Jó, hagyjuk, nincs értelme erről beszélni. A lényeg ugye az, hogy szerintem sok esetben elég a 16 bit, szerinted meg nem. Case closed. Várjuk meg, mi lesz ebből. Plusz teljesítmény vagy ronda játékok.

Remek cikk!

Tetszett nagyon a cikk, gratulalok a szerzonek!

A cikk elég alapos, de nekem kicsit csalódás. A bevezető azt ígéri, hogy a teljesítmény fejlődését vezeti le, azt hittem, hogy tele lesz benchmarkkal. Közben meg csak mindig az aktuális korszak legjobb kártyáiról ír, azok egymáshoz mért teljesítménye nem tisztázódik. Pedig engem baromira érdekelne, hogy az idők folyamán mennyit nőtt TÉNYLEGESEN a teljesítmény, tehát nem ilyen bullshit shader nem tudom milyen GCN feldolgozórizsa érdekel, meg fogyasztás, hanem hogy a különböző benchmarkokban vagy elterjedt játékokban melyik mennyit nyom.

Tudom, vannak erre oldalak, mint a videocardbenchmark.net, gpu.userbenchmark.com, gpuboss.com, de azokon csak 1 vagy néhány benchmark eredménye elérhető, általában a komplett listázásnál egyetlen féle, két termék összehasonlításánál néhány benchmark. Némelyiknél még ár/teljesítményarány is fel van tüntetve, de elég nehéz még így is kinyomozni, hogy egy X kártya milyen másik kártyával van pariban.

2008-as jatekokkal tesztelned a mostani kartyakat?

bányászni jobb az amd, kiütéssel győztek ( :

Közben meg csak mindig az aktuális korszak legjobb kártyáiról ír, azok egymáshoz mért teljesítménye nem tisztázódik.

Dehogynem, minden oldalon az első grafikon performance szakasza szól arról.

Szép munka, jó sok órát tölthettél vele!

Nem csak azokkal, de nyilván ez is benne van a pakliban. Azzal is tisztában vagyok, hogy a régi játékok limitesek, nem tudják kihasználni az új technológiákat, meg a modern kártyát minden erejét, ezért egy-egy ilyen régebbi játék vagy benchmark számai csalókák lehetnek, de akkor sem lehet mellőzni őket, mert miért ne játszunk 2008-as játékokkal? Annyira nem olyan elavultak azok, nem életszerűtlen, hogy valaki még játszana olyanokkal, és szeretné tudni, hogy egy mostani x kártya mit tud ilyenekben nyújtani a régi kártyák ellenében.

Így van, amit keres a kolléga, azt legjobban Nálad találja meg

Ügyes, gratulálok!

És szerinted mit kéne tennie az AMD-nek?

Első körben kellene egy erős kezű COO, akiben Lisa maximálisan megbízik, és aki nem fél sem a csontvázaktól, sem a betépettségig lelkes elhomályosult szemű mérnököktől. Egy ilyen karakter aztán begyűjtene maga alá egy olyan teamet, akivel rendet tud tenni. Ha gatyába ráznák a cégnek azt a részét, ami nem az R&D, azzal rengeteget nyernének - nem lenne 94 fokon ideális GPU, PCI-E buszról 80W-ot felszippantó referencia-design, össze-vissza csúszkálás; a kommunikációs hibákról nem is beszélve. Ezzel "csak" annyi történne, hogy a megálmodott csudák abban a formában kerülnének a piacra, ahogy megálmodták őket, nem pedig egy olyan lóként, aminek ugyan lába csak 3 van, viszont orrlyuka legalább 8, pedig csak 6 kellene legyen.
Ebben semmi rakétatudomány nincs, okos és céltudatos vezetők kellenek hozzá.

Az innovációs folyamatuk sem a legjobb szerintem, de erre sokkal nehezebb okosakat mondani, mert a kreativitást könnyű kinyírni. Valahogy az időtengelyen kellene a lelkes R&D-seket korlátok közé szorítani, hogy ne találják ki 2018-ban a DX16-ot hibátlanul futtató architektúrát. De ennek a hogyanjára elképzelésem sincs, ez sokkal keményebb dió, mint a másik.

A megválasztott vezetők szerinted megfelelnek ennek a célnak?

Ha jól értem az 1. Pont arra vonatkozik, hogy a kivitelezés (teevezéstől a marketingig) legyen fiaskóktól, hibáktól mentes. Ez persze jogos elvárás, és nyilván a cég renoméján sokat segítene, ha nem lehetne kazánokon és alaplapmegsütő kártyákon élcelődni. De valójában az nvidia oldalán legalább ennyi ilyen és hasonló fiaskó volt.
Amit te szerencsének neveztél, az abban áll, hogy amikor ilyesmi történt, akkor sem állt földbe a márka népszerűsége. Az nvidia megúszta a kazán, a 3.5GB fiaskókat és összességében több, de legalább ugyanannyi driveres bug után még mindig az amd nem tud drivert írni.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a túloldalt sem hibátlan a kivitelezés, mégis ügyesebben rendezik el az ügyeket.

