elvileg azért kéne, hogy a gyerekeink meg az ő gyerekeik ne mezítláb és éhesen nőjenek fel. nyilván vannak határok, amin belül hajlandó vagy megtenni. végülis ahogy írod is az előnyben részesítés a lényeg. megnézed, hogy megfelel-e a kritériumoknak a magyar. ha nem, akkor (úgyértve csak akkor) választasz mást.

más kérdés, hogy önmagában ez nem garancia a pénz országban maradására, de valahol mindenképp valószínűbb.

ahogy olvastam a "magyer termék" (vagy ilyesmi) védjegy amit most megálmodtak olyan lesz, hogy valami brutális éves díja lesz. de nem tudom mi lett az értetlenkedés vége, ha lett.

A magyar termék vásárlásának az ellentéte, a külföldi nyaralás, más jobban nem viszi ki az országból a pénzt.

A cukkinim Angliából rendelem, a paradicsomom meg a kukoricám holland, a sajtom német eredetű... Na, de a kenyerem az magyar.

Nekem te nem parancsolsz.

#34: Ezt te se gondolhatod komolyan. Vagy ha igen, akkor legalább fejtsd ki, hogy hogyan lenne lehetséges. Dilettáns emberek hoznak olyan gazdasági döntéseket, amik teljesen ellentmondanak a józan paraszti észnek. Nem vagyok közgazdász, nem vagyok diplomás ember, de ezt még én is felfogom a csökött agyammal, hogy minél kevesebb pénzt hagysz az emberek zsebében, annál kevésbé fognak költekezni és ez teljes mértékben kihat nemcsak a gazdaságra, de a gazdasági szereplőkre is.

[ Szerkesztve ]

Errefelé szokott járni ilyen autó ami rendes tejet árul helyi tehenészettől. Ilyen 130ft/l de elvileg föl kell forralni használat előtt. Bár nekem mindegy hogy tejet iszom e vagy fehér színű tej ízű lét ami szobahőmérsékleten fél évig eláll.

[ Szerkesztve ]

HI!

a csirke v. a nagynemetol /veszi a anapos csibet es neveli/, v. a varronontol /keltetik, tobbsegeben sajat tojasbol es KAPIRGAL! a hatso kertben/ jon, marha is tobbsegebn 2 falunkbeli forrasbol szarmazik /Gabor innen is gratullako ahhoz a joszaghoz amit hugod eskuvojere neveltel:- )/, diszno is boseggel, de sajnos annak a tobbsege hentes
tobbi meg ugyis majd mindegy ehhhh

udv

neduddki

Üdv!

Mi ilyenkor nyáron a piacon vesszük a zöldséget, gyümölcsöt (ilyenkor főleg azt eszünk) ami magyar. Húst a húsboltban veszünk, kenyeret itthon sütjük már egy ideje.
Hallottam olyat, hogy külföldön bioterméken nyilvánították az itten zöldséget/gyümölcsöt.
Persze nem minden magyar termék, amit megveszünk, és nem minden rossz, ami külföldről való. Mindig megnézzük, hogy egy adott termék mit tartalmaz, mennyi az ára, majd döntünk.
Anno falun éltem így tudom mi a "jó". Mondjuk pl egy hazai paradicsomot össze sem lehet hasonlítani egyik külföldről behozott paradicsommal sem. Sajnos igaz, hogy a magyar termékek nagyon drágák, pl. az alma (mondjuk jonatan) kb 300ft/kg, pedig az őstermelőnek alig fizetnek valamit.

[ Szerkesztve ]

Hozzá kell tenni, hogy mondjuk ha hazai terméket a legtöbb kereskedelmi lépcső kihagyásával tudunk vásárolni, akkor igazán több marad az ember zsebében. Legyen az közvetlen értékesítés (amikor még a termelőnek is több jut), vagy a forgalmazótól vásárlás, kicsit nagyobb tételben.

TSZ vagy ahhoz hasonló kellene. Persze nem szocialista módra. Úgy tudnám elképzelni, hogy lenne megyénként 1 tsz (ahol tudnak mit termelni, de ha kevés lenne a kapacitás, akkor több) ahol a földön megtermelt javakat bevinnék, és igény szerint szállítanák szét az ország bármelyik pontjára. A földeken dolgozóknak lenne munkájuk és kapnának terményt is. A tulajdonos normális áron tudná értékesíteni a terményét. Ráépülhetne a gyümölcs és zöldségföldekre konzervgyár és a hűtőipar (mirelit), ez plusz munkahelyeket eredményezne. Gabonafélékre meg malom mondjuk. Arról nem is beszélve, hogy kellene szállítmányozó cég is, valamint sofőrök is, akik elviszik a pontból b pontba a készen csomagolt árut.

Amit írtál számomra nem újdonság, mert ahol anno éltem, volt TSZ, gazdaság. És volt köztük kapcsolat. Igazából ez a probléma főként a városi embereket érinti, mert falun tesznek el az emberek, gazdálkodnak. Nyár végén betakarítás, tesznek pincébe zöldséget, amit lehet, amit nem befőttnek teszik el, fagyasztanak. Rendszerint tél elején vannak a disznóvágások, ilyenkor van hús, plusz minden ami abból lehet, sonka (húsvétra, a füstölőbe), szalonna, kolbász, stifoder füstölt pulykacombot is lehet csinálni....stb, ki mit szeret, akar/tud eltenni.
Volt olyan is, hogy egy darabig frissen őrölt búzából sütöttük a kenyeret.
És az emberek itt nem igen sajnálják, ha valamiből több van odaadják, akinek szüksége van rá pl. sok paprika, paradicsom termett.... Szóval ez ilyen "mini gazdaság", nem ugyanaz, amit írtál, de elég hasonló.
Próbáltam röviden leírni, remélem nem lett túl kusza.....
És ahogy látom az egyre nagyobb munkanélküliségnek köszönhetően a falvak kezdenek leszakadni a városokról, és saját gazdálkodásba kezdenek. Valahogy próbáljak megoldani a pénztelenséget.

[ Szerkesztve ]

A gond azzal, ha mindez csak szervezetlenül megy, TSZ nélkül, hogy nincs megoldva a logisztika, és nincsenek minden helyi terményt feldolgozó kisüzemek. A TSZ lényege az volna, hogy a sok kistermelő, mikroüzem együttműködne, így a nagyüzemek teljesítményét volnának képeske produkálni, vagy megközelíteni azt, és az eszközköltség jelentősen lecsökkenne, ha több mindent (pl. traktor) közösen használnának. Voltaképp a kommunista TSZ-ek is ezen az alapon működtek, kár, hogy nem modernizálták/átcsoportosították őket, hanem szétverték.

Azért azt tegyük hozzá, hogy ott be kellett lépned, nem volt választási lehetőséged. Az én világomban mindenki szabadon dönthetne, de sokkal jobban járna anyagilag, ha belépne.

Dániában ha jól tudom a TSZ-hez hasonló rendszer van, és nagyon jól szuperál

Persze... de attól még a negyven éve álló (és a kommunizmusban szinte egyedüliként jól működő) rendszert elprivatizálni az azt rögtön megszüntető konkurenciának, vagy az addigra dilettáns, vagy üzleti analfabéta eredeti tulajdonosnak azért dőreség volt.

HI!

nalunk szetvertek a mukodo tsz-t, azota 2 van hejjete /meg egy rakas felosztas/ mindketto nyereseges /persze junios tamogatas/, jolcsinatak a szeterst

udv

neduddki