.

Egy példa: Fönökömhöz húsvét elött bejött egy búval bélelt faszi. Mint kiderült az apja áttételes rákos, és az orvosok 2-3 hónapot jósoltan neki. Az öregnek nagy fájdalmai, rossz közérzet, halálfélelemei voltak. Erre keresett valami megoldát. Így találkozott a főnökkel. Kapott 1 havi táplálékkiegészítőt (termék nevet, gyártót direkt nem írok). 4 nap fogyasztás után azt a visszajelzésst kapta, hogy az apjának csökkentek a jájdalmai, visszatért a jókedve.

Én is fogyasztom ugyanezt a táplálék kiegészítőt. Igaz nincsnek ''nagy'' betegségeim, viszont a napi munkám minden energiámat elhasználta nap mint nap. Egyre nehezebben ment a felkelés, nem voltam hatékony a munkában. Elkezdtem enni (pontosabba inni kell :) ezt a terméket. 1,5 hét után 9-10 óráról 6-7 órára csökkent az alvásigényem. Reggel mindig megelőzőm az órát, én ébredek előbb. A bal vádlimban viszér kezdett kialakulni. Ez mára szépen visszahúzodott. Egy megeröltetőbb nap után sem látom azt zuhany köznem, hogy a vádlimban a hajszálerek nem birták a mai napot, és elpattantak. Ilyenkor minden este kék-zöld volt a vádlim. Pont mintha jól megverték volna. Mindkét lábfejemen irritácoók voltak. Nem bírják a cipőt. Most is ugyanaz a cipő van rajtam, de a viszkető vörös foltok nincsnek.

Bocsánat, hogy ilyen hosszúra nyúlt a poszt, de ezzel a két példával azt szerettem volna neked (nektek) demonstrálni, hogy igenis szabad (sőt, kell is) az ''alternatív gyógymódokban hinni. Legyen az akár új egészségkultúrának, új biológiának, vagy akár milyen szemléletnek is nevezve.

Batman: Ha mégis úgy gondolod, hogy érdemes megnézni az eddigi eredményeket, amit a táplálékkiegészítők produkáltak, akkor keress meg akár telefonon, akár privátban, és küldök neked egy-két anyagot, hogy miként lehet akár a rákra is nézni más szemmel mint az az orvosok teszik.


Üdv.: föccer


zdanee
(őstag)
Blog

Lakik a szomszedunkban egy csalad. Joban vagyunk veluk, Anyuka, Apuka, Nagylany, Ocsi, Hugi. Hugi 2 eves volt, amikor rakot diagnosztizaltak nala. Egeszseges rendelesen volt, ott tunt fel valami a haziorvosnak, ami nem tetszett es tovabbkuldte kivizsgalasra. Hugi mindig kicsi volt a korahoz kepest, keson kezdett beszelni, keveset evett, csondes volt. Hogy Fortuna mekkora hatalommal bir, jelzi, hogy ha Hugi egy hettel korabban megy vizsgalatra, nem veszik eszre a dolgot, ha egy het mulva, lehet hogy keso, mindenesetre eppen idoben erkeztek. Hugit mutottek es terapiara kuldtek, eveken keresztul jartak, legyengult, a haja kihullott, a gyogyszerektol pedig meginkabb visszamaradt, es a kozerzetenek sem tett jot. Amikor Huginak kihullott a haja, Ocsinek is leborotvaltak a fejet, o kerte. Hugi lassan, de meggyogyult. Nem kellett tobb terapiara jarnia, kevesebb bogyot szedett. Kicsi, de vidam, inteligens, visszafogott kislany lett belole, szeret enekelni, jatszani, biciklizni, jovore iskolaba megy, mar most tanulja a szamokat es a betuket. Majus elsejen mentunk egyutt biciklizni, a ket csalad, es termeszetesen Hugi is velunk tartott, letekerte a tavot, megette az ebedet, jatszott a tobbi gyerekkel. Miert is ne tette volna, hiszen ugyanolyan gyerek, mint a tobbi!


Batman
(őstag)
Blog

Hello!

Vesztenivalóm nincs sok, dobj egy privit kicsit részletesebben az általad felsorolt anyagokról.


köszi


Iginotus
(őstag)
Blog

Lehet hogy az a gond hogy tul sokat csalodtam az alternativ gyogymodokban. Nem vagyok egy cingár lélek, de a táplálék kiegészitő szora ugrok, amugy sem eszek keveset, mozgásom szinte nulla ha én ezt még megeszem tutti heti 1 kilo pluszba :)

Akkor meg a szivem nem birná egy idö után... :DDD

[Szerkesztve]


Rexor
(csendes tag)

/Moderálva. - Race/

üzenetek