Az R&D tekintetében én úgy tudom, Raja a szükséges manpower és a szűkös büdzsé miatt a fejlesztés nagy részét kínába, a szoftverfejlesztést pedig indiában szervezte ki, vagy szervezte újjá. (Ugye miután 2013 táján eleve úgy gondolták, h a dgpunak nincs jövője... apropó, ha már Rory Readnél tartunk, mennyire tartod elképzelhetőnek, hogy a gcn alapvetően alacsony órajelet és felfelé akálázódási problémái abból fakadnak, hogy azzal a vízióval tervezték az alapjait, hogy a naaagy és energiaigémyes dgpunak vége, a fúzióé, az igpé a jövő?)

Azzal egyébként egyetértek, hogy az nvidia kknzerbatív, de tűpontos tervezési irányával szemben az AMD látszólag csapong jobbra balra, sokmimdembe belevág, de semmit nem visz végig. Elképesztő erőforrások idő, pénzt és lelkesedés, valamint tranzisztor és áram mehet el végül hasztalan dolgok kifejlesztésére.

Elsősorban engem ez érdekelne, hogy van-e tovább és merre?

Mit gondolsz, a caymant miért nem duplázták végül?

Vezetők: nem tudom, nem vagyok képben az egyes emberekkel, csak az eredmények alapján tudok ítélni.

Fiaskók: ó, dehogyis ugyanannyi. Csak nézd meg a cikkben - AMD oldalon szinte minden generációra jutott valami, NVIDIA oldalon sokkal kevesebb az ilyen baki. Ami pedig volt, azt sokkal határozottabban kezelték, ill. volt előre megfogalmazott "menekülési" stratégiájuk, ami megintcsak menedzsment kérdés. A két említett példa, kissé kisarkítva:
GTX 480: "összesz**tuk magunkat, fél évet késtünk, és otthon Jensen ilyet tart grillsütőnek - de akkor is a miénk a leggyorsabb, b****meg!"
GTX 970: "jó, jó, elb***tuk, legközelebb jobban figyelünk. De igazából nem mindegy nektek a ROP, ha egyszer annyit megy, amennyit a tesztek mutatnak?"

Abban persze igazad van, hogy a piacvezetőnek a tömeg könnyebben megbocsát - de nem direktben azért, mert piacvezető, hanem mert piacvezetőként magasabb hitelességi szintről indul. Ezt meggyőző, határozott mondásokkal lehet kompenzálni. Az AMD pedig a fuckupok környékén a "gyengébb induló pozíció + szar érvelés" technikával operál, amiből elég nehezen lesz nyerés.

A csapongás szerintem a tervezés bizonyos fázisáig kifejezetten jó - viszont kell valaki az egész szervezet élére, aki ezt kézben tudja tartani, és "tölcséresíti" az ötletfolyamot. Egy idő után nem lehetnek kérdőjeles feature-ök, nincs koncepcionális flip-flopolás implementáció kapcsán (ld. primitive shader), meg az összes többi ilyen garázscéges marhaság. Nem a játszótéren harcolnak fakardokkal, hanem egy kőkemény cápás piacon.

Tovább: eladás. Kellene egy erős szakmai befektető, akinek van elfekvőben 1-2 jó felsővezetője. A szakmai emberanyag szerintem nagyon jó.

Cayman: a 32nm elmaradása biztos belejátszott, de a GCN-ből kiindulva valószínűleg eleve nem akartak újra duplázni. Nem tudom, mi volt a stratégiájuk a teljesítménygörbére (ha volt egyáltalán), de azt a Cypress megmutatta, hogy a duplázgatás hatékonyságban nem igazán erős. Talán más utakat próbáltak keresni - mérsékelt sikerrel.

[ Szerkesztve ]

750 MHz vs 1 GHz szerintem megér egy említést... Ennyit majdnem csak generációváltásnál gyorsultak a VGA-k.

750 -> 850 volt az emelés, 10%-ot gyorsult a kártya. Kb. ugyanannyit, mint a GTX 285 a 280-hoz képest. Mi újat tudtunk volna meg a 4890-ből és a 285-ből?

Az gyári alapváltozatnál igen, de volt 960-as alapórajeles is, az enyémek kis tuninggal hibátlanul vitték az 1 GHz-t. Brutál teljesítményük volt. Ha nem érted tényleg felesleges berakni...
https://www.techpowerup.com/reviews/Sapphire/HD_4890_Toxic_Vapor-X/

Ilyen alapon a 4870 is tuningolható. Nem arról szól a cikk, hogy egyes kártyák mennyit bírnak tuningban, vagy hogy milyen előnye van a gyári tuningos modelleknek a refkártyákhoz képest. A 4890 a 4870-hez képest még ksiebb előrelépés volt, mint a GTX285 a 280-hoz képest, hiszen még csíkszél csökkentés sem történt, egyszerű gyári tuningnak fogható fel, kb mint a 8800GTX->Ultra. Teljesen érthető, hogy egy kalap alá lettek véve, a cikk szempontjából lényegtelen a különbség köztük.

Pontosan. Emellett a GT200-ban is közel annyi tuning-potenciál van, tehát a technológiai mérleg sem billeg:
BFG GTX 285 OCX

Bizonyára bennem van a hiba, hogy ár/teljesítmény mutató is megfogalmazódott bennem a vásárláskor. Nyilván életszerű ezt figyelmen kívül hagyni.

Ez nem egy vásárlási tanácsadó, hanem egy, a VGA-k fejlődéstörténetét bemutató, és technikai képességeiket részletező/összehasonlító írás. Nem arról szól, hogy a maguk idejében melyik kártya érte meg a legjobban, hanem hogy hogyan fejlődtek elődeikhez képest, illetve hogyan teljesítettek közvetlen riválisaikhoz viszonyítva az egyes generációk csúcs GPU-i. Ilyen szempontból pedig a 4870 és 4890 ugyanaz a kártya, ahogy a GTX280 és 285 is ugyanaz, mert az órajelet leszámítva semmilyen technikai különbség nincs köztük, ami indokolná a külön szerepeltetésüket.

Fene tudja. Ezzel az erővel a játékos CPU-kat is el lehet intézni egy X86-tal, nincs ott semmi látnivaló...
3 millió tranzisztor, a gyárilag 1 GHz elérése szerintem nem semmi szempont.
Ez olyan, mintha a benzines autókat elintézted volna a VW Golf 1-nél, azóta az orrmotor, elsőkerék meghatás a menő. A mérföldkövek szerintem fontosak, a GPU-nál is ilyen lélektani határ volt a GHz. Továbbra is az autóknál maradva rohadtul nem mindegy, hogy millió, tízmillió, vagy százmillió HUF, EURO a kiszemelt ára.
A cikk úgy kezdődik, hogy:
"VGA piac fejlődése, kíváncsi a mozgatórugókra, és nem restell energiát fektetni mélyebb összefüggések megértésébe"
Szerinted a piac nem pénzről szól? A VGAk ára, darabszáma is kimaradt, ebből volt a fejlesztés...

egyáltalán nem olyan, ugyanis a lóerők azóta növekedtek, de azonos genen belül, ugyanazzal a motorral a nagyobb elért lóerőt nem szokták technológiai ugrásnak nevezni, s ebből kifolyólag azonos technológián elért magasabb órajel sem nevezhető ,,lépésnek" maximum csiszolgatásnak, épp ezért nem is érdemes foglalkozni vele, ugyanis egy technológiát vizsgáló cikknél a technológia ,,finomítgatása" nem éppen lényeges

Nem jött le neked az autós példa. Az tök önkényes, hogy hol húzod meg a határ, mi az ami neked ugrásnak, lépcsőnek számít. Szerintem az már annak tekinthető, ha ugyanaz a motor nem 750, hanem 1000 Hz-t is tud.
Én mindig rámentem a levegős, stabil tuningra, amit azóta turbónak neveznek a gyártók, mert az még benne van. A cikk piaci elemzést emleget, nm/év van, de a technika ára kimarad, darabszám, ami nélkül elég nehezen értelmezhető egy olyan dolog, ami a piacot jellemzi. Ez kb. autóskártya szint, kinek van nagyobb ráírva...
Ha már ugyanaz a motor nem nagy szám, akkor annyit mondanék, hogy Bugatti veyron, veyron ss, chiron.

a finomítás s az ugrás között azért van különbség ugyanazon alapra valami jobbat/gyorsabbat építeni, az csak finomítás, míg egy alapjaiban újabb dolog az ugrás és ez egyáltalán nem önkényes dolog Az amit te mondasz, a tuning, na az önkényes mert nem mindenki csinálja, nem mindenkié megy annyit stb, ezért nem is lehet rá alapozni

Szerintem ezt most már abba kellene hagyni. A cikk nem emleget piaci elemzést, egyáltalán nem volt célja ilyesmi, és a 4890-nek a 4870 mellett nincs benne semmi keresnivalója, mert nem tartalmaz semmi olyan újdonságot, ami miatt külön foglalkozni kellene vele. End of story.

Egy fenét Olvasd el rendesen a bevezetőt.

Én sajnos csak most találtam meg és olvastam el ezt az írást.
Hát ez elképesztő!
Nincsenek rá szavaim, rendesen bekönnyeztem. Ez valami elképesztően profi alkotás.
Minden tiszteletem!

[ Szerkesztve ]

Ugyan ezek a gondolataim